Gyakran előfordul kérdésként, hogy mi a különbség a lakóingatlan rövid, illetve hosszú távú bérbeadása, illetve a szálláshely bérbeadása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) tekintetében.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az Áfa tv. alkalmazásában ingatlan bérbeadásnak minősül. A lakóingatlan bérbeadás az Áfa tv. alapján főszabályként adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség a lakóingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására, azaz a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra az Áfa tv. vonatkozó rendelkezése értelmében már nem terjed ki (azaz a lakóingatlanok rövid távú bérbeadására, illetve a szálláshely szolgáltatásra). Ebből következően a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az áfa rendszerében kötelezően adóköteles tevékenységnek minősül, a kedvezményes, 18 %-os adókulcs alá tartozik. A törvényi feltételek fennállása esetén az adóalany alanyi adómentességet választhat 12 millió Ft árbevételig, ez esetben a szolgáltatás után nem kell áfát fizetnie.

Hogyan kell megkülönböztetni a három kategóriát?

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan nem lakhatási célú, hanem alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amelynek során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, függetlenül annak időtartamától és a személyi jövedelemadó tekintetében alkalmazott adózási módtól.

Ide tartozik különösen:

• a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szálláshely-szolgáltatás;
• üdülők szálláshely szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személyek veszik igénybe);
• a kollégiumok, diákotthonok azon szálláshely-szolgáltatása, amely az Áfa tv. 85.§ (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint
• a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása.

Ami ezen kívül esik, az mind lakóingatlan bérbeadásnak minősül?

Nem feltétlen, mivel egy lakóingatlant bérbe lehet adni hosszú távon több hónapon keresztül vagy fél hónapon keresztül is, de akár napokra is és akár normál ingatlan bérbeadás keretében, akár kereskedelmi szálláshelyként is.

Mi a teendő ebben az esetben?

Ha úgynevezett vegyes hasznosítása lehetséges az ingatlannak, javasolt az adószám kiváltása és alanyi adómentesség választása – feltételek fennállása esetén – hogy az elszámolást egységesíteni lehessen.

Szálláshely szolgáltatók esetén pénztárgép használata hogyan teljesíthető?

A pénztárgép használatára kötelezettek körét a 48/2013. (XI.15.) NGM Rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Ennek alapján a TEÁOR’08 55.20 üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatást végzők pénztárgép használatára kötelezettek.

Ugyanakkor, amennyiben az adózó minden esetben számlát vagy egyszerűsített számlát állít ki, a nyugtaadási kötelezettsége nem áll fenn, és pénztárgépet sem kell beszereznie. Ezt a bizonylatadási formát azonban be kell jelentenie az adóhatóság felé a PTGSZLAB adatlapon. Ezt a bejelentést kizárólag elektronikus úton teheti meg, tehát ügyfélkapuval kell rendelkeznie az adózónak.

A forgalmi adatokat ezt követően a jelenlegi szabályozás szerint a számla kibocsátását követő hét negyedik napjáig az erre szolgáló PTGSZLAA adatlapon kell bejelentenie. Amennyiben az adatszolgáltatási időszakban nem történt számlakibocsátás, az adatszolgáltatást sem kell teljesíteni nemleges adattartalommal.

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. március 18-án Ingatlan bérbeadás és szálláshely szolgáltatók adózása címmel megrendezésre kerülő előadásomat. Konferenciámat ajánlom azon magánszemélyeknek, társaságoknak, amelyek az ingatlan hasznosításának különböző formáit szeretnék megismerni, különösen az ingatlan bérbeadás és szálláshely szolgáltatás témakörében szeretnék kihasználni az adózási lehetőségeket.