Magyarországnak számos országgal van szociálpolitikai, valamint szociális biztonsági, illetve egészségügyi együttműködési egyezménye, amelyek általános személyi hatálya valamennyi magyar állampolgárra kiterjed. Ezen egyezmények biztosítják azt, hogy ha valaki külföldön tartózkodik, akkor bizonyos egészségügyi ellátásokat igénybe tud venni a magyar társadalombiztosítás alapján.

A szociálpolitikai, és a szociális biztonsági egyezmények – az egyezmények fejlődésétől függően – nem csak az egészségügyi ellátásokra, hanem más, a társadalombiztosítás hatálya alá tartozó ellátásokra, mint pl. az anyasági-, baleseti-, vagy nyugdíj ellátásokra is kiterjednek.

Az egyezmények csak a saját állampolgáraikkal megegyező módon biztosítanak ellátást, azaz, ha egy adott egészségügyi ellátásért az adott állam állampolgárainak fizetnie kell, akkor a magyar állampolgár is ugyanazon díj megfizetése mellett kaphatja meg az ellátást.

Egyes egyezményeknél elegendő az útlevél az ellátások igénybe vételéhez, de például az Európai Unión belül ezt az Egészségbiztosítási Kártya helyettesíti. Az Unióba való utazás előtt érdemes kiváltani, és egyidejűleg tájékozódni, hogy a célországban a sürgősségi ellátások díjkötelesek-e. Érdemes megfontolni, hogy az Egészségbiztosítási Kártya mellett egy utazási biztosítás több szolgáltatást nyújt és a díjköteles ellátások díját is fedezi.

Az egészségügyi együttműködési egyezmények kizárólag az állampolgárok sürgősségi ellátását biztosítják heveny megbetegedés esetén, de ezen esetekben is meg kell téríteni a helyben szokásos önrészt. Ilyen egyezménye van Magyarországnak pl. Angolával, Mongóliával, Jordániával, stb.

A szociálpolitikai egyezmények közül már csak a magyar-szovjet és a magyar-jugoszláv egyezmény hatályos, de az sem minden utódállam vonatkozásában. Számos utódállammal már új szociális biztonsági egyezményt kötött Magyarország. Ezek a régi egyezmények csak Oroszország, Ukrajna, Macedónia és Koszovó tekintetében hatályosak. Az egyezmények minden társadalombiztosítási ellátásra kiterjednek, és meglehetősen nagyvonalúan biztosítják egymás állampolgárainak az ellátást pl. egy átköltözés esetén.

Az újabb szociális biztonsági egyezmények a szociálpolitikai egyezményekhez képest szigorúbb szabályozás mellett nyújtják az ellátásokat egymás állampolgárainak. Szociális biztonsági egyezménye van Magyarországnak például Indiával, Szerbiával, Moldovával, Kanadával, Ausztráliával, stb. Az Európai Unión belül a szociális koordinációs rendelet előírásai vonatkoznak a szociális biztonsági kérdések rendezésére.

A szociális biztonsági egyezmények egyik jellemzője az, hogy bármely ellátásra való jogosultság egy adott időszakban csak az egyik szerződő államból szerezhető meg. Ha egy személy valamilyen oknál fogva mindkét államban jogosultságot szerez egy adott ellátásra (pl. munkanélküli segély, anyasági ellátás) oly módon, hogy az ugyanarra az időszakra vonatkozik, akkor az ellátás megállapításánál csak az abban az államban szerzett időszakot és ellátási alapot veszik figyelembe, amelyben az ellátást megkéri. Ha az adott ellátást az egyik szerződő államban kéri, de korábban a másik államban is szerzett biztosítási időt erre az ellátásra vonatkozóan, akkor a biztosítási időket összeszámítják, és a hosszabb időtartamú biztosítási idő alapján számolnak. Ugyanakkor, bár a biztosítási időt figyelembe veszik, a másik államban történt befizetéseket nem.

Például, ha valaki Magyarországon álláskeresési járadékért folyamodik egy év magyar munkaviszony után, de előtte 5 évet Ausztriában dolgozott és rendelkezik az ezt igazoló iratokkal, akkor a maximális 90 napig jár neki a járadék, de csak a magyar munkaviszonyban szerzett jövedelem után számítják ki a járadék összegét.

Ezen egyezmények, ahogyan például a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmények is, folyamatosan fejlődnek és változnak. Az egyik ilyen változás a nyugdíjak összeszámítási szabályainál történt. A legújabb egyezmények már nem korlátlan összeszámítást alkalmaznak, hanem csak abban az esetben számítják össze az egyes szerződő államokban szerzett szolgálati időket, ha az adott államban nincs meg a nyugdíj megállapításhoz szükséges minimális szolgálati idő.

Ez a változás a szerzett jövedelem és a szolgálati idő függvényében lehet kedvező, vagy kedvezőtlen az egyes személyek számára.

Amennyiben valaki külföldön vállal munkát, akkor azt a megfelelő nyomtatványon be kell jelenteni az Egészségbiztosítási Pénztár felé, amely tájékoztatja a NAV-ot. Ez azért szükséges, mert ha az adóhatósághoz nem érkezik társadalombiztosítási kontroll adat, akkor automatikusan előírja az adófolyószámlán az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét. Az adófolyószámlán tartozásként megjelenő összegek pedig végrehajthatóak.

Ha a külföldi munkavállalás egyezményes országban történik, akkor az egyezmény alapján a magyar magánszemély továbbra is jogosult a sürgősségi ellátásokra Magyarországon, azaz a TAJ száma érvényes marad.

Nem egyezményes, hanem ún. harmadik államban történő munkavállalás esetén szintén van bejelentési kötelezettség az Egészségbiztosítási Pénztár felé. A magyar állandó lakcím megszüntetésével nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, de ekkor a TAJ szám érvénytelenné válik. Az állandó lakcím megtartása mellett ezt a járulékot kötelező megfizetni. Ebben az esetben a TAJ szám érvényes marad és a pénzbeli juttatások kivételével minden egészségügyi szolgáltatás igénybe vehető Magyarországon.

Összegzésképpen bármilyen külföldi utazás és külföldi munkavállalás előtt érdemes alaposan körüljárni a biztosítás témakörét, figyelemmel mind a természetbeni ellátási oldalra, mind a pénzben járó juttatásokra.

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos változások és aktualitások, akkor jelentkezz január 21-ig kedvezményesen Széll Zoltánné és dr. Bogdán Zsuzsanna A foglalkoztatáshoz és a pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódó változásokról címmel január 28-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadására, ahol személyesen megvitathatod előadóinkkal a felmerülő kérdéseidet!