A csapatépítés minden munkahelyen fontos annak érdekében, hogy a kollégák jól együtt tudjanak működni, ismerjék egymás képességeit.

Számos cég foglalkozik csapatépítéssel, általában nem kevés pénzt kérnek el szolgáltatásaikért. Azonban kellő nyitottság mellett egy-egy kollégára, vagy a vezetőség egy-egy tagjára (mindig másra) is rábízhatjuk a szervezést.

Amennyiben a csapatépítésnek nem az a célja, hogy a meglévő konfliktusokat vagy kommunikációs árkokat feloldja, amihez feltétlenül vegyük igénybe egy coach segítségét, akkor keressünk olyan játékos lehetőségeket, feladatokat, amelyeket vagy egy megfelelő környezetben (például egy panzióban, tanyán) vagy akár az irodában is végre tudunk hajtani. A külső helyszín előnye, hogy az utazás is ráhangol az eseményre, ezeken az elvonulásokon nem zavarja meg senki a programokat. Ugyanakkor egy tágas irodában is széttolhatjuk az asztalokat, így költséghatékony program tervezhető, így egy kis cég is tarthat akár negyedévente is egy-egy ilyen csapatépítő napot.

Játékok

Mindig olyan tevékenységet válasszunk, amit csapatban kell végrehajtani, legalább 3-4 fővel, kis cég esetében is minimum párban, de inkább 3 fős csapatokban. Sose engedjük, hogy megszokott összetételű csapatok képződjenek, a legjobb, ah az összetételt sorsolással döntjük el. Ha mindig változik a csoportdinamika, új oldaláról ismerhetjük meg a kollégákat: ki kinek a társaságában lesz felszabadult vagy éppen irányító.

Írj-rajzolj-beszélj: az ilyen típusú játékok lényege, hogy mindenki csak egy részinformáció birtokában van. Egy ember lát egy rajzot, azt jobbra-balra-fel-le utasításokkal lerajzoltatja a másodiknak. A harmadik a rajz alapján megpróbálja kitalálni, mit ábrázol és megkéri a negyedik embert, hogy rajzoljon neki egy olyan tárgyat vagy történetet, amit szerinte látott. Minél hosszabb a lánc és minél összetettebb volt a kiinduló kép (ami egy komplett történet is lehet), annál jobban torzul a végén az eredmény. Nehezebb, ha szövegből indítunk. Az első ember elolvas egy pár mondatos történetet. Majd utasítja a következőt, hogy mit rajzoljon le. A harmadik ember pedig a rajz alapján leír egy történetet és így tovább. Ez a játék amúgy az irodai pletyka terjedését is modellezi: mindenki azt emeli ki a történetből, ami számára fontos, és mire a sokadik emberhez eljut az információ, már alig van köze a valósághoz.

Építs, alkoss!

Itt megadott eszközökből kell valamit felépíteni. A legegyszerűbb, amikor hurkapálca, papírlap és cellux segítségével kell minél magasabb tornyot felépíteni. De lehet bonyolítani a feladatot, adhatunk jégkockát, fakockát, ágakat, leveleket is akár, a felépítendő tárgy pedig lehet egy hóember, nyuszi, ház akár. Kié fog vajon hasonlítani legjobban az eredeti elképzelésre? Itt az a lényeg, hogy csak akkor születik eredmény, ha összedolgoznak a csapattagok. Az egyik fogja az eszközt, a másik ragasztja, összeilleszteni. Kell egy tervező, aki térben látja, hogy fog az egész kinézni, hogyan áll meg. Meg kell hallgatni a másik véleményét, mert, ha valaki a többieket túlharsogva próbálja a saját akaratát keresztülverni, akkor abból a legritkább esetben lesz kész produktum.

Alkothatunk úgy is, ha konyhai alapanyagokat, élelmiszereket osztunk ki: lisztet, tejet. cukrot, kakaóport, gyümölcsöt, lekvárt, kekszet, tojást, vizet, sütőport például. A kérdés, hogy milyen ehető produktumot tud belőle megalkotni a csapat. Lehet, hogy valaki palacsintát süt, míg más összeragasztja a kekszeket lekvárral és a tejet inni szolgálja fel mellé. Lesz, aki brownie-val próbálkozik, más muffinnal esetleg vagy piskótatésztával.