A 2018 évi nemzetközi konferencián arra vállalkozunk, hogy tabuk nélkül beszéljünk az adórendszer továbbfejlesztéséről! Például: SZJA

Mi történt a jövedelemre épülő terhekkel az elmúlt 8 évben?

Egyrészt a családok támogatásának egyik legjobban működő eleme lett a családi adókedvezmény és a családi járulékkedvezmény. Másrészt a bér után fizetendő közterheket a közelmúltban jelentősen mérsékelték. Harmadrészt pedig az adóalanyok adminisztrációs terhei is csökkentek – elsősorban a bevallási tervezet bevezetésével. Ezek a lépések helyesek voltak, de ez nem elég. További változtatásokra van szükség!

Mi várható a következő években?

A negyedik Orbán-kormány új népesedési programja várhatóan a személyi jövedelemadót, így elsősorban a családi kedvezményt, másodsorban pedig a lakáscélú támogatási formákat fogja e cél megvalósításának eszközeként használni. Másodsorban előfordulhat, hogy a gyermekvállaláshoz szükséges részmunkaidős foglalkoztatást szociális hozzájárulási kedvezményekkel fogja támogatni a kormány. A vállalkozások versenyképességének javítása pedig szintén kormányzati cél..

Mit javasol a szakma?

Szögezzük le, hogy Magyarországon az adóterhek döntő többségét a magánszemélyek viselik (szja, járulékok, áfa, jövedéki adó stb.). Minden eddig felsorolt állami cél a munkabér terheinek csökkentését indokolja. A bérre épülő közterhek módosításának egyik várható lépése a személyi jövedelemadó további csökkentése lehet. Ugyancsak javasolható Magyarország versenyképességének növelése érdekében a szociális hozzájárulási adó további, differenciált csökkentése. Ezek a módosítások persze nem fogják tökéletesen orvosolni a magyar munkaerőpiac adózási eredetű problémáját, nevezetesen azt, hogy az alacsony és közepes jövedelem esetén a magyar adóék (tax wedge) messze magasabb a környező országokban irányadónál. Ezt a sajátosságot (többkulcsos adórendszer, adójóváírás hiányában) a többlépcsős járulékszabályok orvosolhatnák. Így nehezen, de elképzelhető például olyan előírás bevezetése, amely meghatározott jövedelemig – például a jövedelem feléig, de legfeljebb a minimálbérig – mentesíti a munkavállalókat a járulékfizetés alól. A szocho differenciált csökkentésével mérsékelni lehetne a kkv–ra a bérnövekedés miatt nehezedő nyomást. A forrást például a 25 év alattiak és 55 felettiek szociális hozzájárulási adókedvezményének eltörlése – melyek a mai munkaerőpiaci helyzetben már feleslegesnek látszanak – biztosíthatna. Figyelni kell ugyanakkor a megindult bér-ár spirál kézbentartására is.

Adminisztrációs terhek csökkentése

Határozottan kiállnak az adózással foglalkozó szakemberek az adminisztrációs terheinek csökkentése mellett. Ennek eleme lehet a túlburjánzó és a jelenlegi gazdasági helyzetben már értelmetlen különleges adózási szabályok kivezetése – gondoljunk csak a tartós befektetésre, mellyel az állam a bankbetéteket akarta a kockázatosabb befektetések, a tőzsde felé terelni (sic!). Másik eleme lehetne az egyéni vállalkozókra vonatkozó – három helyett egylépcsős – adórendszer megalkotása, hiszen jelenleg ezek a személyek a társaságoknál is bonyolultabb rendszerben teljesítik az adókötelezettségeiket. Egy következő szegmens lehet a négyféle járulék egybevonása, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás összevonása, illetve az szja és a járulékalap egységesítése szintén komoly egyszerűsítéssel járhat. És folytatható a sor az ingatlan bérbeadástól kezdve, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek kötelezettségeinek egyszerűsítésén át egészen a rehabilitációs hozzájárulásig. Ezek a változások tehát csak marginális változásokat eredményeznének az adóterhelésben, ugyanakkor havonta százezreket érintenének, és több órával csökkentenék az adminisztrációval eltöltött időt még a legkisebb cégeknél, magánszemélyeknél  is. Így viszonylag fájdalommentesen lehetne növelni az ország gazdasági teljesítőképességét. Azonban a múltbeli példák arra tanítanak minket, hogy komoly dereguláció csak erős politikai támogatással érhető el. Fontos lenne, hogy a javaslataink egy csomagban kerüljenek kidolgozásra, megvalósításra.

* * *

Ha kíváncsi vagy a részletekre is, esetleg lennének javaslataid, hasznosítható tapasztalataid akkor most aktív résztvevője lehetsz a változásoknak, vagy ha csak elsőként szeretnél hozzájutni az információkhoz, akkor jelentkezz a 2018. június 7-8-án megrendezésre kerülő XII. Nemzetközi Adókonferenciára, melynek központi témája az Adópolitikai alternatívák.