A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.) III. fejezete 2017. július 1. napjától egy új 5. alcímmel egészült ki, melynek neve: közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy tagjai, illetve a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő-piaci reaktivizálást biztosítson annak érdekében, hogy a következő generációk számára a náluk felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön.

A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet, valamint a tagok legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül, továbbá nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja. (Egy újabb törvényjavaslat révén hamarosan az átmeneti bányászjáradékban részesülők is tagjai lehetnek nyugdíjas szövetkezetnek, jogállásuk megegyezik a saját jogú nyugdíjban részesülőkkel.)

A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy:

• a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,
• öregségi nyugdíjban részesül-e,
• az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
• a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
• vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és
• vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését.

A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével. A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti (külső szolgáltatás nyújtása). Aki tud olvasni a sorok között, az olyan következtetésre is juthat, miszerint ugyanazt a munkát ugyanott változatlanul lehet végezni, munkaviszony helyett nyugdíjas szövetkezeti tagként is. A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni. Ennek semmilyen minimuma nincs meghatározva, akár jelképes is lehet. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza. A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztatásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat. A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést.

A nyugdíjas szövetkezet legfőbb célja, hogy az időskorú tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai tapasztalat, élettapasztalat átadásra kerüljön, illetve kerülhessen a fiatalabb korosztály számára. Lassan már nincs olyan személy, aki a fiatalok betanítását végezhetné. Ma már egy biztonsági őr nem arra ügyel az építkezésen, hogy ne lopják el a téglát, hanem arra, hogy el ne csábítsák a szakembert egy másik építkezésre!

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja (hamarosan az átmeneti bányászjáradékban részesülőt is ide értjük) nem minősül biztosítottnak. Ezek szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részelő tagja nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. Emiatt a szövetkezet ilyen tagja nem jogosult társadalombiztosítási pénzellátásra (például táppénzre sem) és nem szerezhet jogosultságot a speciális 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre sem. Persze emiatt a nyugdíjas tag nem aggódik, hiszen többre megy azzal, hogy a 10 százalék (nyugdíjjárulék) a zsebében marad, mind a fél százalék nyugdíjnöveléssel. A nyugdíjas azonban nyugdíjasságára tekintettel egészségügyi szolgáltatásra jogosult lesz és marad. Megjegyezzük, hogy öregségi nyugdíjban részesülőnek tekintjük azt a nőt is, aki a nők 40 évi jogosultsági idejére tekintettel még a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően öregségi teljes nyugdíjban részesül.

Hasonlóan az iskolaszövetkezethez és a szociális szövetkezethez a biztosítottnak nem minősülő nyugdíjas szövetkezeti tag után a nyugdíjas szövetkezet sem köteles szociális hozzájárulási adó fizetésére! Ilyenkor nem merül fel a százalékos egészségügyi hozzájárulás sem. Persze, mint láttuk, egy nyugdíjas szövetkezetnek lehet olyan tagja is (legfeljebb tíz százalékban), aki öregségi nyugdíjban nem részesül, esetükben a fent említett közterhek fizetése az általános társadalombiztosítási és adójogi szabályok alapján történik. Vagyis a szociális hozzájárulási adót az ilyen személyek után a nyugdíjas szövetkezetnek meg kell fizetnie (ezért ilyen tagokat nem is igen vesznek fel).

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet a szakképzési hozzájárulásnak sem alanya. További kedvezmény, hogy adómentes [Szja tv. 1. sz. melléklete 4/4.24. alpontja]:

a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;

b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy családtagjának, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel, mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

A törvény egyébként a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a számviteli törvény hatálya alá vonja, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvényben az iskolaszövetkezethez hasonlóan szabályozza a közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatás-nyújtásának áfa-kötelezettségét, vagyis a szolgáltatás igénybevevője fizeti az általános forgalmi adót, ezáltal biztosítva kedvező feltételeket a nyugdíjas szövetkezetnek.

* * *

Találkozzunk idén is az Adóegyetemen! Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseidet személyesen! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai 2017-ben:

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.