Súlyos fogyatékosság adókedvezménye

Az általánosságokon túl…

fogyatékosság

A rémisztő megnevezés ellenére olyan betegségek esetén is járhat adókedvezmény, amik mellett viszonylag kis odafigyeléssel teljes életet élhetünk. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 40. § teszi lehetővé az összevont adóalap terhére a személyi kedvezmény érvényesítését.

Súlyos fogyatékosság adókedvezménye, vagy más néven személyi kedvezmény annak jár, akinek a betegsége súlyos fogyatékosságnak minősül, vagy rokkantsági járadékban, fogyatékossági támogatásban részesül.  Hogy mely betegségek minősülnek súlyos fogyatékosságnak, azt az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) Korm. rendelet határozza meg. Az említett rendelet mellékletében az összes betegség fel van sorolva, ami feljogosít az adókedvezmény igénybevételére. Mivel igen hosszú a lista, ezért csak néhány gyakoribbat említenék meg: egyes hallási-, látási-, mozgásszervi fogyatékosság, elzáródást okozó érbetegségek, Crohn-betegség, a laktóz intolerancia, illetve különböző emésztőrendszer betegségei, például a gluténérzékenység (coeliakia).

Fontos megjegyezni, hogy sok esetben a betegség vagy az általa okozott fogyatékosság mértéke dönti el, hogy jár-e az adókedvezmény, (például az I. típusú cukorbetegségben szenvedőknek jár, de a II. típusnál már csak akkor, ha szövődmények is vannak). A megfelelő elbíráláshoz mindenképp szakorvossal történő konzultáció szükséges. A háziorvosok sajnos gyakran találkoznak olyan esettel, amikor a munkáltatók nem csak felhívják munkavállalóik figyelmét a személyi kedvezmény igénybevételének lehetőségére, hanem konkrétan „diagnosztizálják” is őket. Megnehezítheti orvosaink amúgy sem könnyű helyzetét, amikor abba kell időt, energiát fektetniük, hogy meggyőzzék a beteget, hogy azért, mert „a munkáltató azt mondta, hogy a kollégának ugyanez a betegsége, ezért nekem is jár az adókedvezmény” nem feltétlen van így. Természetesen azért jelezzük, ha úgy gondoljuk, jogosultak lehetünk személyi kedvezmény igénybevételére, de a diagnózist bízzuk a szakorvosra.

A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve a szakorvosnál lehet kezdeményezni. Az adókedvezményt rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal, vagy a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással lehet igénybe venni. Utóbbit csak szakorvos vagy szakorvosi leletek, vélemény alapján a háziorvos állíthat ki. Az igazoláson többek közt a betegség kezdő időpontja és BNO kódja szerepel, illetve hogy végleges vagy ideiglenes – az állapot fennállásától függően. Ideiglenes általában mozgásszervi fogyatékosság lehet, ekkor bizonyos időszakonként felülvizsgálatra kötelezik a személyt – az igazoláson is ez van feltüntetve. Végleges fogyatékosság esetén az erről szóló igazolás birtokában minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Nem köztudott, de jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy az adott évben kiállított igazolásokról a szakorvosoknak és a háziorvosoknak a következő év január 31-ig elektronikusan adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé, a K51-es nyomtatványon. Az említett adatlapon részletesen szerepel mind a magánszemély, mind a kiállító orvos azonosítására szolgáló összes adat. Fel kell tüntetni továbbá az igazolás kiállításának-, valamint a szakorvosi dokumentáció kiállításának dátumát, a fogyatékosság kezdő időpontját, és az állapot ideiglenes vagy végleges jellegét. Az ellenőrzés súlyára tekintettel orvosaink részéről fontos a diagnózis pontossága, a magánszemély részéről pedig a kedvezmény igénybevételének valódi jogosultsága.

A személyi kedvezmény ugyan alanyi jogon jár, azonban az igénybevételnek további feltétele, – tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóból érvényesíthető – hogy a magánszemély szerezzen olyan jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett (munkaviszony, megbízási díj, ingatlan bérbeadás, stb.) Ha nincs adóköteles jövedelem, nincs miből érvényesíteni a személyi kedvezményt, és arra sincs lehetőség, hogy a jogosult átadja másnak a kedvezmény érvényesítésének jogát (például szülőnek, házastársnak).

Az adókedvezmény mértéke havonta az év első napján érvényes minimálbér (138.000 Ft/hó) 5 %-a, 2018-ban 6.900 Ft, melyet kétféleképpen lehet érvényesíteni:

  • a munkáltató felé tett adóelőleg-nyilatkozattal havonta,
  • az adóbevallásban egy összegben.

Az adóelőleg nyilatkozat kitöltési útmutatóval együtt a NAV honlapjáról is letölthető. A munkáltató felé leadott nyilatkozatban történt változás esetén új nyilatkozatot kell tenni, vagy a korábbit visszavonni. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kedvezmény a betegség fennállásának időszakára jár, független az adóköteles jövedelemszerzés hónapjainak számától. Tehát ha 2018-ban csak 3 hónapot dolgozik a személy, de egész évben súlyos fogyatékossági kedvezményre jogosult, akkor 12 x 6.900 Ft-ot, azaz 82.800 Ft-ot érvényesíthet jövőre az adóbevallás készítése során – természetesen, csak ha volt ennyi befizetett adója, illetve maradt ennyi az elsőbbséget élvező, adóalapot csökkentő kedvezmények (első házas és családi kedvezmény) esetleges érvényesítése után. Fontos továbbá, hogy az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de meg kell őrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható.

Mivel a súlyos fogyatékosság adókedvezménye kizárólag akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezik az orvosi igazolással – ami természetesen az ő felelőssége – tisztázzuk, mi is ez az időpont. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a betegség, súlyosan fogyatékos állapot orvosi igazolás, határozat alapján fennáll. Tehát ha ez a dátum február 12., akkor február hónapra már érvényesíthető az adókedvezmény, nem arányosítjuk napokra. Akik régebb óta szenvednek a rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében, illetve rokkantsági járadékot vagy fogyatékossági támogatást ítéltek meg számukra, de eddig nem éltek a kedvezménnyel, azt az igazolás vagy az ellátásról szóló határozat birtokában utólag is igényelhetik. Ehhez önellenőrzést kell benyújtaniuk azokra az évekre, amikor jogosultak voltak rá. 2018. december 31-ig a 2012, valamint az ezt követő évek szja-bevallásait lehet önellenőrizni. Fontos azonban az szja kedvezmény jogosultságának érvényesítéséhez, hogy az orvosi igazolások lefedjék az önellenőrzéssel érintett adóéveket.

Adóbevallások készítésének időszakában az általánosnál többször találkozok olyan emberekkel, akik nem is gondolták, hogy járna nekik személyi kedvezmény. Rengeteg jogosult személy súlyos ezrei maradnak a „nagy közös kasszában”, ami jól jönne a háztartásokban, hisz minden betegség sokba kerül. Ezért ha úgy ítéljük meg, hogy jogosultak lehetünk személyi kedvezményre, javaslom járjunk utána orvosunknál, hogy betegségünk megtalálható-e a kormányrendeletben felsoroltak között, kezdeményezzük a minősítést, majd éljünk a lehetőséggel és érvényesítsük a kedvezményt.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!