2019. augusztus 23-án életbe lépett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 93. §-át kiegészítő (3) bekezdés, mely szerint a jövőben csak az importáló számára közvetlenül szolgáltatást nyújtó fuvarozó (vagy szállítmányozó, azaz speditőr) jogosult adómentességet alkalmazni. A további, a speditőr által igénybe vett alvállalkozói tevékenységet pedig a módosítás kizárta az adómentesség hatálya alól. Fontos változásról van szó, mert korábban a láncolat minden szereplője, aki az importhoz kapcsolódóan szolgáltatást nyújtott, adómentesen számlázhatott.

Az előbbiek hátterében a közösségi hozzáadott értékadó (Héa) irányelv 146. cikke (1) bekezdésének e) pontja (továbbiakban: Irányelv) áll, melyet az EU Bíróság a C‑288/16 számú ügyben értelmezett. Az alapügyben szereplő exportőr leszerződött egy fuvarozó vállalkozással, és e fuvarozó további alvállalkozói tevékenységet vett igénybe. Az alvállalkozó áfa mentes számlát állított ki, melyet adóellenőrzés során a helyi – egyébként lettországi – adóhatóság kifogásolt, így került az EU Bíróság elé az ügy. Végül az Irányelv vonatkozó pontját úgy értelmezte a Bíróság, hogy az adómentesség nem alkalmazható az olyan, harmadik országba végzett árufuvarozási tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtására, amelyet nem közvetlenül az áruk feladójának vagy címzettjének nyújtják.

2019. január 1-jén az előbbi ítélet alapján kiegészítették a magyar Áfa tv. 102. §-át egy (3) ponttal, mely – kifejezetten az exporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan – kimondta, hogy az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a terméket fuvarozó (speditőr) közvetlenül nyújtsa a szolgáltatást az exportáló részére.

Érdekes, hogy már januárban többen úgy fogták fel a törvénymódosítást, hogy az importra is analóg módon vonatkozik, például a Magyar Közúti Fuvarozók közleménye is így értelmezte a változásokat. Nem is csoda, hiszen bár az EU Bíróság ítéletének megfogalmazása az exportra lett kihegyezve – mondhatni értelemszerűen, az alapügy tényállása miatt – ugyanakkor vita tárgyát képező Irányelvi rendelkezés az importra is pont ugyanúgy vonatkozik.

A magyar hatóságok azonban máshogy látták. A félreértések tisztázása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal márciusban kiadott egy tájékoztatást, mely szerint: „a termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra, így például a fuvarozásra, nem az Áfa tv. 102. §-a, hanem az Áfa tv. 74-75. §-a és 93. § (2) bekezdése vonatkozik, (…). E rendelkezéséket nem érintette a módosítás, vagyis (…) termék importjához kapcsolódó szolgáltatások megítélésében nincs változás.” – írták a hivatalos weboldalukon.

A nyári adócsomaggal módosított Áfa tv. értelmében azonban már világos, hogy a továbbiakban tényleg nem csak az exporthoz, hanem az importhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében is az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelő, szűkebben értelmezett adómentességet kell alkalmazni.  Mivel ezúttal sincs külön átmeneti rendelkezés, így a 2019. augusztus 23-át követően teljesített, importhoz kapcsolódó szolgáltatásokra igaz, hogy kizárólag az importálóval közvetlenül számlázási kapcsolatban álló szolgáltatónál alkalmazható az adómentesség.

* * *

2019. szeptember 25-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében Dr. H. Nagy Dániel és Szabó Viktor – a Mazars Kft. adószakértői – tolmácsolásában készülhetünk fel Elektronikus számlázás és elektronikus archiválás 2019, üzleti lehetőségek és újdonságok témában. A konferenciára szeptember 18-ig még kedvezményes áron várjuk a jelentkezőket.