Az előző cikkünkben tett ígéretünkhöz híven a jelen cikkben a gazdasági munkáltató fogalmát vizsgáljuk meg, és megnézzük azt is, hogy az adóztatást mennyire gyökeresen meg tudja változtatni például az a tény, hogy egy a szerződésben is nevesített munkáltatóról kiderül, hogy adójogilag nem is „igazi” munkáltató, és a gazdasági munkáltató valójában a fogadó ország társasága lesz.

Munkaviszony – hol adózik az egyezmény alapján?

A probléma feltáráshoz először is nézzük meg, hogy egy határon átnyúló kiküldetésnél a munkaviszonyból származó jövedelem hol adózik.

Vegyük ismét a német-magyar adóegyezményt, annak is a 14. Cikkét, amely a munkaviszonyból származó jövedelemről szól:

Az egyezmény szerint „a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik államban.”

„(2) Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha:

a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és
c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli.”

Az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezménye is hasonló szabályokat ír le (a 183 nap tekintetében vannak egyezmények, amelyek német-magyar egyezményhez hasonlatosan rendelkeznek, és vannak olyanok, amelyek a 183 napos szabályt egy adott naptári évben nézik). A 2. bekezdésben felsorolt hármas feltétel együttes teljesülése esetén függetlenül attól, hogy egy másik országban végzünk munkát, az adóztatás az illetőség országában marad, és nem szükséges például egy németországi kiküldetés esetén a magyar munkavállalónak német adószámot kérni, és német személyi jövedelemadót fizetni (zárójelben jegyezzük meg, hogy kizárólag az adófizetési kötelezettségre igaz ez, a társadalombiztosítási fizetési kötelezettségekre más szabályok vonatkoznak, amelyeket a későbbiekben részletezünk majd). Ez a kiegészítő szabály nagyon hasznos, és nem szül többlet adminisztrációt, főleg azokban az esetekben, amikor egy rövidebb időszakot felölelő kiküldetésről van szó.

Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 2010. július 22-én közzétett változata a munkaviszony adózására vonatkozó cikkben meghatározott „munkáltató” vonatkozásában egy más megközelítést alkalmaz. Az új megközelítést egyébként a magyar adóhatóság is alkalmazza, és azt honlapján 2012 októberében közzé is tette.

A lényeg ebben az esetben az, hogy meghatározzuk, vajon a kiküldő cég, vagy pedig a fogadó cég minősül adójogi értelemben a munkáltatónak (gazdasági munkáltató). Ha megállapítást nyer, hogy a fogadó országban található cég minősül munkáltatónak, abban az esetben megdől a fent említett hármas feltétel, és a kiküldetés során szerzett jövedelem a fogadó országban fog adózni.

A gazdasági munkáltató meghatározásának szempontjai

A gazdasági értelemben vett munkáltató meghatározása egy kétlépcsős folyamatban kerül meghatározásra. Első lépésként az integrációs teszt segítségével kell meghatározni azt, hogy a munkavállaló vajon a fogadó cég szervezetébe integrálódott-e vagy sem. Itt nem elegendő ott megállni, hogy a kiküldött munkavállaló például a kinti szervezetre jellemző email címet kap, vagy, hogy a munkavállalónak szorítanak-e helyet a német anyacég karácsonyi vacsorájánál. Jóval nagyobb figyelmet kap az integrációs tesztnél az, hogy pontosan melyik szervezet viseli a munkavállaló munkájával járó felelősséget és kockázatokat. Az integrációs teszt már önmagában sem egy könnyen elvégezhető vizsgálat, és érdemes már a kiküldetés előtt tisztázni, vagy előre egyeztetni a gazdasági munkáltató személyét a fogadó társasággal (ennek köszönhetően felesleges önellenőrzésektől, vagy például adóbírságoktól óvhatjuk meg magunkat).

Ha az integrációs teszt alapján a formális és a gazdasági értelemben vett munkáltató személye nem egyezik meg, további szempontokat kell vizsgálni (például: ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan, a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló, ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló rendelkezésére, ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét, ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti felsorolás nem teljes, több minősítő jegyet is kell egyidejűleg vizsgálni, fontossági sorrend közöttük nem állítható fel.

Ahogy láttuk, az elemzés során rendkívül sok információra van szükség, ráadásul kimondhatjuk, hogy az információk nagy része egy forrásból nem szerezhető meg (azaz nem elég a kiküldöttek meginterjúvolnunk, hanem szükség lehet a pénzügyi osztályok bevonására is például annak érdekében, hogy történt-e átterhelés, a munkáltatói jogosultságok tekintetében pedig a fogadó és küldő cég managementje között kell, hogy egyetértés legyen). Apropó átterhelés; a fenti minősítő tényezők vizsgálata során láttuk, hogy az átterhelés ténye a gazdasági munkáltató meghatározása során csupán egy a vizsgálandó tényezők közül, nem fontosabb, de kevésbé sem lényeges, mint a többi tényező.

Megjegyezzük, hogy a NAV tájékoztatása szerint Magyarország valamennyi hatályos, a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye alkalmazása során követi és alkalmazza a gazdasági munkáltatóra vonatkozó, Kommentár szerinti megközelítést.

* * *

Tudj meg többet a nemzetközi munkaerőmozgás adóhatásairól, és jelentkezz a mai napon kedvezményesen a Kiküldetések nemzetközi cégcsoporton belül – personal income tax és társai címmel 2017. május 11-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!