Az adóigazgatás rendjének megújítása következtében 2018-tól az egységes kódexjellegű szabályozás helyett több törvény rögzíti, hogy az egyes adózási kérdésekben az adózókat és az adóhatóságokat milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az új jogszabályok több pontban hátrányosan érintik a cégeket az adóellenőrzési eljárások lefolytatása során.

Észrevételezési határidő elmulasztása, fellebbezés és felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtása

Ilyen többek között az észrevételezési határidő jogvesztő jellegének bevezetése, amely határidő elmulasztása esetén már csak a határozat elleni fellebbezésben lehet kifogást emelni az adóhatóság megállapításaival szemben. Azonban a határozata meghozatalakor az adóhatóság nem lesz minden esetben köteles az abban foglaltakat figyelembe venni. Ez viszont már nem csak a bírságok, késedelmi pótlékok kiszabásakor bírhat nagy jelentőséggel. Ezzel együtt fontos megemlíteni, hogy adóellenőrzés esetén az észrevételezésre rendelkezésre álló idő 15-ről 30 napra emelkedik.

A hatályos szabályoknak megfelelően fennmarad a fellebbezés lehetősége az adóhatóság határozatai, végzései ellen. Lényeges változás azonban, hogy a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban a törvény szerint nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság külön felhívása ellenére nem terjesztette elő.

Bővül a felettes szerv intézkedési lehetősége az elsőfokú döntés elleni fellebbezés felülvizsgálata körében. A törvény szerint, ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, nem kell feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítani. Lehetőség lesz arra, hogy a felettes szerv a tényállás kiegészítése érdekében maga intézkedjen, amelynek keretében az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne.

A fentieken túl a törvény szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét mind tárgyában, mind idejében. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül nyújtható be.

Az adóeljárásra vonatkozó részletszabályok változása

A törvény külön fejezetben szabályozza a NAV által többségében már most is nyújtott szolgáltatásokat. Új szolgáltatásként jelenik meg a kezdő vállalkozások támogatása, mely egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak lesz. Ennek során az adóhatóság személyes kapcsolatfelvételen keresztül kívánja majd mindazt a támogatást megadni, amely az önkéntes jogkövetés kialakulását segítheti. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részt akarnak venni a Mentor Programban, nem kell mást tenniük csak regisztrálni. A Mentor Programban a kezdő egyéni vállalkozók, újonnan alakult cégbejegyzésre kötelezett szervezetek, bíróság által nyilvántartott civil szervezetek, valamint ügyvédi irodák és szabadalmi ügyvivő irodák vehetnek részt.

Szintén új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében.

A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan. Ugyanezen célból a NAV az egyes adózói minősítések lekérdezésére is adatbázist tesz elérhetővé a honlapján.

NAV szakmai tájékoztatók az önkéntes jogkövetés szolgálatában

Az adóhatóság egyik legkülönlegesebb új szolgáltatása, hogy a honlapján közzétett szakmai tájékoztató anyagok esetében a NAV egyetlen adózóval szemben sem fog hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha adókötelezettségeit a honlapon közzétett nyilvános tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően teljesíti. Az új törvényi szabályozás természetesen nem mentesít az esetleges adóhiányok megfizetése alól, de adott esetben sem adóbírságot, sem késedelmi pótlékot, sem mulasztási bírságot nem alkalmazhat az adóhatóság a jóhiszeműen eljáró adózókkal szemben. Sajnos a szankciók alkalmazhatósága korlátos, csak a 2018. január 1-ét követően közzétett, és nem minden 2018. január 1-jét követően az adóhatóság honlapján megtalálható tájékoztatóra vonatkozik.

Jelentősen változnak az egyes bírságnemekre vonatkozó szabályok is

• A törvény szerint a NAV 5.000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írna elő.
• A késedelmi pótlék mértéke, a jegybanki alapkamat kétszerese maradt (jelenleg 1,80 százalék).
• Az önellenőrzési pótlék mértéke továbbra is a késedelmi pótlék 50 százalékában, ismételt önellenőrzés esetén 75 százalékában kerül felszámításra.
• Az adóbírság általános mértéke 50 százalék marad.
• A bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóbírság maximális mértéke 200 százalék marad. A továbbiakban az az adózó is 200 százalékos bírsággal sújtható, amely a hamis bizonylatot felhasználja.
• Már 2018. január 1-jét követően kiadott valamennyi első fokú határozat esetében alkalmazott új jogintézményként került bevezetésre a feltételes adóbírság kedvezménye. Ennek lényege, hogy amennyiben az érintett adózó nem terjeszt elő fellebbezést a NAV határozattal szemben, vagyis lemond jogorvoslati jogáról és ezáltal a határozat jogerőre emelkedik, akkor a kiszabott bírság 50 százalékát kell csak megfizetnie. A bírságkedvezményben részesülő adózó azonban a jövőben rendkívüli jogorvoslattal sem élhet, azaz felügyeleti intézkedés iránti kérelmet sem terjeszthet elő.
• A törvény (adó)kötelezettségek megszegése esetére általános bírságszabályként továbbra is fenntartja a természetes személy adózók esetében a 200 ezer forint, míg nem természetes személy adózók esetén az 500 ezer forint bírságmaximumot. Az „ügyfélbarát” adóhatósági koncepcióhoz igazodóan azonban a mulasztási bírság kiszabása bizonyos mulasztások esetén nem automatikus, annak alkalmazását kétlépcsős rendszerben először egy teljesítésre történő felhívás előzi meg.
• A törvény egyszerűsíti a mulasztási bírság szabályozását és megszüntet néhány bírságtényállást, úgymint; a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.
• Új fogalomként került be az adóeljárási rendszerbe az adóigazgatási eljárási bírság intézménye, amellyel az adóhatóság az adózói mulasztások alapuló magatartásokat kívánja szankcionálni. Az eljárási bírság mértéke a jogszabályban meghatározásra kerül, legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió Itt fontos megjegyezni, hogy a megbízható adózók, a kockázatos adózók, és az általános adózók is azonos elbírálás alá esnek.

Ugyanakkor kedvező változás a vállalkozások szemszögéből nézve az adóhatósági felügyeleti eljárás megszüntetése, illetve az adószám-felfüggesztés alkalmazásának eltörlése.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekel az új adóigazgatási szabályozás koncepciója, vagy bővebben hallanál az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról, akkor jelentkezz április 26-ig kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. május 3-án megrendezésre kerülő Adóellenőrzések és adóperek, adóhatósági kapcsolattartás az új Art., Air alapján – Új helyzetben a gazdálkodók 2018-tól! című konferenciámra.