Nézzünk egy példát! Az egyéni vállalkozót 2016. január 4-én jegyezték be az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti elektronikus egyéni vállalkozói nyilvántartásba. A vállalkozó fodrászszalont nyitott. Tevékenységét fodrász szakmában azonban csak ténylegesen 2016. február 1-jén tudta megkezdeni, mivel az üzlet bérleti jogának megszerzése elhúzódott, illetve az üzlethelyiség átalakítása is hosszabb időt vett igénybe.

Az egyéni vállalkozó tevékenységét főfoglalkozásban folytatja és az Szja tv. előírásait alkalmazva a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta. Január hónapban tevékenységet nem folytatott, így bevétel hiánya miatt vállalkozói kivétje nem volt. Az első vállalkozói kivétje 2016. február hónapra – összhangban a kezdeti bevétellel – csupán 20.000 forint volt, március hónapra azonban ez már 80.000 forintra sikeredett.

Kérdésként merül fel, hogy az egyéni vállalkozó mikortól biztosított, és járulékfizetési kötelezettsége melyik naptól, milyen összegben áll fenn? Milyen összegű családi járulékkedvezményt vehet igénybe két eltartott gyermekre tekintettel január, február és március hónapban?

A biztosítási kötelezettség

Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályai szerint 2016. január 4-étől esik biztosítási kötelezettség alá, járulékfizetési kötelezettsége is ezen időponttól áll fenn. Az egyéni vállalkozó ugyanis az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő bejegyzés napjától tartozik a biztosítottak körébe

Vizsgáljuk meg, hogy főtevékenysége igényel-e középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget.

A középfokú végzettséget igénylő tevékenységek meghatározására maga a Tbj. semmiféle szabályt (útmutatást) nem tartalmaz. Annyit azonban állíthatunk, hogy a foglalkoztatást, mint munkahelyi tevékenységi formát, a tulajdonformától és a foglalkoztatás jogcímétől függetlenül kell meghatározni. Esetünkben e kérdés megválaszolása nem ütközhet nehézségekben, mert köztudomású, hogy a fodrász szakma középfokú szakképesítéshez kötött. Lehetnek azonban ennél bonyolultabb esetek is. Ilyenkor megfelelő támpontot nyújthat a FEOR-08 Módszertani útmutató, illetve a KSH honlapján megtalálható FEOR-08 kereső adatbázis.

Hasonló adattartalma miatt szintén jól alkalmazható a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján található „Foglalkozások leírása” kereshető adatbázis is, illetve OKJ-ban szereplő szakképesítések esetében az ePálya kereshető adatbázisa is segítséget nyújthat, amelyben vizsgálható, hogy egy adott szakmai tanfolyam milyen végzettséget igényel, tehát melyek azok, amelyek általános iskolai végzettség után elkezdhetők, illetve amelyek érettségi után, szakmunkásvizsga, stb. kezdhetők.

FEOR szerint a fodrász egyébként ide tartozik:

5 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK

52 Szolgáltatási foglalkozások

521 Személyi szolgáltatási foglalkozások

5211 Fodrász

A középfokú szakképzettségnek egyébként az alábbiakban tárgyalt járulékfizetési kötelezettség (a járulékalap) tekintetében lesz jelentősége.

Járulékfizetés

A járulékfizetési kötelezettség 2016. január 4. napjától áll fenn. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett (amelyen belül 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék). E járulékok alapja havonta a tényleges járulékalapot képező jövedelem – esetünkben ez a vállalkozói kivét –, de havonta legalább a Tbj.-ben meghatározott minimum járulékalap.

Hogyan számítjuk a minimum járulékalapot? A Tbj. értelmében a biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege. Szokást ezt társadalombiztosítási minimálbérnek is nevezni. A minimálbér összege 2016. évben havi 111 000 forint, a garantált bérminimum havi 129 000 forint.

Igen ám, de januárban a biztosítási kötelezettség hónap közben kezdődött. Ilyenkor egy–egy naptári napra a minimum járulékalap 30-ad részével kell számolnunk. A számításba veendő garantált bérminimum 129.000 forint. Ennek 30-ad része: 4.300 forint. A január 4–31. közötti időszakra 28 x 4.300 = 120.400 forintot kell figyelembe vennünk. A nyugdíjjárulékot havonta legalább a társadalombiztosítási minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot pedig ezen összeg másfélszerese után kell megfizetnünk.

A járulékok január havi összege

A nyugdíjjárulék 120.400 forint 10 százaléka = 12.040 forint lesz.

Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összege: 120.400 forint 150 százaléka = 180.600 forint, illetve 180.600 forint 8,5 százaléka = 15.351 forint.

Mint látjuk, a járulékfizetési kötelezettség beáll, még akkor is, ha az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytatott, így bevétele sem keletkezett. A járulékot a minimum alap után ekkor is meg kell fizetni. Ez a probléma azonban könnyen elkerülhető azzal, hogy csak azon napot megelőzően jelentkezünk be az egyéni vállalkozó nyilvántartásba, amikor az üzlet ajtajára felkerül a „Nyitva” tábla!

A járulékok összege február és március hónapra

A vállalkozói kivét február és március hónap vonatkozásában sem érte el a minimum járulékalapot, ezért a járulékokat ez utóbbi figyelembe vételével kell megállapítani.

A nyugdíjjárulék a 129.000 forint 10 százaléka = 12.900 forint.

Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 129.000 forint 150 százaléka = 193.500 forint, illetve 193.500 forint 8,5 százaléka = 16.448 forint.

Családi járulékkedvezmény

Egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezmény csak a tényleges járulékalapot képező jövedelmek – ez esetben a vállalkozói kivét – utáni járulékra érvényesíthető. Mivel január hónapra egyáltalán nem volt vállalkozói kivét, ezért január hónapra nem érvényesíthető családi járulékkedvezmény.

Február hónapra az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye a következőképpen alakul.

Az Szja. tv. szerinti családi adókedvezmény két gyermekre tekintettel (2 x 83.330 forint) = 166.660 forint. A fennmaradó (166.660 – 20.000 forint vállalkozó kivét =) 146.600 forint után a járulékkedvezmény a következők szerint vehető igénybe.

Először is meghatározzuk 146.600 forint személyi jövedelemadó tartalmát, vagyis vesszük ennek 15 százalékát = 21.990 forint. Ezt követően kiszámítjuk a 20.000 forintos vállalkozói kivétre eső járulékainkat, szigorúan az alábbi sorrendben:

A családi járulékkedvezmény legfeljebb a járulékok együttes összegéig, vagyis 3.400 forint erejéig érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó ezen összegekkel csökkentheti a minimális járulékalap után kiszámított járulékait.

A családi járulékkedvezmény számítása március hónapra:

A családi adókedvezmény két gyermekre tekintettel (2 x 83.330 forint) = 166.660 forint. A fennmaradó (166.660 – 80.000 =) 86.660 forint után a járulékkedvezmény a következők szerint vehető igénybe:

86.660 forint 15 százaléka (vagyis adótartama) = 13.000 forint A 80.000 forintos vállalkozói kivétre eső járulékok:

A családi járulékkedvezmény legfeljebb 13.000 forint erejéig érvényesíthető.

Az egyéni vállalkozó ezen összegekkel csökkentheti a minimális járulékalap után kiszámított járulékait, a nyugdíjjárulékot azonban csak 7.400 forint erejéig!

* * *

Legyél az elsők között! Írd be tavaszi konferenciáink dátumait már most a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ