A munkaerő-kölcsönzés egy olyan tevékenység, amely engedélyhez kötött Magyarországon, de egy kiváló lehetőséget biztosít a külföldi cégek által Magyarországon történő foglalkoztatás elősegítéséhez, hiszen így egy külföldi cégnek Magyarországon cégalapítási és munkáltatói kötelezettsége nem feltétlen szükséges, illetve – fordított relációban – a magyar munkavállalók külföldi foglalkoztatását is elősegíti.

Ebben a cikkben a munkaerő-kölcsönzés feltételeit, a külföldi cégek hazai foglalkoztatási lehetőségeit és annak előnyeit mutatjuk be.

Engedélyezés

Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés és a munkaközvetítés szabályait a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza.

E szerint a kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha

• a cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,
• a kérelmező vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy Kormányrendelet 1. sz. mellékletében meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,
• a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá
• a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja (pénzügyi intézménynél kötött elkülönült letéti számla).

A vagyoni biztosíték igazolt összege magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása esetén, amennyiben a közvetítés

• belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség többi tagállamának területére irányul ötszázezer forint,
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul egymillió forint.

Kölcsönzési tevékenység folytatása esetén ötmillió forint a vagyoni biztosíték letétbe helyezését kell igazolni.

A Kormányrendelet 1. sz. mellékletében szakképesítésként fogadható el

• szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében
  • egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,
  • egyetemek állam- és jogtudományi karán,
  • egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,
  • egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint
  • egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy
• felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat,
• középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy
• középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés, valamint munkaerő-piaci szervező, elemző szakképesítés, munkaerő piaci szolgáltató, ügyintéző rész-szakképesítés, továbbá személyügyi gazdálkodó és fejlesztő szakképesítés és személyügyi ügyintéző rész-szaképesítés, illetve bármely középfokú szakképesítés, amely a felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető.

A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet, illetve a bejelentést az e célra rendszeresített, meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani, melyhez az csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

• Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását.
• Meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt.
• A pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződést.
• Az irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja (ezt jellemzően helyszínen ellenőrzik is előzetes bejelentés nélkül).

A kölcsönbeadó a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg. A kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni. A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére adatszolgáltatást kell teljesítenie. A munkaerő kölcsönzés maximális időtartama 5 év egy munkavállaló esetén.

Külföldi cégek foglalkoztatási lehetőségei Magyarországon

A külföldi cégek egy egyszerű munkáltatói regisztráció (17T201INT) révén tudnak Magyarországon munkavállalót foglalkoztatni (bejelentő: 17T1041INT, havi bevallás: 1708INT), azonban ennél a regisztrációnál a munkáltatói jogok, kötelezettségek a külföldi munkáltatót terhelik, illetve a magyar vagy külföldi munkavállaló Magyarországon történő munkavégzése során a munkajogi és egyéb kérdéseit egy külföldi – Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett társaság – munkáltatóval kell elintézni, ami számos nehézséget okoz a gyakorlatban.

A bérszámfejtés ebben az esetben idegen nyelven készül, de a külföldi társaság könyveiben kerül lekönyvelésre, ami szintén okoz némi nehézséget. A járulékokat pedig a külföldi cég utalja a magyar adóhatóság számára.

Munkaerő-kölcsönzés előnyei

A munkaerő-kölcsönzés előnye abban áll, hogy egy magyar társaság – mint foglalkoztató – áll szemben a magyar vagy Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalóval, illetve a magyar kölcsönbeadó és a külföldi társaság – magyarországi foglalkoztatás esetén – egyetemlegesen felelnek a munkavállalóval szemben. A magyar kölcsönbeadó számára a magyar jogszabályok követése könnyebb, mint a külföldi foglalkoztató számára, illetve a magyar munkavállalónak is egyszerűbb az ügyintézés a magyar kölcsönbeadó céggel kapcsolatban. A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás igénybevétele a külföldi cégek számára költséghatékonyabb megoldás lehet projekt jellegű vagy tartós munkák esetén, ha nem szeretnék Magyarországon közvetlenül képviseltetni magukat, csak a munkavállalóik nyomán.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek munkaerő-kölcsönzés és a munkaközvetítés hazai és nemzetközi adózási és társadalombiztosítási következményei, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen A munkaerő-kölcsönzés belföldi és nemzetközi szabályai címmel 2017. október 2-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.