A mai felgyorsult világban egyre gyakrabban lehet szembesülni a civil szervezet fizetésképtelenségével vagy azzal, hogy az adott civil szervezet alapcélja okafogyottá válik, vagy éppen bármely okból ellehetetlenül az alapcél megvalósítása. Nem egyszer felelőtlenül és átgondolatlanul történik az alapítás, melynek eredményeképp az adott civil szervezet csak „imitálja” a működést, így könyvelő szakember keresésére is sok esetben az első hivatalos felszólítás után kerül sor…

Ilyenkor hallani szakmai körökben, hogy „lenne egy eladó egyesületem vagy alapítványom”… Egy egyesületet vagy egy alapítványt nem lehet eladni, legfeljebb átadni! Esetükben nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett üzletrészről, melyet adhatunk-vehetünk, hiszen egy civil szervezet életre hívása sem erről szól. Természetesen életszerű megoldás, ha egy civil szervezet alapítója helyett új alapító kerül a létesítő okiratba, ugyanakkor ezt csak ellenérték fizetése nélkül szabad megvalósítani.

Gyakori jelenség az is, hogy egy civil szervezet fennmarad, annak ellenére, hogy az alapítói már nem kívánnak vele tovább foglalkozni. Bár ez nem a klasszikus megszűnés esete, de érdemes szót ejteni róla. Főszabály szerint egy civil szervezet alapcélja nem változtatható meg, ugyanakkor a részleges átjárás lehetséges.

Így például egy kosárlabda egyesületből – amelynek alapcélja tulajdonképpen a sport – lehet futball egyesületet „csinálni”, de színjátszó egyesületet már biztosan nem, hiszen arra teljesen más jogi környezet vonatkozik, mint egy sportegyesületre.

Amennyiben egy már létező egyesület, alapítvány átvételéről szóló döntés születik, akkor azt körültekintően kell megtenni! Ennek keretében ellenőrizzük a főkönyvi kimutatásokat, legyünk tisztában a támogatások és pályázatok elszámolásával, még akkor is, ha jelenleg nincs ilyen folyamatban, hiszen egy korábbi pályázat is hatással lehet az átvétel utáni időszakra! Egy nem teljeskörű pályázati elszámolás a későbbiekben akadálya lehet akár a pályázatokon való indulásnak vagy akár a NAV 1% folyósításának is!

Nézzük a helyzetet a másik oldalról is! Amikor a megszűnés vagy átadás gondolata egy civil szervezet vezetőségében megfogalmazódik, akkor a saját házuk táján is körbe kell nézniük. Ehhez át kell venni az alapító okirat, alapszabály idevágó passzusait, és ha van ilyen, akkor annak mentén kell a folyamatot elindítani. Szükségessé válhat még egy megszűnést megelőző létesítő okirat módosítás is! A megszűnés vagy átadás elhatározása előtt célszerű áttekinteni, hogy:

1. van-e az alapító okiratban, alapszabályban bármilyen szabályozás arra nézve, hogy megszűnés esetén mi történik a vagyonnal,
2. van-e létrehozott származtatott jogi személye, intézménye az adott civil szervezetnek,
3. van-e cégben üzletrésze az adott szervezetnek,
4. van-e “maradék” vagyon, és ha igen akkor, annak mi az összetétele?

Ha az adott civil szervezet üzletrésszel és/vagy származtatott jogi személlyel rendelkezik, akkor először ezt a helyzetet kell megoldani. Az üzletrész ez esetben elidegeníthető. A származtatott jogi személy (pl. egy intézmény) pedig egy fenntartóváltással egy másik szervezet fenntartása alá is kerülhet. Ha a döntés értelmében a származtatott jogi személy is megszűnik, akkor a megszüntetés első lépéseként, először a származtatott jogi személyt kell megszüntetni.

És ha már a származtatott jogi személyeknél tartunk, álljunk meg egy szóra! Mostanában “divatos” megoldás, hogy fenntartó váltás keretében csak intézmény (pl. óvoda, iskola) átvételére kerül sor. Tekintettel arra, hogy az oktatás általában normatívával érintett terület, bizony érheti meglepetés az új fenntartót a régi fenntartó korábbi mulasztásaiért például egy utólagos kincstári normatíva ellenőrzés kapcsán!

Visszatérve a civil szervezetek jogutód nélküli megszűnéséhez: meg kell vizsgálni, hogy a megszűnés során marad-e vagyon. Ha igen, akkor vizsgálni kell, hogy az alapító okirat vagy alapszabály rendelkezik-e annak felosztásáról. Ellenkező esetben a vagyon – eltérő rendelkezés hiányában – főszabály szerint minisztériumi kezelésbe kerül.

Bevett gyakorlat, hogy megszűnés előtt a civil szervezet egyszerűen átadja az eszközeit, pénzét más szervezetnek, nem figyelve annak szabályszerűségére. Az átadások ugyanis csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenység mentén történhetnek. Ellenkező esetben egy esetleges ellenőrzéskor ebből probléma lehet. A felelősségünk könyvelőként legfeljebb a tájékoztatásig terjed, hiszen az eszközök átadásáról szóló döntés, illetve maga az átadás már nem rajtunk múlik.

Egyesületek esetében a döntéshozó szerv határozatban dönt a szervezet megszűnéséről. E határozatban kerül kijelölésre a végelszámoló személye – lehet szervezet is -, aki rendelkezik az általa létrehozott és/vagy a tőle függő jogi személyiségű szervezetek sorsáról is (ha ezt korábban nem tette meg). A végelszámolás kezdetét a bíróságnak kell bejelenteni, ügyvédi kényszer ezen a területen sincs, és akár papír alapon is megtehető a beadvány benyújtása. A kérelemhez csatolni kell a fent említett határozatot, és a jelenléti ívet.

Alapítványok esetében mások a végelszámolás szabályai, ugyanis az alapítványt az alapító nem szüntetheti meg, a megszűnést a bíróság mondja ki, a megszüntetési kérelemben foglaltak alapján. A megszüntetési eljárást kezdeményezheti az alapítói jogokat gyakorló, de a kuratórium is, ez utóbbi csak abban az esetben, ha az alapító egy hónapon belül érdemi lépéseket nem tesz. Az alapítvány megszüntetés megállapítására irányuló kérelmet terjeszt elő a megfelelő formanyomtatványon a bíróság felé, melyhez csatolni kell a megszüntetésre irányuló kérelmet előterjesztő okiratokat.

Mind az alapítvány, mind az egyesület megszűnését kizárólag a bíróság mondhatja ki, esetükben a cégeknél ismert egyszerűsített végelszámolás nem választható! A végelszámoló kijelölése is a bíróság feladata, ám ebben legtöbbször helyt adnak a szervezet azon kérelmének, hogy a jelenlegi vezető tisztségviselő vigye végig a végelszámolás folyamatát.

A fenti beadványok benyújtását követően a bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, mely közzétételre is kerül a civil szervezetek névjegyzékében. Innentől indul a hitelezői igények benyújtására nyitva álló határidő, az a bizonyos negyven nap. Természetesen a számviteli és adózási szabályokkal összhangban a megszűnő civil szervezeteknek is el kell készíteniük és letétbe kell helyezniük az ún. tevékenységet záró beszámolót, melynek időszaka január 1-jétől számítva a végelszámolást megelőző napig tart.

A beszámoló letétbe helyezés nehézsége abban áll, hogy a jelenleg rendszeresített 2017. évi PK341 és 342 nyomtatványok sem alkalmasak tört időszak feltüntetésére, kizárólag évet lehet feltüntetni rajtuk. Ilyen esetekben célszerű a szervezet neve mellé beírni az időszakot, a későbbi problémák elkerülése végett.

A végelszámoló a végelszámolás során a civil szervezet vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. Ha a végelszámolás a megindítás évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a civil szervezet végelszámolás alatt áll. A végelszámoló továbbá évente tájékoztatót készít a döntéshozó szerv és a bíróság részére, amelyben bemutatja a végelszámolás alatt álló civil szervezet helyzetét, illetve annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor. Ezen kívül tájékoztatást ad az eljárás befejezésének várható időpontjáról is. A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. A végelszámolás befejezését követően a végelszámolónak kell gondoskodnia a szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Természetesen gondoskodhat akár ezek őrzéséről is. Amennyiben a végelszámolási eljárás alatt mégis a továbbműködés mellett dönt a szervezet, akkor lehetőség van a működés folytatására, annak bejelentése mellett, mely bejelentés egészen a törlési kérelem benyújtásáig érvényesen megtehető.

Amennyiben a végelszámolási eljárás fennakadás nélkül lezajlott, akkor a szervezet egy nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem előterjesztésével kezdeményezheti (egyesület: PK-101T, alapítvány PK-102T) a törlését.

A jogutód nélkül megszűnő civil szervezetek fennmaradó vagyona – mint azt korábban már érintettük – átadásra kell, hogy kerüljön valamilyen formában egy hasonló céllal létrejött civil szervezet részére. Amennyiben az alapító okirat, alapszabály erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, akkor a bíróság dönt arról, hogy hova is kerüljön a vagyon. Abban az esetben is ez az eljárás, amennyiben a kijelölt szervezet a vagyont bármi okból nem fogadja el, vagy valamilyen okból nem jogosult azt elfogadni (pl. maga kezdeményezte a megszűnését, stb.).

A szervezetnek a végelszámolás időszaka alatt készült beszámolóit a fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyeznie azzal, hogy a végelszámolás záró mérlegét legkésőbb a törlési kérelemmel együtt kell letétbe helyeznie, mely nem lehet később, mint a fordulónapot követő 60. nap. Nem megfeledkezve azokról a beszámolókról, melyek időközben elkészültek, de a közzétételi határidő még nem következett be!

A tevékenységet lezáró beszámoló benyújtásával együtt soron kívüli társasági adó és/vagy iparűzési adó bevallására is sort kell keríteni, illetve a végelszámolás időszaka alatt az összes többi érintett adónemben az arra előírt határidőig kell benyújtania bevallásokat. A végelszámolás lezárását követően a záró adóbevallásokat a beszámolóval egyidejűleg kell benyújtani.

Természetesen egy civil szervezet esetében is beszélhetünk felszámolási eljárásról és jogutódlással történő megszűnésről, ám jelen cikkünknek ez nem témája. Ezt beszéljük meg inkább személyesen! Ha részletesebben is érdekelnek a civil szervezetek gazdálkodásával kapcsolatos kérdések, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében szeptember 7-én Gazdálkodj okosan civil módra! Az alapítástól a megszűnésig címmel megrendezésre kerülő konferenciámra, ahol személyesen is meg tudjuk vitatni felmerülő kérdéseidet.

Amennyiben szeretnél velem találkozni, akkor szeretettel várlak a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében más civil témában tartandó konferenciáimra is, melyre pedig az alábbi linken jelentkezhetsz: Civilek a számvitel és adózás tengerén