Már olvasható a Parlament honlapján a T/10537. számú törvényjavaslat (egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról), amely alapvetően az adójogszabályok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításait tartalmazza, de – címe ellenére – a törvényjavaslatnak vannak számviteli vonatkozásai is, melyek legtöbbje – ha azokat az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadja – 2017. január 1-jén lép hatályba. Jelen cikkünkben ezeket foglaljuk össze.

A törvényjavaslat tartalmaz néhány pontosítást a számviteli törvény fogalmaival kapcsolatban. Vegyük őket sorra!

Mi minősül ellenőrzésnek, önellenőrzésnek?

A hatályos számviteli szabályozás az ellenőrzés, önellenőrzés fogalmát úgy határozza meg, hogy az előző év(ek)kel kapcsolatos hibák és hibahatások javítása mellett hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti éve(ke)t, érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is.

A törvényjavaslat az ellenőrzés, önellenőrzés fogalmát úgy pontosítja, hogy a szerződésmódosítás, a számviteli bizonylatok módosítása következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő utólagos módosítások nem minősülnek hibának, hatásuk nem hibahatás, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kell kezelni.

Például egy adásvétel során, amennyiben a felek úgy egyeznek meg, hogy az ár bármely okból – bár hibát nem követett el senki – utólagosan módosul és az ármódosulás jelentős összegű, akkor annak hatását az önellenőrzés szabályai szerint az ármódosulás évében, 3 oszlopos beszámoló készítésével kell bemutatni.

Mikor keletkezik üzleti vagy cégérték?

Az üzleti vagy cégérték fogalma 2016. január 1-jével változott meg úgy, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell üzleti vagy cégértéket kimutatni olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaságban részesedést úgy vásárol, hogy ennek során minősített többséget biztosító befolyást (75%-ot meghaladó részesedést) szerez.

A törvényjavaslat az üzleti vagy cégérték fogalmát úgy pontosítja, hogy a részesedés vásárláshoz kapcsolódóan üzleti vagy cégérték nem jön létre, hanem csak az üzletág, a telephely és az üzlethálózat vásárlása esetén keletkezhet üzleti vagy cégérték. Ezért a fogalomból kikerült a „megvásárolt társaságért” kitétel.

A törvényjavaslat nemcsak a számviteli törvény fogalmait pontosítja, hanem számviteli elszámolási szabályokat is tartalmaz.

A jegyzett tőke emelésének speciális szabálya korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) esetében

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint, kft.-k törzstőkéjébe pénzbeli hozzájárulás úgy is teljesíthető, hogy a jegyzett tőkét annak bejegyzéséig a tagok nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (eredménytartaléka) terhére „számítják majd be”. Ekkor az adózott nyereség (eredménytartalék) megosztásáról a tulajdonosok úgy határoznak, hogy a vagyoni hozzájárulást pénzben nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét növelik.

Ezen tőkeemelés könyvelésének úgy kell történnie, hogy az eredménytartalék csökkenését a jegyzett, de be még nem fizetett tőkével szemben kell elszámolni.

Támogatások elszámolása

A támogatások folyósítása jellemzően az utófinanszírozással történik. Emiatt előfordul, hogy a támogatás miatti bevételt és a támogatott költséget, a ráfordítást nem azonos üzleti évben számolják el, mert a támogatás még nem rendeződött pénzügyileg.

Az összemérés elve érvényesülése érdekében, ha a támogatással kapcsolatos elszámolás a folyósító felé a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor az elszámolás alapján a járó támogatást az adott üzleti évben el lehet számolni egyéb bevételként és követelésként. Ez a szabályozás nem csak a pályázat keretében elszámolt támogatásokra vonatkozik.

Követelésekhez kapcsolódó eredménytételek elszámolása

A tartósnak minősülő (éven túli) követelésekkel (kölcsönökkel), valamint a vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek között kell elszámolni, míg a nem vásárolt (saját), tartósnak nem minősülő (rövid lejáratú) követelésekkel kapcsolatos gazdasági események hatásait az egyéb ráfordítások között.

A törvényjavaslat pontosítja, hogy ez a megkülönböztetés követelés elengedése, és behajthatatlannak minősülő követelések esetében is ugyanígy érvényesül.

További változtatásokat tartalmaz a javaslat a bemutatási szabályokra vonatkozóan is.

Bérjárulékok bemutatása a kiegészítő mellékletben

A bérjárulékok közül a rehabilitációs hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást nem állománycsoportonként (fizikai és nem fizikai dolgozók), hanem csak jogcímenként kell a kiegészítő mellékletben részletezni tekintettel arra, hogy azok megállapítása nem személyhez kötött.

Nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információk a beszámolóban

Az EU számviteli irányelv (2013/34/EU) rendelkezik a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos vállalkozások általi elkészítésének kötelezettségéről.

Ezt a jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteniük azoknak a közérdeklődésűnek minősülő nagyvállalkozásoknak, amelyeknek az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti év fordulónapján a három mutatóérték közül (mérlegfőösszeg 6.000 mFt, nettó árbevétel 12.000 mFt, létszám 250 fő) bármelyik kettő meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárokat.  A leányvállalatnak nem kell készítenie ilyen jelentést, ha anyavállalata összevont (konszolidált) beszámolója tartalmazza rá vonatkozó adatokat is.

Az információknak legalább a következőkre kell kitérniük:

a) Az üzleti modell rövid ismertetése.

b) A vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása és azok eredményei (ha a vállalkozás nem rendelkezik a politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát).

d) A vállalkozás tevékenységével összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos kockázatok ismertetése és annak bemutatása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli.

e) Kulcsfontosságú, nem pénzügyi teljesítménymutatók.

A számviteli törvénnyel kapcsolatos tervezett változások harmadik témája az IFRS-ek alkalmazásához kapcsolódó szabályok pontosítása.

Hitelintézetek és azokkal egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások áttérése az IFRS-ekre

A hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások esetében az IFRS-ek egyedi beszámolási célú kötelező alkalmazása egy évvel, azaz a 2018. évi üzleti évre elhalasztódik azzal, hogy az átállásra már felkészült hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az önkéntes alkalmazás a 2017. évi üzleti évben is megengedett. A kötelező átállás elhalasztását a pénzügyi intézmények eltérő felkészültsége indokolja.

Eredménytartalék fogalma

Az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a kumulált adózott eredményen kívül további tételek is beleértendők, amelyek osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe. A törvényjavaslat ezen tételek felsorolásával pontosítja az IFRS-ek szerinti eredménytartalék fogalmát.

Ilyennek minősülnek például: az áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján az eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összege, az áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik.

Saját tőke megfeleltetési tábla tartalma

A saját tőke megfeleltetési táblában az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján az eredménytartalékban elszámolt összeghez kapcsolódó, halasztott adóhatást is be kell mutatni.

Visszatérés a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére

A törvényjavaslat pontosítja az IFRS-ekről a hazai számviteli szabályozásra történő visszatérés időpontját az alkalmazási feltételek megszűnése, illetve felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén.

Az alkalmazási feltételek megszűnése esetén a visszatérés időpontja az azok bekövetkezését követő üzleti év első napja, végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás esetén pedig az egyes eljárások kezdő időpontja.

Feltételes adómegállapítási kérelem melléklete

Az IFRS-eket alkalmazó adózóknak a feltételes adómegállapítás iránti kérelmükhöz mellékelniük kell a kérelemben vázolt, tervezett ügylet számviteli elszámolására vonatkozóan a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői véleményét. (Ezen rendelkezés nem a számviteli törvényben, hanem az adózás rendjéről szóló törvényben található.) Ezzel a Kamara feladatai kibővülnek, amely a kamarai törvény módosítását is szükségessé tette.

A nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információk kivételével a többi szabályt a törvényjavaslat jóváhagyása esetén már 2016-ban is lehet majd alkalmazni. A nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információkat a 2017. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évben kell első alkalommal bemutatni.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhatsz velem a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján, ahol is – többek között – a 2016. évi számviteli törvényváltozásokat, a 2016. évi nyitás utáni rendezési feladatok fogjuk megbeszélni. A hagyományos, kétnapos továbbképzésen személyesen is megvitathatjuk a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseidet!