A kiadvány főbb megállapításainak részleteit cikksorozatban ismertetem. De mindezek előtt érdemes leszögezni, hogy a régió országainak adórendszere az elmúlt három évben viszonylag stabilnak mondható. OIyan strukturális változások az adórendszerekben, mint amit a korábbi válság előidézte költségvetési deficit miatt voltak kénytelenek az országok meglépni, jelenleg nem tapasztalható, minden ország a saját stratégiája mentén halad.Finomítások persze vannak, és Magyarország az új és újabb megoldások terén most is élen jár, mint ahogy történt ez a múltban is, lásd válságadók, amelyet a környező országok is előszeretettel vettek át. Romániában például 2013-ban természeti erőforrások kitermelésére, energia- és gáz szektorra kivetett különadók után a speciális adók köre 2014-től tovább bővült: utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. Az eredetileg 2012-13-as évekre átmeneti intézkedésnek szánt jellemzően az energia szektor, gyógyszeripar, biztosítási ágazat, valamint az elektronikus telekommunikáció ágazatra kivetett szlovák válságadó a jelenlegi szabályozás szerint 2016-ig érvényben marad. Ismeretes magyar újítás (legalábbis a régióban) volt tavaly a reklámadó, és a próbálkozás szintjén megrekedt internetadó, ami egyébként illeszkedett volna Magyarország forgalmi adó súlyú adóstratégiájába.

Nemzetközi ügyletek – TranszferárazásAz alapvető adóreformok helyett a fókusz az utóbbi években két területre tevődött át, de ez nemcsak régiós, hanem EU-s, sőt OECD szinten is így van. Egyrészt a vizsgált régiós országok közül egyre több ismeri fel, hogy a határon átnyúló ügyletekre kell koncentrálnia. A transzferár szabályozás ma már szinte mindegyik ország adórendszerében megjelent, ennek a MAZARS is külön áttekintő táblázatot szentelt a kiadványában az országok bemutatásánál. Magyarország ebben a témában is elől járt, már több mint tíz éve nagyon súlyos bírság konzekvenciák mellett kötelező a kapcsolt vállalkozásoknak a dokumentációt elkészíteni, és idővel az összes régiós ország (néhány ex-Jugoszláv utódállam kivételével) bevezette ezt az adórendszerébe, hisz amelyik nem teszi, könnyen szembesülhet azzal, hogy az árakon keresztül adózatlanul vonnak ki jövedelmet az országából. Viszonylag új a kötelezettség Oroszországban (2012), Szerbiában, Ukrajnában, Lettországban (2013) és Albániában (2014).Habár a transzferárazás nemzetközileg szabályozott terület, és közös fellépést indokol az országok adóhatóságai részéről (ezt mutatja egyébként az OECD-n belül zajló igen erőteljes munka is, ami az ún. “BEPS program ” köré rendeződik, amelynek célja a globalizációval lehetővé váló adóalap erodálásnak gátat szabni, és amelynek csak egy szelete a transzferárazás) az országok között még így is jelentős különbségek vannak például abban, hogy kik tartoznak egyáltalán a kapcsolt vállalkozási körbe, vagy hogy milyen jelentős, vagy éppen jelképes mértékű bírság konzekvenciákkal kell számolni (pl. Csehországban dokumentáció hiányából eredendően nem is büntetnek, “csak” az adóalap korrekció következményeivel kell ilyen esetben számolni, míg Lengyelországban büntetőjogi felelőssége is van az ügyvezetőnek ezzel kapcsolatban).

Feketegazdaság elleni küzdelem

Másrészt sok olyan intézkedés érhető tetten különösen az utóbbi években, amelyek célja egyértelműen a kontroll alól kivont, adózatlan ügyletek adókötelezettség alá vonása, az adócsalás csökkentése, a feketegazdaság fehérítése. Az eszközök igen változatosak, gondoljunk csak az EKÁER-re, ahol a cél a nemzetközi áruforgalom követése; vagy az online pénztárgépek bevezetésére, amely nemcsak Magyarországon, hanem például Horvátországban, Bulgáriában és Ukrajnában is működik. De szintén elsősorban az áfa csalások visszaszorítása a cél a belföldi összesítő jelentések kiterjesztése kapcsán is, amelyet 2014-től már Szlovákiában is el kell készítenie a vállalkozásoknak.

Fontos kezdeményezés az ún. fordított áfa a lehetőségekhez mérten minél szélesebb körben történő bevezetése. Csehországban például 2015-ben tettek ebben a tekintetben nagy lépést a nálunk részben már korábban bevezetett termék- és szolgáltatáskörökre: építési szerelési munkák, szemét, gabonák, mobil telefon és egyes IT felszerelések értékesítésére vonatkozóan. A hét elején éppen a fordított áfa kiterjesztéséről, és az áfacsalások elleni közös fellépés lehetőségeiről tárgyalt a cseh, osztrák, szlovák, bolgár és magyar szakminiszter Bécsben, a cél a májusi brüsszeli, illetve a júniusi Ecofin tanácskozáson már “döntés közeli helyzetbe hozni a brüsszeli hatóságokat”, az öt kelet-közép-európai ország egyeztetett fellépéssel kívánja ugyanis elérni, hogy a brüsszeli bizottság tegye lehetővé a fordított áfa bevezetését a meghatározott termékkörre.

Ukrajnában 2015-től, július 1-ig egyelőre kísérleti jelleggel egy olyan számlaregisztrációs rendszer működik, amelynek célja, hogy csak a regisztrált, elektronikus számlák áfa tartalma legyen a jövőben visszaigényelhető, és az is csak megadott feltételek mellett. Az ukrán adóhatóság vezeti majd az adózók áfa számláját, és áfás számla kibocsátására is csak az adott formulával előre kiszámítható maximum értékben lesz lehetőség.

Ezen intézkedések gazdaságfehérítő hatása csak hosszabb távon mérhető, miközben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezek mindegyike jelentősen emelik a vállalkozások már most is aránytalanul nagy adminisztratív terheit, ezáltal költségeit.

Tény, hogy az adóverseny országok között az utóbbi években új síkra helyeződik: az országok nem egymással szemben törekednek előnyös adókörnyezetet biztosítani a befektetőknek, hanem helyette inkább egymással együttműködve igyekeznek fellépni az adócsalások minél alacsonyabb szinten tartása, illetve az adóbevételek megtartása érdekében, mert ez lehet a kulcsa az adóterhek hosszabb távú csökkentésének, és ezáltal a befektetői környezet javításának.

Az adóbrosúra angol nyelven ide kattintva olvasható.