Távmunkában, külföldi home-office-ban – járulékkötelezettség

Külföldön, home-office-ban történő munkavégzés esetén a munkáltatónak nem csupán a személyi jövedelemadó kötelezettség változását szükséges vizsgálni, hanem azt is, hogy a munkavállaló melyik országban lesz biztosított.

A társadalombiztosítási kötelezettség meghatározásakor a magyar magánszemély a magyar munkaviszonya alapján Magyarországon biztosított kivéve, ha két, vagy többoldalú nemzetközi egyezményekben, uniós rendeletekben foglalt szabályok ezt felülírják.

Például ilyen többoldalú egyezmény érvényes az Európai Unió valamely tagállamában dolgozó munkavállalóra, aki fő megközelítésben abban az országban lesz biztosított, amelyik országban a munkát végzi.

Ez alól kivételt jelent, ha a munkavállaló kiküldetésben dolgozik külföldön, párhuzamos munkát végez két, vagy több államban, vagy egyedi kérelemre a hatóságok egyetértésével marad biztosított az eredeti munkavégzés országában.

Társadalombiztosítási szempontból a kiküldetés fogalmát magyar Tbj. törvény nem határozza meg. A kiküldetési irányelv alkalmazásában kiküldetésnek minősíthető, ha egy munkavállaló elhagyja a szokásos munkavégzési helyét, és munkáltatója nevében átmenetileg egy másik tagállamban végzi a munkáját. Az ideiglenes munkavégzés 24 hónapban maximalizált. A definíció alapján külföldön home-officeban történő munkavégzés megfelelhetne a kiküldetés fogalmának, azonban ha a kiküldetésnél használatos igénylőlapot szeretnénk kitölteni, ráébredünk, hogy ez nem lehetséges. Ennek oka, hogy a „tevékenység helye a kiküldetés szerinti államban” nem határozható meg. Ugyanis a foglalkoztatás

• nem egy külföldi megrendelő megbízásából annak telephelyén, illetve az általa megjelölt munkahelyen történik,
• nem a munkáltató kapcsolt vállalkozásánál történik és
• nem a munkáltató külföldi telephelyén történik (feltéve, hogy a tevékenység végzéséhez nem szükséges külföldön telephelyet létrehozni. )

Abban az esetben, ha a home-office-ban való munkavégzés nem alapozza meg a kiküldetésre vonatkozó szabályok alkalmazását, azaz az A1 igazolást kiküldetésre tekintettel nem állítja ki a hatóság, akkor a Koordinációs rendelet 16. cikke alapján érdemes fontolóra venni az egyedi kérelem benyújtását.

Egyedi kérelemre kivételes eljárás különös méltánylást érdemlő körülmény fennállására hivatkozással kezdeményezhető, ha a munkavégzés országában életbelépő biztosítás helyett a munkavállaló továbbra is Magyarországon szeretne biztosított maradni.

A kérelmet tényekkel és az eltérő eljárásra okot adó körülmények ismertetésével szükséges alátámasztani. A kérelem elfogadása nem csak a magyar hatóság hatáskörébe tartozik, ugyanis ebben az eljárásban a megállapodáshoz mindkét érintett tagállam jóváhagyása szükséges. Amennyiben a tagállamok hozzájárulnak, hogy a külföldi munkavégzés ellenére is a biztosítási kötelezettség Magyarországon legyen teljesíthető, akkor  erről A1 igazolás kiállítására kerül sor, mely legfeljebb 5 évre szól.

Abban az esetben, ha a kérelem elutasításra kerül, akkor a munkavállaló a munkavégzés országában lesz biztosított. Ennek viszont az a következménye, hogy a munkáltatónak is a külföldi ország helyi előírásai alapján külföldön kell teljesíteni a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási kötelezettségeket, úgymint bejelentkezés, fizetés, bevallás, stb.

Figyelmesen kell eljárni a járulék alapjának megállapításakor abban az esetben is, amikor az A1-es igazolást a magyar hatóság kiállítja. Ekkor ugyanis, ha az adóztatás joga átkerül a munkavégzés országába, azaz a munkavállalónak külföldön keletkezik Szja kötelezettsége, akkor a járulék alapjaként tárgyhavi alapbért kell figyelembe venni,

• de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet, (2020. júliusban 401 800 forint volt)
• vagy a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerezett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelemből kell járulékot vonni, ha az nem éri el az előző pont szerinti összeget.

Ezt a szabályt minden olyan esetben alkalmazni kell amikor nemzetközi szerződés alapján-, vagy egyezmény hiányában is Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, azaz nincs Szja adóelőleget képező jövedelem.  Szja adóelőleg alap hiányában a járulékalapként meghatározott összeget kell a Szocho és a Szakho alapjaként is figyelembe venni.

A leírtakból látható, hogy a külföldi munkavégzés engedélyezését megelőzően célszerű a munkavállaló személyes körülményeit megismerni, és azt követően mind az adózásra, mind a járulékfizetésre vonatkozó helyi és esetlegesen felmerülő külföldi szabályokat is körültekintően áttanulmányozni.

* * *

A szabályok rendhagyóak, melyek megismerését a belföldi és külföldi munkavégzés távolról – az adózás speciális szabályai – „Remote working” című előadás keretében gyakorlati példákkal szeretnénk elősegíteni. A kreditpontos konferenciára –  melynek dátuma 2021. november 12. – még kedvezményesen tudsz jelentkezni. Jelentkezés  >> Belföldi és külföldi munkavégzés távolról – az adózás speciális szabályai – „Remote working”