Minden évben elkövetkezik az az időszak, amikor a gazdasági élet szereplői számot vetnek egész évi működésükkel, felmérik valós és potenciális üzleti partnereiket. Az év vége közeledtével egyre több céges rendezvény kerül megszervezésre, amelyen nem csupán a vállalkozás dolgozói, hanem annak üzleti partnerei is részt vesznek. De mennyibe kerül mindez a cégnek?

A fogadás lehet szerényebb (néhány tál sütemény, némi kis üdítő, egy pohár bor), de lehet több száz embert érintő fogadás, amelyet akár kulturális műsor (pl. egy színdarab bemutatója) előz meg vagy követi azt.  A céges partik helyszíne lehet a vállalkozás valamely saját terme. Ebben az esetben különleges költség nem merül fel. Lehet bérelt terem (szálloda, hajó vagy más), amelynek áfás vagy áfa mentes bérleti díja, bérleti díjként (nem reprezentációs költségként) számolandó el. Amennyiben az üzleti élethez kapcsolódó rendezvényről van szó, amely elősegíti a vállalkozás tevékenységét, akkor az áfa levonásba helyezhető.

A közvetlen vendéglátás és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások (pl. borkóstolás, kiállítás, városnézés, bál stb.) adóterhei annak függvényében alakulnak, hogy a rendezvényt a cég vagy más szervezi meg, továbbá az is fontos, hogy a rendezvényszervezőtől milyen számlát kapunk. A számla ugyanis lehet:

a) egytételes, amelyen egyetlen számszaki adat szerepel, vagyis, hogy XY forintba került a rendezvény. Ebben az esetben a reprezentációs költségek összegének 1,18-szorosa után fizetendő 15% szja és a 22% eho a rendezvényszervező céget terheli.

b) tételesen kibontott, amelyen részletesen feltüntetésre kerül a terembérlet, az étel-ital, a műsoros est stb. költségei. Ebben az esetben a reprezentációs költség után fizetendő szja és eho a megrendelőt Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a számla egy tételes, de mellékleve van egy lista költségtípusonkénti bontásban. Ugyanezen többletköltség jelentkezik abban az esetben, ha a rendezvényt a cég saját maga szervezi.

Adójogilag megtévesztőek a kulturális rendezvények, ugyanis, ha a vállalkozás kifizetői minőségében biztosítja az élményt, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. sz. melléklete 8.28. b) pontja értelmében személyenként 50 000 Ft-ig adómentes a juttatás. Az adminisztrációra azonban ügyelni kell, mert az Szja tv. kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyről, bérletről rendelkezik. Véleményem szerint ez akkor is igaz, ha a produkciót közvetlenül a munkáltató fizeti ki a szolgáltatást nyújtó szervezetnek.

Egy kissé bonyolultabbnak látszik, ha a vállalkozás által finanszírozott kulturális eseményen olyan üzleti partnerek is részt vesznek, akikkel szemben a vállalkozás az Szja tv. alapján nem minősül kifizetőnek. Úgy vélem, hogy ebben az esetben a kulturális juttatás üzleti ajándékként kezelendő.

Egy sok vendéget „szórakoztató”, színvonalas rendezvény szinte elképzelhetetlen hostessek, hostok és a külföldi vendégek esetében a nemzetközi kommunikációt lehetővé tevő tolmácsok nélkül. A parti lebonyolításában részt vevő hostessek, tolmácsok, és a moderátor díjazásának adóvonzata a megkötött szerződések típusától függ. Az érintett személyek lehetnek saját alkalmazottak, megbízottak és vállalkozók. Alkalmazott esetén munkabérként, megbízott esetén megbízási díjként (adószámos magánszemély esetében is) kell számfejteni. A különbség abban rejlik, hogy megbízási szerződés esetében az adó és járulékalap a költségnyilatkozat függvényében kerül megállapításra, továbbá a megbízási díjból munkaerő-piaci járulékot nem kell levonni. Ugyanezen személyek lehetnek kölcsönzött, kirendelt vagy rendelkezésre bocsátott munkaerők. Ebben az esetben a rendezvényszervező az érintetteket küldőtől számlát fog kapni, arra viszont ügyelni kell, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) 142.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján a fordított adó megjelenik, tehát a konferenciaszervezőnek fizetendő áfája és levonható áfája is lesz a befogadott számla miatt.

Az év végi partikon sokszor meghívott előadóművészek is fellépnek (zenészek, táncosok, énekesek, bűvészek, bohócok stb.). Az előadók tarthatnak ingyenes és tiszteletdíjas előadásokat is. A tiszteletdíj megbízási díjként vagy vállalkozói számla alapján számolható el. A megbízási szerződéses (ideértve az adószámos, nem vállalkozó magánszemélyeket is) magánszemélyek tiszteletdíjának jövedelme után 22 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell fizetni. A tiszteletdíj jövedelméből 15 százalék szja-t, 10% nyugdíjjárulékot, továbbá 7 százalék (nyugdíjas magánszemélytől 4 százalék) egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A vállalkozóként számlázó magánszemély részére a számla értéke kifizethető. Az előzetesen felszámított áfa pedig – a levonási feltételek meglétes esetén – levonásba helyezhető. Közösségi adószám feltüntetése esetén az áfa Magyarországon bevallandó és egyben levonásba is helyezhető.

Cikksorozatunk következő részében az év végi ajándékozásról írunk részletesebben.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai 2017-ben:

Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12. MEGTELT!
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.