Még meg sem száradt a tinta a T/2931. számú törvényjavaslat szövegén. Még ki sem hirdették a módosító törvényt és máris szembesülni kell a 2018. november 9-én benyújtott – a T/2931 törvényjavaslatot érintő – újabb „Összegző módosító javaslattal” (továbbiakban: javaslat). Figyelemre méltó a lakáscélú kölcsönöket érintő újabb változtatási javaslat.

Amikor jelentősebb törvénymódosításra (nem pontosításra) kerül sor akkor mindig nagy talány, hogy miként kell kezelni azokat a helyzeteket, jövedelmeket, amelyekről szóló döntés még az egyik, a folyamat vége pedig már egy másik személyi jövedelemadó törvény szabályai alá esnek. A munkáltatói lakáskölcsönök esetében is ez a helyzet. A munkáltatók több évvel ezelőtt is folyósíthattak lakáscélú kölcsönöket, amelyek elengedéséről talán a napokban vagy jövőre kívánnak dönteni. A javaslatot alaposan el kell olvasni, hiszen ez nem csupán pontosításokat, módosításokat, hanem összegzést is tartalmaz. Arra figyelni kell, hogy mely esetben módosítja a jelenleg hatályos a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (Szja tv.), miként változtatná meg a T/2931. számú törvényjavaslat egyes pontjait, valamint azt is figyelni kell, hogy melyek az újdonságok.

Az újabb javaslat az Szja tv. 95. § (5) bekezdésén kíván változtatni. Egy egyszerűbb, könnyebben értelmezhetőbb szabályozás kerülne bevezetésre.

A T/2931. számú törvényjavaslat értelmében – amennyiben az változatlan tartalommal elfogadásra kerül – 2019. január 1-jétől nem kell kamatkedvezményt megállapítani, sem az önkormányzat sem a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelek esetében, ha a kölcsönnel/hitellel érintett lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.

A jelenlegi módosító javaslat 8. §-a értelmében az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja is változna. Bevezetésre kerülne egy időbeli és egyben egy összegbeli korlátozás is. A módosítás alapján nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani abban az esetben, ha 5 évet egybeszámolva a munkáltatói hitel nem haladja meg a 10 millió forintot. Az öt éves időtartam, valamint a 10 millió forint meghatározásakor a folyósítás évét és az ezt megelőző négy évet kell figyelembe venni. Az adómentességhez hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján kell a hitelt nyújtani a magánszemély részére és azok igazolása is szükséges a kedvezmény érvényesítéséhez.

A legújabb javaslat alapján a figyelembe vehető jogcímek az alábbiak:

• saját lakás építése, saját lakás építtetése,
• lakás zártvégű lízingbevétele,
• a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
• saját lakás vásárlása,
• a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
• a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
• megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig,
• a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson,
• meglévő lakóépületen vagy használt lakáson korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése.

A méltányolható lakásigény meghatározását a T/2931 törvényjavaslat újradefiniálta, azonban a legújabb javaslat ezt törli a feltételek közül.

Törli továbbá az összegző módosítási javaslat az együtt költöző, együtt lakó családtagok fogalmát is.

Az újabb módosítás szerint a lakószoba fogalma a következőre módosulna: legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.

Nem kell kamatkedvezményként figyelembe venni a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás. A rendvédelmi szervekről a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát szabályozó 2015. évi XLII. törvény rendelkezik. Rendvédelmi szervnek minősül:

• az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,
• a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
• a terrorizmust elhárító szerv,
• a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
• a büntetés-végrehajtási szervezet,
• az Országgyűlési Őrség,
• a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A családalapítási támogatásról a rendvédelmi törvény 170. §-a rendelkezik.

Ugyancsak nem kell figyelembe venni kamatkedvezményként a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított:

• toborzópénzt,
• a szerződés-hosszabbítási díjat,
• a visszailleszkedési támogatást,
• a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 74/A. §-a szerinti juttatást és
• családalapítási támogatást, feltéve, ha azt vissza kell fizetni.

A toborzópénz visszafizetéséről a honvédek jogállásáról szóló törvény 247/E. § (1) bekezdése rendelkezik. A 32. § (5) bekezdés, a 74. § (1) – (3a) bekezdések, a 74. § (4) c) pont, 92. § (9) bekezdés, 215. § (6) bekezdés, valamint a 247/E. § (3) bekezdése szabályozzák a visszailleszkedési támogatást. Ugyanezen törvény 74/A. §-a alapján miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legfeljebb kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű juttatásra jogosult a tiszti és az altiszti állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább két év időtartamra miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít. A családalapítási támogatásról pedig a vonatkozó törvény 140. § (2) bekezdése rendelkezik.

 * * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem