Családi napközi – sokan nem is tudják, konkrétan miről van szó… Akik könyvelnek ilyet, sokszor tanácstalanok, mind a bérek, mind a normatíva, mind pedig a könyvelés terén is. Ezért úgy gondoltam, itt az ideje ezzel kapcsolatosan helyretenni egy-két kérdést!

Minden családi napközinek – függetlenül attól, hogy részesül-e, akár részben, akár teljes finanszírozással normatív állami támogatásban – meg kell felelnie egy sor előírásnak, melynek a szakmai részébe, tekintve, hogy ez nem könyvelői feladat, nem bonyolódok bele, viszont könyvelőként nem hagyhatjuk figyelmen kívül sem a normatíva igénylést, sem a normatíva elszámolást, sem pedig a bérek kérdését.

Azon családi napközik, akik nem nonprofit szférában működnek, az állami normatíva 30%-ára, míg a nonprofit jellegűek általában teljes normatívára jogosultak.

Bérezésük tekintetében a tavalyi évben jelentős változások zajlottak. A családi napköziben dolgozók béreit a közalkalmazotti bértábla alapján kell besorolni, meghatározni, illetve számfejteni. 2015-ben már megjelent az ún. szociális ágazati bérpótlék, melyet véleményem szerint számfejteni kell, attól függetlenül, hogy e tekintetben kapott-e, kért-e kiegészítő normatívát az adott fenntartó. 2015. július 01. után pedig a szociális ágazat területén – így a csanáknál is – bevezetésre került az ún. szociális ágazati kiegészítő pótlék.

Ahhoz, hogy a bért, a pótlékok mértékét helyesen határozhassuk meg, egyértelműen be kell tudni sorolni a közalkalmazotti bértábla megfelelő oszlopába és sorába is az alkalmazottakat, figyelembe véve az eddigi szolgálati idejüket. A szolgálati idő feltérképezéséhez minden alkalmazottól be kell kérni az eddigi munka- és egyéb jogviszonyait igazoló valamennyi iratát, és azokat dokumentáltan – célszerű másolatban– rögzíteni annak érdekében, hogy a szolgálati idő számítása alátámasztható legyen.

Családi napköziben az alkalmazás jellemzően nem kimondottan végzettséghez, csupán egy pár napos tanfolyamhoz kötött.Véleményem szerint ezért kell a közalkalmazotti bértábla „A” oszlopában besorolni az itt foglalkoztatott alkalmazottakat. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez csak akkor igaz, ha a fenntartó önmaga nem köti egyéb végzettséghez az alkalmazást, mert ha igen, akkor előfordulhat, hogy másik – a kikötött végzettségnek megfelelő – oszlopba kell besorolni az alkalmazottat!

Visszatérve tehát, a helyes besorolás az alfája és omegája mind a bér, mind az ágazati, illetve mind a kiegészítő ágazati bérpótlék besorolásának. Ha ez nem megfelelő, a bérezés megállapítása sem lesz helyes, melynek egyenes következménye lehet a normatíva részbeni, rosszabb esetben egészbeni visszavonása egy későbbi államkincstári ellenőrzés során. Tekintsük át a jó besorolás alapszabályait, ami talán azért nem felesleges, mert most még van lehetőség a javításra!

Az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szól a közalkalmazottak jogállásáról, így első körben ezt kell segítségül hívnunk. Ezen törvény V. fejezete szól a közalkalmazottak előmeneteli rendszeréről, és bérezéséről, így ezen jogszabályhely tanulmányozása elengedhetetlen!

Ebből tudhatjuk meg, hogy az alapfokú végzettséget igénylő munkakörök az „A” fizetési osztályba tartoznak, az ezt követő 63. § (1) bekezdése deklarálja, hogy a munkakörre előírt (azaz a fenntartó által meghatározott) végzettség alapján kell a besorolást elvégezni. A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak, melyeket a szolgálati idő alapján tudunk meghatározni. A fizetési fokozatok felülbírálását minden év január elsejei hatállyal szükséges elvégezni.

Az, hogy e tekintetben mi számít szolgálati időnek a Kjt. 87/A. § szakasza deklarálja. Ebből derül ki, hogy a rendelkezésünkre álló okirat alapján melyik kerül bele a szolgálati idő számításába és melyik nem. Jellemzően a munkaviszonyban töltött idő kerül figyelembe vételre, de nem kerül bele pl. a munkanélküli ellátás, stb. időszaka. A szolgálati időt napokra, majd évekre és napokra bontva lehet meghatározni, hogy ki melyik fizetési fokozatba tartozik. Fontos megemlíteni, hogy a jogviszonyokkal le nem fedett – tehát a nem igazolt – időszakok tekintetében az alkalmazottakat célszerű nyilatkoztatni arról, hogy nem áll rendelkezésére az adat, vagy azt az érintett időszak tekintetében nem kívánja rendelkezésre bocsátani! Egy-két éves, de akár pár napos eltérés is eredményezhet rossz besorolást!

Fizetési fokozatot minden harmadik év január elsején lépnek alkalmazottaink! Bér meghatározásához a törvény 3. sz. mellékletében szereplő táblát kell akként alkalmazni, hogy az 1-es fokozatban szereplő (jelenleg 69.000 Ft-os) alapilletményt kell a fizetési fokozatnál szereplő szorzóval felszorozni, de figyelemmel kell lenni arra, hogy legalább a mindenkori minimálbért elérje a bérezés! Természetesen – részmunkaidő esetén – itt is az arányos bérrel kell számolni, és ez igaz mind az ágazati-, mind pedig a kiegészítő ágazati bérpótlék összegére is!

Az ágazati bérpótlék és kiegészítő ágazati bérpótlék tekintetében a 257/2000. (XII. 26). Korm. rendelet 5. és 6. számú melléklete az irányadó, azzal, hogy az illetménypótlék számítási alapja jelenleg 20.000 forint a 2016. évi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak alapján (ez igaz 2015-re is).

Én egy Excel táblát hívtam segítségül ahhoz, hogy a szolgálati időket, és az ehhez kapcsolódó besorolásokat rögzítsem, és minden évben karbantartom ezt a táblát, így könnyebbé válik követni és a 2015-ös normatíva elszámolásakor már az ágazati és kiegészítő ágazati bérpótlékokkal kapcsolatos számításokhoz is segítséget nyújtanak.

Felhívom a figyelmet, hogy véleményem szerint a havi számfejtések során a bérlapon is meg kell jeleníteni a pótlékokat, pótlékfajtánként külön-külön!

Információim szerint több családi napközi döntött úgy 2015. évben, hogy nem kíván élni az állami normatíva jogintézményével, egyszerűen visszamondta azt, és a működése során nem vesz tudomást a Kjt.-ből eredő kötelezettségeiről. Rossz hírem van: nem megfelelő az eljárás, mert a bérezés és a pótlékok megállapítása során nem releváns az, hogy kap-e a szervezet normatívát, avagy sem, ugyanis kizárólag a tevékenység fontos, az pedig továbbra is családi napközi maradt. Ezzel összhangban a felügyeleti szervük – a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) – is végez ellenőrzéseket! Más családi napköziknél pedig a besorolást kizárólag a fizetési osztály mértékig (A) tették meg és a szolgálati idő számítása hiányában az 1-es fizetési fokozatot vették alapul. Ezen eljárás véleményem szerint aggályos.

Tudom, hogy a bért, pótlékot megadni, az alkalmazottat besorolni nem könyvelői feladat, hiszen ez a munkáltató hatásköre, ugyanakkor – ha másért nem – a saját megnyugtatásunkra tisztában kell lennünk azon szabályokkal, melyek a csanák esetében eltérnek az általánostól. Erre kívántam rávilágítani a fentiekben. Az óvoda, a magániskolák bérezése a fentiektől is eltérő. Ott belép a pedagógus-bérezés, ezért kérem, hogy aki ilyen intézményt, fenntartót könyvel, az a fentiekben leírtakat csak ennek tudatában vegye figyelembe. Természetesen, amennyiben igény mutatkozik rá, azt is röviden összefoglalom a későbbiekben!

A csanák és más intézmények rejtegetnek még egyéb érdekes dolgokat is, így a nonprofit konferenciámon igyekszem kitérni ezekre a kérdésekre is, hiszen a gyakorlatban a számvitel terén is rengeteg problémát okoznak, okozhatnak ezek a kérdések: gondolok itt az intézményi térítési díj, az étkeztetés és ezek bizonylatolása, stb. kérdéskörére! Szeretettel várok mindenkit!

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a családi napközikkel és hasonló atipikus foglalkoztatási viszonyokkal kapcsolatos egyéb kérdések (pl. az intézményi térítési díj, étkeztetés kérdésköre), akkor jelentkezz február 25-ig kedvezményesen Gazdálkodás, jogi környezet, tipikus és atipikus foglalkoztatási viszonyok a civil szférában címmel március 3-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!