Egy újabb adónem, amelynek részletszabályai ritkán változnak, ezért talán el is hanyagoljuk, elfeledkezünk a bevallási, befizetési és a nyilvántartási kötelezettségről, pedig ezek mulasztása késedelmi pótlék, adó- és mulasztási bírságok kivetését indukálhatják. Igen ez a cégautóadó! Cikksorozatunk első részében a magánszemélyek költségelszámolása szempontjából tekintjük át a kérdést.

Ha górcső alá vesszük, hogy hány magánszemély, egyéni- és társas vállalkozó használ személygépjárművet és közülük mennyien számolnak el belföldi vagy külföldi rendszámú személyautók miatt költséget, akkor senkit sem érhet meglepetés, ha a Nemzeti Adó és Vámhivatal netán ellenőrzést indítana meg ebben a témakörben. Figyeljünk hát oda, mert bármikor, bárkinél ellenőrzésre kerülhet sor. Az önkormányzatok, a gépjármű kereskedők, a lízingcégek adatbázisai, továbbá az illetékkiszabások kiváló információkkal szolgálnak a vizsgálandó témakör gépjármű tulajdonosaihoz, lízingbe vevőihez. Mindemellett utóbbiaknál egyben egy áfa vizsgálat is indulhat. A témakör könnyen ellenőrizhető és elég sok az elcsúszási pont.

Fontos meggyőződnünk arról, hogy a használni kívánt gépjármű tényleg kistehergépjármű vagy a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) alapján netán személygépkocsi? Erre azért van szükség, mert az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (Áfa tv.) és a Gjt. nem egyformán szabályoz. Ez utóbbi a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) személygépkocsi definiciójából indul ki és mentesíti a környezetkímélő gépkocsikat. Biztos, hogy minden bevallás benyújtásra került? Minden szükséges dokumentáció rendben van? Nem feledkeztünk el az áfáról a gépjárműadó vagy a cégautó bérleti díjhoz kapcsolódó továbbszámlázása során? Csak a lehetséges áfa került levonásra bérlet vagy nyíltvégű pénzügyi lízing esetén?

A cégautóadó fizetésének kötelezettsége magánszemélyek esetében elsősorban a tételes költségelszámoláshoz kötődik. Nem terheli tehát ez a kötelezettség – tételes költségelszámolás híján – az átalányadózókat, a kisadózó vállalkozók tételes adója alá tartozó egyéni vállalkozókat és az egyszerűsített vállalkozói adó alapján adózó egyéni vállalkozókat sem. Megjegyezném, hogy a figyelembe veendő költségek köre a számviteli törvény alapján meghatározott.

Magánszemély esetében (ideértve az egyéni vállalkozót is) a tételes költségelszámolás akkor jelenik meg, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket vagy akár értékcsökkenést vesz figyelembe. Teljesen közömbös, hogy a költségelszámolás saját tulajdonú vagy lízingelt gépjármű, esetleg szívességi használatba vett gépkocsi vonatkozásában történik-e. Magánszemélyek esetében sok esetben hiányzik az útnyilvántartás, vagy hiányosak annak adatai. Gyakori mulasztás, hogy:

• A természetes személyek egy része úgy véli, hogy amennyiben gépjárműadót fizet, úgy az ő esetében a cégautóadó fel sem merülhet. Ez nincs így. A két adó – bár ugyanazon törvény keretein belül szabályozottak – nem ugyanaz. Egymástól függetlenül jelennek meg.
• Az is tipikus hiba, hogy a cégautóadót a teljes gépjárműadó összegével csökkentik. Pedig ez helytelen, hiszen a cégautóadó csak az adott negyedév hónapjaira jutó és határidőben (vagy az előtt) megfizetett gépjárműadó összegével csökkenthető (a gyakorlatban évente két alkalommal, a március 15-ét és a szeptember 15-ét magába foglaló negyedévekben).
• A magánszemély belföldi-külföldi kiküldetést teljesít és teljes üzemanyagköltség térítést kap. Itt akkor vetődik fel kérdés, ha az ár meghaladja a NAV által közzétett üzemanyagárat és a magánszemély ezzel szembeállítja a számlát (költséget számol el) és nem kalkulál és fizet a többletbevétele után személyi jövedelemadót. Amennyiben év végén dönti el a tételes költségelszámolást, akkor még a késedelmi pótlék is megjelenik, ha a cégautóadót az év során rendre nem fizette meg határidőben. Azt már csak remélni lehet, hogy a cégautóadó bevallásokat utólag pótolja, merthogy az negyedéves gyakoriságú. Sok magánszemély úgy véli, hogy a kiküldetési rendelvény mentesíti őt a cégautóadó fizetési kötelezettség alól. Ez nem így van. Sőt kötelező az útnyilvántartás vezetése is.
• További tipikus hiba, hogy a magánszemélyek nem kapják meg a kiküldetési rendelvény másodpéldányát, vagy ha igen, akkor nem őrzik meg azt. Arról már ne is beszéljünk, hogy a kiküldetési rendelvények adattartalma sok esetben hiányos. Hiányzik a rendszám, a fogyasztási norma, a személygépjármű típusa. Fontos, hogy az eredeti példány egy későbbi adóellenőrzés tárgya lehet, nem is beszélve arról, hogy az archiválás szabályainak betartása szempontjából is meg kell tartani.
• Az útnyilvántartásokkal kapcsolatban ugyanez a helyzet. Ott az előző adatokon kívül fel kell tüntetni a gépkocsi kilométeróra állását az év első és utolsó napján.
• A következő specifikum, hogy egy munkavégzés kapcsán nem írnak kiküldetési rendelvényt, de megtérítik a gépjárműköltséget. Sok esetben ez a költség egy megbízási szerződés teljesítése kapcsán merül fel. A megbízási díjat bevallják, a költséget pedig nem. Ez komoly hiba, mert ez nem munkába járás költségtérítése, hanem bevétel és ezzel szemben lehet elszámolni – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett – a költséget. Ez pedig cégautóadót generál akkor is, ha a térítés nem haladja meg a NAV által közzétett üzemanyagár és fogyasztási norma alapján kiszámolt összeget. Elfelejtettük a cégautóadót? Nagy esélye van, hogy igen.
• Az egyéni vállalkozók és őstermelők gyakran úgy járnak el, hogy amennyiben indokoltnak tartják a személygépjármű használatot a havi 500 km átalány felett, akkor nem fizetnek cégautóadót, de még csak nyilvántartással sem rendelkeznek erről a tényről, csupán szóban magyarázkodnak. Ez nagy hiba. Üzemanyagszámlák, fogyasztási normák, a gépjármű km órájának állása alapján a megtett km megállapítható. Különösen kritikus, ha több az elszámolt üzemanyag, mintsem az indokolt. Ha az útnyilvántartás és a cégautóadó bevallásának hiánya megállapítható, mulasztási bírság, adóbírság, de még késedelmi pótlékra is számíthat az adózó.

Cikksorozatunk következő részében leírjuk, hogy a társas vállalkozók milyen úton-módon juthatnak személygépkocsihoz, amelyet vállalkozásuk érdekében használnak.

* * *

Tavaszi Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkk