Képzeljük el, hogy egy nagyvállalat pénzügyi osztályán dolgozunk, és épp most kaptunk egy feladatot, ami olyan bonyolultnak tűnik, mint egy…
Fejlesztési tartalék a társasági adó rendszerében – 3. rész
A fejlesztési tartalék és az értékcsökkenés kapcsolata
Cikksorozatunk első két részében a társasági adóalanyok által széles körben alkalmazott adózás előtti eredményt csökkentő tétel, a fejlesztési tartalék képzésére és felhasználására vonatkozó szabályokkal foglalkoztunk.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 1. sz. melléklet 12. pontja értelmében az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható.
„Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a 7. § (15) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható.” [Tao tv. 1. sz. melléklet 12. pont]
Ebből az is következik, hogyha az adózó a beruházás megvalósítása és annak elszámolása mellett oldja fel a fejlesztési tartalékot, akkor a társasági adó szabályai szerint számított nyilvántartási értéket csökkenti az adott eszköz beruházása miatt feloldott fejlesztési tartalék összege.
Példa
Az adózó 2017. évben 6 000 eFt adózás előtti eredményt ért el. Fejlesztési tartalék címen a törvény által engedélyezett maximális értéket lekötötte az eredménytartalékból (50%, de legfeljebb 500 000 eFt a Tao tv szerint), melynek értéke 3 000 eFt (=6 000 eFt x 50%). 2018. január 1-jén beszerzett egy tárgyi eszközt (személygépkocsi), amelyet még aznap üzembe is helyezett. A gépjármű bekerülési értéke 5 000 eFt. A számviteli politikájában rögzítette, hogy az eszköz várható hasznos élettartam 5 év, az értékcsökkenési leírása lineáris, és maradványértékkel nem számol. A Tao. tv. értelmében a személygépkocsira elszámolható értékcsökkenési leírás mértéke 20%.
Adatok eFt-ban
Megnevezés |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
Fejlesztési tartalék képzése |
3 000 |
|||||
Bekerülési érték elszámolása |
5 000 |
|||||
Fejlesztési tartalék feloldása |
3 000 |
|||||
Aktiválás |
5 000 |
|||||
Szt. szerinti értékcsökkenés december 31-én (5 év alatt, lineáris) |
1 000 |
1 000 |
1 000 |
1 000 |
1 000 |
|
Eszköz könyv szerinti értéke Szt. szerint |
4 000 |
3 000 |
2 000 |
1 000 |
0 |
|
Számviteli bruttó érték |
5 000 |
5 000 |
5 000 |
5 000 |
5 000 | |
„Előrehozott” értékcsökkenés fejlesztési tartalék képzése miatt |
3 000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Tao tv. szerinti értékcsökkenés (20%) |
1 000 |
1 000 |
0 |
0 |
0 |
|
Eszköz számított nyilvántartás szerinti értéke Tao tv. szerint |
1 000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Amennyiben a beruházást részben fejlesztési tartalékra képzett lekötött tartalékból valósították meg, akkor is a teljes bekerülési értékre kell elszámolni az adótörvény szerinti értékcsökkenést.
A Tao tv. szerint számított nyilvántartási értéknek minősül a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével [Tao tv. 4.§ 31/a pont]. Azonban a beruházásra felhasznált fejlesztési tartalék teljes összege csökkenti az eszköz számított nyilvántartási értékét. Az így felhasznált fejlesztési tartalék olyan összeg, mint ami „előrehozott” Tao törvény szerinti értékcsökkenési leírásként került volna elszámolásra.
A társasági adóztatás a számviteli szabályokkal való összhangot úgy tudja biztosítani, hogy az adólap meghatározása során csökkenti az adózás előtti eredményt az értékcsökkenési leírásként a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá növeli az adózás előtti eredményt az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás. Mindez kiegészül azzal, hogy elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a feloldott fejlesztési tartalék összegét, tehát a fenti példát folytatva a fejlesztési tartalék és értékcsökkenés adóalapra gyakorolt hatása az alábbiak szerint alakul:
Adatok eFt-ban
Megnevezés |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
Adóalap csökkentő tételek | ||||||
Fejlesztési tartalék |
-3 000 |
|||||
Tao. tv. szerinti értékcsökkenés |
-1 000 |
-1 000 |
||||
Adóalap növelő tételek | ||||||
Szt. szerinti értékcsökkenés |
+1 000 |
+1 000 |
+1 000 |
+1 000 |
+1 000 |
A Tao tv. törvény 1. sz melléklet 12. pontja szerinti szabály kizárólag az adótörvény szerinti értékcsökkenésre vonatkozik, a számviteli szabályok alapján megállapított értékcsökkenési leírást nem befolyásolják, azt az általános szabályok szerint kell adóalap növelő tételként figyelembe venni.
Összefoglaló jelleggel megállapíthatjuk, hogy a fejlesztési tartalék képzése és felhasználása – megfelelő háttérnyilvántartások vezetése mellett és megalapozott beruházási tervek ismeretében – nem okozhat különösebb fejtörést a vállalkozások számára, viszonylag egyszerű szabályozásról van szó – érdemes tehát élni az egyik legnépszerűbb adóalapcsökkentő tétel igénybevételével.
* * *
A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. szeptember 25-én tartandó Új és megújuló adó- és adóalap kedvezmények a társasági adó rendszerében című konferenciámon egy kicsit más vizekre evezünk. Amennyiben részletesebben is érdekelnek a társasági adóalap kedvezmények vagy az adófelajánlás intézménye, akkor jelentkezz konferenciámra augusztus 25-ig kedvezményesen!
2 hozzászólás
Azt szeretném kérdezni, hogy fejlesztési tartalékból lehet-e új céget létrehozni és a tartalékot abban elkölteni beruházásra?
És még azt is, hogy lehet-e lízingelni autót?
Értékelés, hozzászólás