Nagyon sokan nem is tudnak róla, pedig érintettek benne, hogy a nonprofit szektor szereplőit az új Ptk. szele ugyanúgy megérintette, mint egy normál gazdasági társaságot, a nonprofit gazdasági társaságokról már nem is beszélve!

Ezen a területen – mind a civil szervezetek (pl. egyesület, alapítvány), mind pedig a nonprofit gazdasági társaságok (főleg kft.-k) esetében – is beáll az alapító okirat, alapszabály, társasági szerződés módosítási kényszer, az új Ptk. hatálya alá helyezkedni ezen a területen is 2016. március 15-ig szükséges. Tekintsük tehát át a Ptké. 11. § (3) bekezdésének értelmében, hogy kire, milyen paraméterek mentén kell gondolnunk, illetve összeszedtem néhány jó tanácsot is!

A civil szervezetek (főként egyesület, alapítvány) alapító okiratát, alapszabályát a fenti határidőig meg kell újítani, azaz nekik is az új Ptk. hatálya alá kell helyezkedniük e tekintetben. Ez a módosítási kötelezettség nem vonatkozik azon civil szervezetekre, akik már az új Ptk. hatálya alatt alakultak, vagy az átmeneti időszakban bármilyen módosítás folytán az új törvénynek való megfeleltetést már elvégezték! Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy történt ebben az időszakban módosítás, mégsem tökéletes még a megfeleltetés, így ismételten módosítani kell!

Általánosságban elmondható, hogy az új Ptk. hatályba lépése miatt ezen szervezeteknek gyakorlatilag egy új alapító okiratot, alapszabályt kell elkészíteniük, és ha már ebbe a munkába kezdünk, célszerű néhány szempontot szem előtt tartani! Technikailag pedig a fent hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdése értelmében a Ptk. miatti tételek módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtania a bírósághoz. Felhívom a figyelmet, hogy ügyvédkényszer ezen a területen továbbra sincs, ugyanakkor javasolható lehet egyes esetekben jogi szakember segítségét igénybe venni.

Valamennyi civil szervezet vonatkozásában alkalmazni szükséges a Ptk. Harmadik Könyvének I-V. Címében foglalt általános, valamint egyesületeknél a VII-IX. Címben, míg az alapítványoknál a XXII-XXVII. Címben foglalt rendelkezéseket. Az alapító okirat, alapszabály módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt verzióját és a szükséges változásbejegyzést kérő adatlapot elektronikus formában az illetékes törvényszékhez kell benyújtani!

A korábban hatályos Ptk. szervezettípusonként tartalmazott külön-külön szabályozást, az új Ptk. e tekintetben változást hozott, és az ún. közös szabályok között találjuk pl. a névre, székhelyre, stb. vonatkozó szabályokat! A felelősségi kérdések tekintetében is számos változás van, így célszerű ez ügyben jogásznál tájékozódni! Én a következőkben inkább gazdasági szempontból fontos tényezőkre szeretném a figyelmet felhívni. Az alapító okirat, alapszabály megújítása több kérdést is felvet, célszerű lehet azt pl. az adójogszabályok szempontjából is áttekinteni.

Megfontolandó szempontok lehetnek:

• végezhet-e a civil szervezet vállalkozási tevékenységet (természetesen kizárólag támogató jelleggel, alapcélját nem veszélyeztetve!)
• cél szerinti (azon belül közhasznú) tevékenységek kibontása (kinek, hogyan, esetleg milyen feltételekkel nyújtja)
• haláleseti eljárásrend leszabályozása
• megszűnéskori eljárásrend leszabályozása
• közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, eredményét nem osztja fel.

Kiemelten fontos, hogy a közhasznú tevékenység mindig egy jogszabály hellyel megjelölt közfeladat ellátása, természetesen nincs akadálya annak, hogy egy szervezet több ilyen típusú tevékenységet folytasson, a saját cél feladatainak körében!

A közhasznú tevékenység nem egyenlő a közhasznú státusszal, melynek egyéb, Civil törvényben szabályozott feltételei is vannak! Átgondolható, hogy az a civil szervezet, aki jelenleg nem közhasznú státuszú, kíván-e az lenni, és ha igen, megfelel-e a feltételeknek. Jó, ha tudjuk, hogy az elbíráláskor rendelkezésre álló utolsó két beszámoló adataiból dolgoznak e tekintetben elbíráláskor, így ha pl. egy szervezet 2013-2014-es viszonylatban még nem, de a 2014-2015-ös viszonylatban már megfelel ezen kritériumrendszernek, ha letétbe helyezi a 2015-ös év beszámolóját, akkor az elbíráláskor már ez alapján minősítik a szervezetet.

A kritériumok a következőek:

Megfelelő erőforrás áll a civil rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot
   VAGY

2. Két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív (pl. ha 2013-ban az adózott eredmény -120, 2014-ben pedig +200, akkor ennek a mutatónak megfelelt a szervezet, ugyanakkor, ha 2013-ban ez az érték -120, és 2014-ben csak +80, akkor a szervezet ezen mutatónak NEM felel meg)
   VAGY

3. A személyi jellegű ráfordítások – a vezető tisztségviselőknek kifizetett juttatások nélkül – elérik az összes ráfordítás egynegyedét mindkét évben (tehát évenként külön-külön).

Megfelelő a civil társadalmi támogatottsága, ha

1. Az személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri vagy meghaladja a számított éves bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!)
   VAGY
2. Közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában)
   VAGY
3. Közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. törvénynek megfelelően.

Mindkét mutatófogatból legalább egyet-egyet kell teljesítenie a civil szervezetnek!

Felhívom a figyelmet, hogy közérdekű önkéntesként kizárólag a Köt. hatálya alatt foglalkoztatott önkéntest lehet érteni, tehát akkor és csak akkor tud ilyen típusú jogviszonyt generálni a civil, ha Köt. törvényben előírtak alapján a kötelező regisztrációs eljárást elvégezte!

Mielőtt azonban a közhasznú státuszba vételét kérné egy-egy civil szervezet, érdemes átgondolnia, hogy szüksége-van-e egyáltalán magára a közhasznú státuszra, és az ezzel járó fokozott adminisztrációra!

Hol jelenthet előnyt a közhasznú státusz?

• egyes pályázatoknál kritérium lehet
• NAV 1%-nál egyelőre nem feltétel a közhiedelemmel ellentétben
• közszolgáltatási szerződést csak közhasznú jogállású köthet
• TAO igazolás támogatás esetén, tekintve, hogy a közhasznúak támogatáshoz további adókedvezmény tapad(hat), így talán a cégek szívesebben adnak nekik, de nincs akadálya annak, hogy a nem közhasznúak is kapjanak ilyen támogatásokat!
• mentes tao rész, tao kedvezmények 10% vs. 15%, közhasznúak célzott kedvezménye
• közérdekű önkéntesek juttatásai kedvezményesebbek közhasznúnál, stb.
• ha ösztöndíj, szociális segély jellemző a szervezetre, akkor célszerű a közhasznú státusz.

Akik az SZJA 1%-ból részesülnek, és továbbra is szeretnének részesülni, vagy újonnan szeretnének ezzel a lehetőséggel élni, figyeljenek rá, hogy alapító okiratukban, alapszabályukban szerepeltessék az alábbiakat:

• a közhasznú tevékenységeiket (jogszabályi hellyel megjelölten!)
• a politikasemlegességet, azaz, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak
• eredményüket nem osztják fel
• vállalkozási tevékenységet csak támogató jelleggel, alapcélját nem veszélyeztetve végeznek.

Célszerű ezeket a fordulatokat abban az esetben is belefoglalni az alapító okiratba, alapszabályba, ha az adott civil szervezet jelenleg még egyéb feltételek hiánya miatt (pl. két év működés, stb.) nem regisztrálhat ebben a rendszerben, de a későbbiekben szándékában áll.

Kiemelt figyelemmel kell eljárni azon szervezeteknél, ahol már most is részesülnek ebben a támogatásban, hogy egy esetleges ellenőrzéskor ebből ne legyen probléma. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a közhasznú tevékenységet folytatni is kell ahhoz, hogy a jogosultság e tekintetben fennálljon, és azok a szervezet nyilvántartásain és a beszámolóin is jelenjenek meg!

Azon szervezetek akik rendelkeznek származtatott jogi személyiségű szervezetekkel (pl. intézményt működtetnek), jelenítsék meg alapító okiratukban a hozzájuk kapcsolható származtatott jogi személyeket, annak ellenére, hogy ezen jogi személyek az új Ptk. hasábjain nem jelennek meg. Azért különösen fontos ez, mert tavaly óta esetükben is kötelező a beszámoló letétbe helyezése, és a két szervezet között a kapcsolat megnyugtatóan csak így jelenik meg!

Nonprofit gazdasági társaságok esetén többször felmerült a kérdés, vajon ők eredménytartalék terhére emelhetik-e a jegyzet tőkéjüket? Meglátásom szerint nem, az alábbiak okán:

A Ctv. 9/F § (6) szerint: “Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti” kitétel alapján az eredménytartalék megszűnéskor sem visszaosztható, illetve időközben sem teljesíthető osztalékkifizetés az eredménytartalékokból. Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetén értékpapír juttatása valósul meg, melyre értelmezésemben a tiltás fennáll.

Nonprofit gazdasági társaságoknál a közhasznú státusz már alakuláskor kérhető, illetve a működés során bármikor, azon “igérvénnyel”, hogy a feltételeknek a gazdasági társaság a későbbiek során eleget tesz. Ennek értelmében, ha már a jegyzett tőke emelés és az új Ptk. miatt amúgy is módosít a társaság, adott esetben célszerű lehet a státusz kérelem kérdéskörét is megfontolás tárgyává tenni!

A fentiekről és még sok más speciális, civil szervezetekkel és nonprofit kft.-vel kapcsolatos adózási és számviteli kérdéskörről, tipikus és atipikus foglalkoztatási formákról, a kis- és egyéb adók szerepéről fogok beszélni a PENTA által szervezett tavaszi konferenciasorozat keretein belül, ahol szeretettel várok mindenkit, és ígérem, igyekszem minden nyitott kérdésre választ találni!

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a civilek egyéb sajátos beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségei, felelősségi kérdései, akkor jelentkezz február 3-ig kedvezményesen Gazdálkodás, jogi környezet, tipikus és atipikus foglalkoztatási viszonyok a civil szférában címmel március 3-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!