Cikksorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy ki választhatja és ki nem a kisadózói adózási módot. Áttekintettük továbbá, a 2018-as adóévtől kezdődően kik lehetnek újonnan főállású kisadózók. Jelen írásunkban azt foglaljuk össze, hogy mennyi az adóterhe egy főállású és egy nem főállású kisadózó vállalkozásnak a 2018-as adóévben és hogy adóbefizetéseik alapján milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosultak.

Mennyi adót fizet a kisadózó vállalkozás?

A kisadózó vállalkozás egyrészt köteles tételes adófizetésre, másrészt bizonyos esetekben további százalékos adó megfizetésére is. A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól.

Tételes adófizetési kötelezettség

• A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet.
• A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

• A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.

A tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás mentesül

• a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányban megállapított jövedelem utáni adó;
• a társasági adó;
• a személyi jövedelemadó, az egyéni járulékok és az egészségügyi hozzájárulás;
• a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás
  megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás azonban nem mentesül az általa foglalkoztatott személyek, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

Százalékos adófizetési kötelezettség

Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha egész évben nem adóalany a  kisadózó vállalkozás, akkor az adóalanyiság érintett hónapjai és az 1 millió forint szorzatát meghaladó bevétel rész után fizeti meg a 40 százalékos mértékű adót. .

Nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettség azon hónapokban, melynek teljes egészében a kisadózó

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
• a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben az előbbi felsorolás első három pontja szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt.

A százalékos mértékű adót évente, a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

Milyen ellátásra jogosult a kisadózó?

A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, így a törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja 2018. január 1-jétől havi 94.400 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158.400 forint. Az állami adóhatóság adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót az egyéni vállalkozó szünetelése okán nem kell megfizetni.

A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Tehát mint láthatjuk igen kedvező ez az adózási mód, ám választása előtt mindenképpen körültekintően kell eljárnunk. Érdemes esetleg könyvelőt, adótanácsadót felkeresni, aki tud annak eldöntésében segíteni, hogy egy adott vállalkozás számára a számos lehetőség közül melyik adózási mód a legoptimálisabb.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem