Civil szervezetek társasági adójáról röviden

Mutatjuk a főbb szabályokat

civil

Bár a civil szervezetek könyvelése és adózása első látásra egyszerűbbnek tűnhet, mint a gazdaság többi szereplőjének adózása és számvitele, ha kicsit is elmélyedünk a témában, akkor szembesülünk vele, hogy ez koránt sincs így!

A civil szervezetek fő szabály szerint a társasági adó alanyai, igaz ez a non profit gazdasági társaságokra is, de ők elsősorban cégek.

Társasági adó tekintetében a kapcsolódó adótörvény a civil törvény gazdasági vállalkozási tevékenység fogalmát tette magáévá, mint kiindulópont, annak meghatározásához, hogy a civil szervezeteknek kell-e és ha igen, mennyi társasági adót kell fizetni.

” gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

a)az adomány (ajándék) elfogadását,

b)a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),

c)a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,

d)az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását;” (2§11)

A fenti fogalom alapján az ingatlan hasznosítási bevételek már nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek! A híresztelésekkel ellentétben a 60% korlát továbbra is él, azaz ha egy civil szervezet az összes bevételeinek 60%-át vállalkozási tevékenységből érte el, akkor gazdasági – vállalkozási szervezetnek minősül, és mint civil, fő szabály szerint -hacsak különleges indok nincsen rá – nem is létezhet tovább. Átalakulnia nincs hova, hiszen forprofit céggé nem alakulhat, így ezekben az esetekben csak a megszűnéses eljárások valamelyike kerülhet szóba. Jó tudni, hogy erről a tényről első körben az adóhatóság jut információhoz, mégpedig úgy, hogy egy ilyen szervezet esetében a társasági adóbevallás tekintetében úgy kell eljárni, hogy semmilyen, civil szervezetekkel kapcsolatos adóelőnyt nem érvényesíthet, szervezeti kódkockákat nem jelölhet, tehát tulajdonképpen a teljes adóalapja után adózik, független a bevétel fajtájától! Éppen ezért az adóhatóság az, aki a civil törvény értelmében az ilyen civil szervezetek esetén törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

Azon civil szervezetek, akik sem vállalkozási tevékenységet nem folytattak, sem ingatlanhasznosítási, átruházási tevékenységük nem volt az adóévben, jogosultak a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – tárgyévet követő május 31 – bevallást helyettesítő nyilatkozatot tenni a TAONY nyomtatványon. Felhívom a figyelmet, hogy ez akkor és csak akkor igaz, ha egy fillér vállalkozási – és/vagy ingatlanhasznosítási bevétel nem keletkezett! Amennyiben akár minimális bevétel is keletkezett vagy ebből, vagy abból, akkor érvényesen ilyen nyilatkozatot tenni nem lehet, függetlenül attól, hogy adott esetben az érintett civil szervezet végleges adóalapja nulla!

Egy vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenységet folytató civil szervezet esetében a társasági adózás kapcsán az első eldöntendő, felmérendő szempont, hogy civil szervezet rendelkezik-e a fordulónapon közhasznú jogállással, avagy sem. Fordulónap alatt civil szervezeteknél a 12.31-ét értjük, esetükben az üzleti év a törvény erejénél fogva nem értelmezhető! Még mindig típushiba, hogy a közhasznú jogállás és a közhasznú tevékenység végzése – mint olyan – összemosódik. Közhasznú jogállású az a szervezet, akit a bíróság jogerősen közhasznú jogállásúként nyilvántartásba vett, minden közhasznú jogállású szervezet végez (legalább is kéne végeznie) közhasznú tevékenységet, de nem minden közhasznú tevékenységet végző szervezet közhasznú jogállású!

Visszakanyarodva az alapkérdéshez, a közhasznú jogállás létét vagy nem létét a fordulónapon kell figyelembe venni, hiszen a törvény erejénél fogva a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adóelőny abban az évben vehető először figyelembe, amelyik évben ezt a jogállást a bíróság bejegyezte. Egy közhasznú jogállással fordulónapon rendelkező szervezetnél az összes bevétel 15%-át kitevő vállalkozási- és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenységből származó bevétel mértékig nem kell a társasági adót megfizetni, azaz a végleges adóalap nulla lesz, ez viszont nem jelenti azt, hogy nem kell adóalap levezetést készíteni! Ebből kiindulva egyértelműen kötelező a társasági adóbevallás elkészítése, helyette TAONY nyilatkozat benyújtása nem lehetséges!

Egy közhasznú jogállással nem rendelkező szervezet esetében a kedvezményezett bevételi mérték az összes bevétel – azaz a vállalkozási tevékenységből és/vagy az ingatlanhasznosítási tevékenységből származó bevétel – 10%-a lehet, de legfeljebb 10 millió forint! Itt is elmondható, hogy amennyiben a kedvezményezett mérték alatt van e két tevékenység bevételének összege, de van vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenység, TAONY nyilatkozat érvényesen nem nyújtható be, társasági adóbevallást kell készíteni és benyújtani, annak ellenére hogy az erre jutó társasági adót megfizetni nem kell!

Tapasztalatom szerint a fentieken túlmenően a civil szervezetek egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogyan is kell esetükben a társasági adóalapot levezetni, és a kapcsolódó bevallást kitölteni! Foglaljuk tehát össze a főbb, sok esetben figyelembe nem vett szabályokat!

Jogállástól függetlenül, amennyiben egy civil szervezetnek a fordulónapon állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, növelő tétel lesz a nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó valamennyi kapott támogatás, juttatás!

Közhasznú jogállással rendelkező szervezet esetében, ha van adótartozás, akkor a fentiek szerint kell eljárni, ugyanakkor amennyiben nincs adótartozás, akkor is kapcsolódik növelő tétel a támogatásokhoz, juttatásokhoz, amelyet nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott, törvény által deklarált, általam csak korrekciós rátának elnevezett arányszám segítségével számított összegben! Természetesen amennyiben nincs vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenység, ott adótartozás esetén sincsen semmilyen korrekciós tétel!

Fontos említést tenni még közhasznú jogállású szervezet esetén az ún. célzott kedvezményről, melynek mértéke 20% a vállalkozási tevékenység adózás előtti nyereségére vetítve!

Egy közhasznú jogállású szervezet esetében az adóalap levezetésének első lépése tehát a fent említett korrekciós ráta képzés, két tizedes jegy mélységig. Ezután adóalap levezetésünkben figyelemmel kell lenni arra,  hogy volt-e a fordulónapon adótartozás, avagy nem, és számolni a támogatás tartalom arányos  részével vagy teljes összegével, függően a paraméterektől. Természetesen esetükben is figyelemmel kell lenni az adóalap növelő és csökkentő tételekre, különös tekintettel ott, ahol ingatlanhasznosítás is felmerül! Figyeljünk arra, hogy ez utóbbi esetben az ingatlanhasznosításból származó bevétel növelő tételként emelődik az adóalapba, ehhez kapcsolódhatnak további növelő és csökkentő tényezők, jelesül pl. az ingatlanhoz kapcsolódó számviteli törvény szerinti écs, mint növelő, és adótörvény szerinti écs, mint csökkentő tétel. Természetesen egyéb adóalap korrekciós tételek is előfordulhatnak!

Természetesen jelen pár sorban éppen csak a főbb szabályokat említettem meg, hogyan néz ki egy-egy szervezet adóalapja és a hozzá kapcsolódó adóbevallása kitöltve, számszerű példákon keresztül áttekintjük klubnapunkon. Jelentkezz a Civil klubba még ma>> Jelentkezem!

* * *

2022 tavaszán az alábbi ÉLŐ Online közvetítésű konferenciákra várjuk jelentkezésed civil témában:

2022.04.07. Beszámolási hajrá a civileknél, avagy beszámolási típushibák 
2022.05.05.
ÁSZ ellenőrzések a hatóság szemével, valamint a civil szervezetek megszűnése, megszüntetése
2022.06.09.
Tipikus és atipikus foglalkoztatási formák bérszámfejtése és adózása

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!