2018. július 20-án elfogadásra került a T/625. számú törvényjavaslat (az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról). Jelen cikkünkben a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó módosításokat (A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítására vonatkozóan) foglaljuk össze.

Mi is az a szabályozott ingatlanbefektetési társaság?

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok olyan tőzsdén jegyzett, nyilvánosan működő részvénytársaságok, amelyek a befektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat ingatlanok akvizíciója, fejlesztése és üzemeltetése útján befektetik, majd az ebből a tevékenységből realizált nyereséget a részvényesek számára kifizetik.

A törvény egyik célja annak a biztosítása, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok kizárólag ezen célt szolgáló tevékenységet folytassanak, valamint az ingatlanok fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez szükséges eszközök szerepeljenek a mérlegükben. A törvény szigorú keretek között tartja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok által végezhető tevékenységek körét, növeli a társasággal szembeni befektetői bizalmat, meggátolja olyan nagyobb kockázattal járó gazdasági tevékenységek végzését, amelyek veszélyeztethetnék a realizált jövedelem részvényesek részére történő kifizetését. Ugyanakkor a törvény nem kívánta ellehetetleníteni a jogalkotói célba nem ütköző olyan ingatlan fejlesztési tevékenységet, amelynek során a szabályozott ingatlanbefektetési társaság tényleges kivitelezési tevékenységet nem végez. Ilyen eset, amikor a szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak az ingatlanfejlesztés során megvalósuló épületépítési projektszervező tevékenysége a kivitelező vállalkozóval történő szerződéskötésben kimerül.

A tevékenység bővülésének lehetősége

Az új szabály szerint lehetővé válik  a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok számára, hogy akár további üzemeltetés, akár későbbi eladás céljára szánt épület építésével kapcsolatos épületépítési projektet szervezzenek anélkül, hogy az épület tényleges kivitelezésében részt vennének.

Társasági jogból következő szabályozási témák

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság, valamint a projekttársaság ügyvezetése javaslatot tehet az osztalékfizetésre. Az osztalékfizetésről a legfőbb szerv ülésén a szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényesei, valamint a projekttársaság tagjai vagy részvényesei jogosultak dönteni. Emiatt indokolt volt e körben a törvény rendelkezéseinek a pontosítása.

A kibocsátható részvények fajtáinak a bővítése az elsőbbségi részvényekkel a tőzsdei közkézhányad-mérték jelentős bővülésének a lehetőségét teremti meg, miközben megfelelő garanciát biztosít a szabályozott ingatlanbefektetési társaság tartós és hosszú távú működése érdekében. Ugyanakkor a szabályozott ingatlanbefektetési társasággal szembeni befektetői bizalom kerülne veszélybe, ha adott lenne annak a lehetősége, hogy egyes részvényekhez osztalékelsőbbségi jog fűződjön.

Az elfogadott módosítás révén egyértelmű lesz, hogy a kötelező közkéz-hányad kiszámításakor a részvényesek közvetett részesedésének mértékét miként kell számítani akkor, ha egy köztes részvényesnek több részvényese van.

A Budapesti Értéktőzsde Üzletszabályzata szerint a részvény kibocsátója köteles az Ex-kupon nap előtt 2 tőzsdenappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét, melyet köteles közzétenni. Az Ex-kupon nap legkorábban a kupon mértékét megállapító közgyűlést követő harmadik tőzsdenap lehet. Az Üzletszabályzatból következően a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok részvényesei számára rövid a határidő adatszolgáltatási kötelezettségük megtételére. Elkerülendő, hogy sérüljenek a kisrészvényesek jogai, indokolt az osztalék kifizetésére nyitva álló határidőt meghosszabbítani.

Az új szabály, amelyet a Parlament a minap elfogadott egyértelművé teszi, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaság is működhet egységes irányítású rendszerben és erre az esetre speciális határozathozatali szabályt ír elő olyan beszerzésekhez, amelyek a mérlegfőösszeg 10%-át meghaladják.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy a projekttársaságok főtevékenységként lakó- és nem lakó épület építése tevékenységet is végezhetnek.

Egységes irányítási rendszerben működő nyilvános részvénytársaság esetén a társaság ügyvezetését az igazgatótanács látja el, amelynek tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek, így azt felesleges külön felsorolni.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem