Dr. Bogdán Zsuzsanna: Várható változások a társadalombiztosítás területén 2021. januártól

társadalombiztosítás

A családi gazdaságokról szóló 2021. évi CXXIII. törvény hatályba lépésével átalakításra kerülnek a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó rendelkezések. Természetesen ezzel egyidejűleg változnak  a rájuk vonatkozó  társadalombiztosítási szabályok is. 2021. január 1-jétől a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) már nem feltételhez kötötten minősülnek a mezőgazdasági őstermelők biztosítottnak. Eltörlésre kerül az a szabály, mely szerint a mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.

Ez azt jelenti, hogy azon őstermelő, aki eddig a biztosítás feltételeként szabott szabálynak nem felelt meg, jövő év elejétől biztosítottnak fog minősülni. Továbbra sem tekinti a jogszabály biztosítottnak az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint azt, aki a Tbj. 6. §-a alapján egyéb jogcímen biztosított. Ez alól továbbra is kivételt képeznek a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző biztosított személyek.

Az új szabályok szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység a nyilvántartásba vételt követően végezhető, a nyilvántartásba vétel iránti kérelemről az Agrárkamara dönt. Ennek megfelelően az őstermelők biztosítási kötelezettsége már nem az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig tart, hanem nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Az őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, vagy a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn.

Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.

Változnak az őstermelőkre vonatkozó járulékfizetési szabályok is. A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.

Havi járulékalapként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétel 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal továbbra is vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.

A Tbj. egyéb rendelkezései tekintetében pontosításra került a járulékalapot képező jövedelem azok vonatkozásában, akik tekintetében nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik. Ennek megfelelően a járulékalapot képező jövedelem  az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A járulékfizetési aló határ tekintetében is pontosításra kerül, hogy arra a hónapra, amelyben a biztosított csecsemőgondozási díjban részesül nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseket. A járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ vonatkozásában a módosító rendelkezések hatálybalépését követően, a szabályok 2020. július 1-jétől „visszamenőlegesen” alkalmazhatóak.

A Tbj. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra vonatkozóan is tartalmaz átmenti rendelkezéseket, mely szerint, a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultság fennállását  a vonatkozó —ágazati jogszabályok— 2019. december 31-én hatályos szabályai szerint kell meghatározni.

Változások elé nézünk a keresőképtelenség orvosi igazolása tekintetében is. 2021. januártól már nem a „rózsaszín” nagyalakú orvosi igazoláson és a „tb-s” világban használt ”kutyanyelven” kell a keresőképtelenséget igazolni, hanem új orvosi igazolás kerül bevezetésre.

Ugyanakkor eltörlésre kerül a „6”-os keresőképtelenségi kód, mely a terhesség- szülés miatti keresőképtelenséget igazolta, abban az esetben, ha biztosított nem volt csecsemőgondozási díjra jogosult Ezzel megszűnik az a sok bizonytalanság, amit ennek a kódnak a használata okozott.

Jó hír a biztosított kismamáknak, hogy 2021. július 1-jétől várhatóan a csecsemőgondozási díj mértéke 70%-ról 100%-ra fog módosult a törvénytervezet szerint. Az új rendelkezést a folyó ellátások tekintetében is alkalmazni kell majd.

Családtámogatást érintő változás, hogy 2021. február 1-jétől a Magyarországon élő, intézetben (kórházban) született újszülöttek esetében az anyasági ellátás és a családi pótlék iránti kérelem hivatalból induló eljárás lesz, amennyiben ezt a szülő nem utasítja vissza.

* * *

Jelentkezz az Adóegyetem 2021 ÉLŐ ONLINE közvetítésére vagy az E-LEARNING VIDEÓKRA, és készülj fel a PENTA UNIÓ Zrt-vel a 2021-es adóévre.

Az Adóegyetem 2021 időpontjai:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!