Sajnos még mindig gyakran szembesülök a civil szférában azzal, hogy maguk a jogi személyiségű szervezeti egységek, valamint az őket fenntartók nincsenek tisztában ezen egységek számviteli és egyes adózási feladataival! Bár az utóbbi pár évben szép lassan alakult a szabályozás ezen a területen is, bőven van még nyitott, nem szabályozott kérdés esetükben!

Először is célszerű körülnézni saját házunk táján, van-e a látókörünkben ilyen jogi személyiségű szervezeti egység, származtatott jogi személy. Nagyon fontos megkülönböztető elem, hogy az ilyen szervezeti egység önállóan gazdálkodik – azaz vannak külön kiadásai, bankszámlája stb., akár külön bevételei is lehetnek! Ilyen lehet egy alapítvány által fenntartott óvoda, iskola, de akár egy egyesület megyei szervezetei is! Önmagában az a tény, hogy soha, senki nem kért neki adószámot, de működik, már elég ahhoz, hogy jogi személyiségű szervezeti egységről beszéljünk! Fontos tudni, hogy nekik is kell kérni adószámot, mert ennek hiányában véleményem szerint nem igazán folytathatnák tevékenységüket! Előfordul olyan eset is, amikor részlegesen önállóan gazdálkodó egységeket az anyaszervezeten belül csak technikailag különítik el, mint egy részleg egy-egy cégnél így működnek. Meglátásom szerint ez is egy helyes megoldás lehet.

Azt, hogy egy-egy ilyen szervezet mekkora önállóságot kap az őt létrehozó “anya”szervezettől, általában belső szabályozás kérdése, de sokszor beleszólnak jogszabályi vagy egyéb előírások is!

Amennyiben például közoktatási intézményt tartunk fenn, és ehhez állami normatívát igénylünk, akkor a normatívát a fenntartó kapja, aki annak megérkezte után haladéktalanul köteles azt az általa fenntartott intézmény(ek) bankszámlájára átutalni, finanszírozva annak működését!  Egy közoktatási intézménynek biztosan van OM azonosítója – még akkor is, ha esetleg nincs adószáma, vagy épp nem tudunk róla – és már ennek megléte az intézmény viszonylagos önállóságát sejteti, illetve követeli meg!

Minden származtatott jogi személyiségű szervezeti egységnek van alapító okirata, legalábbis egyszer biztosan volt, hiszen adószámot is csak így tudott kérni a szervezet! Nos erre az alapító okiratra is vonatkozik meglátásom szerint a Ptk. szabályozás, így ezeket az alapító okiratokat is összhangban kell hozni a jogszabállyal, amennyiben ez szükséges.

A származtatott jogi személyek beszámolóját immár 2014 óta letétbe kell helyezni, a fenntartóéval azonos szabályok mentén. Ahhoz, hogy az OBH-nál ez fennakadás nélkül menjen, magáról a származtatott jogi személyiségű szervezeti egységről tájékoztatni kell az illetékes törvényszéket, mégpedig a fenntartó alapító okiratának, alapszabályának részeként, annak egy mellékleteként szoktam javasolni beadni!

Önmagában az a tény, hogy egy szervezeti egység nem jelenik meg a törvényszéki nyilvántartásokban, még nem mentesít a letétbe helyezési kötelezettség alól, így javaslom, hogy mindaddig, amíg ezen változás átvezetése az alapító okiraton, alapszabályon nem történik meg, egyéb iratként csatoljuk a fenntartó beszámolójához a származtatott jogi személyiségű szervezeti egység beszámolóját, így meg fog jelenni az OBH rendszerében! Amennyiben  a fenntartó nonprofit gazdasági társaság, úgy a kiegészítő melléklet részeként javaslom az érintett szervezeti egység beszámolóját feltölteni, az OBR rendszeren keresztül!

A szervezeti egységek önállóan vezetik könyveiket, és önálló beszámolót is kell készítsenek, melyet meglátásom szerint egy szinten elfogad maga az intézmény vezetése, majd természetesen a fenntartó is rá kell vessen egy pillantást. Hiszen a Ptk-ban megjelent a fenntartó vagyoni felelőssége az általa fenntartott szervezettel kapcsolatosan, tehát különösen fontos, hogy figyelemmel kísérje mit is csinál ez a szervezet!

A civilekre vonatkozó jelenleg hatályos számviteli kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy ezek a jogi személyiségű szervezeti egységek a fenntartóikhoz hasonlóan kell vezessék könyveiket. Szerintem ez eddig is egy logikus elvárás volt, de taxatív szabály a korábbi időszakban nem volt deklarálva.

Továbbra is nyitott kérdés – törvényi szabályozás híján – hogy amennyiben a fenntartó közhasznú jogállású szervezet, akkor a beszámoló elfogadása során figyelemmel kell-e lennie arra, hogy az intézményei megfelelnek-e a közhasznúság feltételeinek vagy nem. Törvényi szabályozás nem lévén,  a logika mentén én azt mondanám, célszerű, ha az intézmény is megfelel ezen előírásoknak (annál is inkább mivel bevett adóhatósági gyakorlat az intézménynek ugyanazt a státuszt adni bejelentkezéskor, amivel a fenntartó rendelkezik)!

Nagyon fontos változás lépett életbe a felelősségi szabályok kérdéskörében is, jelesül a fenntartó a származtatott jogi személyiségű szervezeti egységei tartozásaiért felel(het)! Ezért kiemelten fontos, hogy a saját házunkon belül fektessük le a felelősségi és eljárási szabályokat, készüljenek el a szabályzatok mindkét oldalon. Meglátásom szerint az intézményeket fenntartó szervezetek képtelenek hatékonyan működni SZMSZ, azaz szervezeti működési szabályzat nélkül, így ennek elkészítése számukra erősen javasolt. Arra a kérdésre tehát, hogy befolyásolják-e ezen egységek a fenntartó működését, a válasz ma már egyértelműen igen, és nem csak számviteli szempontból!

* * *

Hogyan vezessük könyveiket, milyen számviteli feltételeknek kell megfelelni a fenntartó és az intézmény szintjén, hogy hogyan ellenőrizzük fenntartóként a működésüket – ezekre és más hasonló, gyakorlati kérdésekre igyekszem a választ megadni a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. április 24-én tartandó Civil szervezetek adózása, számvitele, zárása című konferencián, melyre kedvezményes jelentkezéseteket szeretettel várom!