Háromrészes cikksorozatunk első részében a nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátások mellett végezhető keresőtevékenység korlátozásának eseteit vizsgáltuk. A második részben elsősorban a megváltozott munkaképességűek egyes pénzbeli ellátásai mellett történő munkavégzés korlátozó szabályait tekintettük át. Cikksorozatunk mai záró részében a „gyermekesek” számára folyósított pénzbeli ellátások melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályok kerülnek fókuszba.

Csecsemőgondozási díj (volt terhességi-gyermekágyi segély)

Nem jár ellátás a biztosítottnak a 2014. december 31-ig érvényes szabály szerint:

• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
• ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

A 2015. január 1-jétől érvényes szabály szerint, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat, akkor nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 41.§].

Gyermekgondozási díj

2013. december 31-éig hatályos szabály szerint nem járt a gyermekgondozási díj, ha

• a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
• a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ellenben, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj.

2014. január 1. napjától azonban a gyermek 1 éves korát követően korlátozás nélkül folytatható keresőtevékenység.

2015. január 1-jétől érvényes szabály szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha

• a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat,
• nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C.§].

2016. január 1-jével hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amely szerint csak a gyermek egyéves korát követően lehetett keresőtevékenységet folytatni. Ettől kezdve az ellátás folyósításának teljes ideje alatt korlátozás nélkül folytatható keresőtevékenység.

Megjegyezzük, hogy a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól jár.

Gyermekgondozást segítő ellátás (régi nevén: gyermekgondozási segély)

2013. december 31. napjáig hatályos szabály szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet:

a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.

A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a b) pontban meghatározottak szerint folytathat.

2014. január 1-jétől hatályos szabály szerint a gyermekgondozási segély mellett a gyermek 1 éves kora után korlátlanul folytatható keresőtevékenység (kivéve nagyszülőt) [a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 21., 21/A.§].

2016. január 1-jétől:

• A gyermekgondozást segítő ellátásban (korábban gyermekgondozási segély) részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
• A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
• A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Gyermeknevelési támogatás

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik [a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 24.§].

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez [a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22.§)]. Kereseti korlát tehát nincs.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a háromrészes cikksorozatunkhoz kapcsolódóan a nyugdíjas státusz jelölésének lehetséges kódjait, amelyeket a munkáltatónak az elektronikus adó- és járulékbevallásban jelölnie kell.