2015. január 1-jétől módosult az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) előlegre vonatkozó 59. § szakasza. Korábban csak az minősült áfa köteles előlegnek, ha a teljesítési időpont előtt pénzt vagy készpénz helyettesítő eszközt vett át az eladó, illetve a szolgáltatás nyújtója. A módosítás következtében olyankor is adófizetési kötelezettség keletkezhet, amikor a felek nem is gondolnák.

Az előleg új definíciójából következően az előleg adókötelezettségére vonatkozó szabályt – paradox módon – a csere- és barterügyletekre is alkalmazni kell, annak ellenére, hogy a felek szándéka a legkevésbé sem arra irányul, hogy előleget juttassanak a másik félnek.

Az mindenki számára ismert, hogy egy csere- vagy barterügylet során mindkét félnél felmerülhet, hogy adóköteles termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, így a teljesítés időpontjában adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ha azonban a két fél nem egy időpontban teljesít, egy újabb – az előleg átvételéhez kapcsolódó – adófizetési kötelezettség is megjelenik, annál a félnél, aki később teljesít, mint a vevője.

Nézzük meg mindezt egy gyakorlati példán keresztül!

„A” vállalkozó 10 000 000 Ft értékben értékesít egy raklapnyi, 27%-os áfa kulcs alá eső „x” terméket egy másik, tőle független „B” vállalkozónak, aki a vételár fejében ellenszolgáltatást nyújt, ugyancsak 10 000 000 Ft értékben, „y” szolgáltatás formájában, amit szintén 27%-os áfa kötelezettség terhel.

Teljesen világos, hogy itt két adóköteles ügyletről van szó, ahogy azt az Áfa. tv. 66. § szakasza egyértelműen kimondja.

Ha az „x” termék leszállítása időben megelőzi a másikat, „A” az értékesített „x” termék ellenértékét, vagyis az „y” szolgáltatás értékét leszámlázza „B”-nek, a megfelelő teljesítési időpont feltüntetésével.

Ugyanebben az időpontban – annak ellenére, hogy „B” a maga részéről még nem teljesítette az „y” szolgáltatást – „B”-nek is keletkezik adófizetési kötelezettsége, mégpedig előleg átvétele jogcímen. Az átvett „x” termék ugyanis olyan vagyoni előnyt jelent a számára, amit beszámít az általa nyújtott „y” szolgáltatás ellenértékébe. „B” tehát az átvett „x” áru értékét az általa majd egy későbbi időpontban nyújtandó „y” szolgáltatás előlegeként le kell, hogy számlázza. Az „x” termék leszállítása időpontjában tehát mind „A”, mind „B” elszámolja mind a fizetendő, mind az előzetesen fölszámított adót, így az ügylet kapcsán a „cash-flow” helyzetük nem változik.

Később, mikor „B” teljesíti az „y” szolgáltatást, már nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, hiszen azt már korábban – előleg átvétele jogcímén – teljesítette.

„Ügyes” – mondhatnánk. Hiszen mi is történt valójában? Az új szabály a csere- és barterügyletekre vonatkozóan előre hozta az adófizetési kötelezettség keletkezését, hiszen a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy ezeknél az ügyleteknél e két fél egyszerre teljesítene.

Az viszont egyáltalán nem fordul elő, hogy az egyik fél valóban előleg fizetés szándékával teljesítene a másik felé. Ennek ellenére, jó, ha nem feledkezik meg az új szabályról, akár mi is volt a szándéka, mert késedelembe eshet az adó elszámolásával és megfizetésével!

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016