Civil szervezetek számára a beszámoló elkészülte a közhasznú jogállásra jelentős befolyással bír. Ugyanakkor sokszor szembesülök azzal, hogy a civil szervezetek vezetői a közhasznú jogállásról nem vesznek tudomást, vagy egyáltalán nem is tudnak róla. Pedig nagyon fontos, hogy a beszámoló elfogadásakor a közhasznú jogállásról is essék szó. Könyvelőként, gazdasági vezetőként a maximum, amit tehet az ember, az az, hogy felhívjuk a vezetőség figyelmét mutatószámok esetleges anomáliáira.

Még mielőtt a közhasznú jogállásról ejtenénk szót, fontos megemlíteni, hogy a közhasznú tevékenység folytatása nem egyenlő a közhasznú státusszal, ugyanakkor a közhasznú státuszú civil szervezetnél biztosan kell lennie közhasznú tevékenységnek is. Egy civil szervezet életében alapvetően két típusú tevékenység létezik:

• a cél szerinti, és
• a vállalkozási tevékenység.

A közhasznú tevékenységek a cél szerinti tevékenység egy részhalmazát teszik ki általában, de természetesen elképzelhető olyan eset, amikor ez a két részhalmaz egybeesik. Rendre problémát okoz a civil szervezeteknél, hogy adott esetben foggal-körömmel ragaszkodnak a közhasznú jogállásukhoz (de amikor rákérdezek – kisebb szervezet lévén – az egyetlen ok, amit itt fel tudnak hozni, a NAV 1%, mint olyan, amiért a jogállásra szükségük van). Felhívom a figyelmet, hogy NAV 1%-ból részesülés feltétele a közhasznú tevékenység folytatása, nem pedig a közhasznú státusz megléte!

Egy civil szervezet életében fontos lehet a közhasznú jogállás – például ha forrásteremtés kapcsán szívesen és rendszeresen pályázik, ha a szervezet működéséhez jelentős anyagi forrást kap természetben (értsd: ingyen kapott eszközök, anyagok, ingyen kapott szolgáltatások), ha végez vállalkozási tevékenységet is jelentősebb volumenben stb.).

A civil szervezetek beszámolójának kötelezően kitöltendő része a közhasznúsági melléklet, és az abban rejlő, közhasznú jogállás mutatóit tartalmazó adatlap.  Ahhoz, hogy ez az adatlap jól készülhessen el, alaposan oda kell figyelni a beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának adattal való feltöltésére! Nagyon fontos egy közhasznú szervezet esetén, hogy a közhasznú tevékenység bevételei és ráfordításai soron pontos összeg szerepeljen. Felhívom a figyelmet arra, hogy amely szervezet közhasznú jogállás nélkül végez közhasznú tevékenységet, annak is tartalmaznak ezen sorok adatot! Jól kitölteni ezt a sort a könyvelő és a civil szervezet vezetősége akkor tudja ha részletesen ismeri a szervezet tevékenységét. Nagyon fontos, hogy a civil szervezetek maguk is tisztában legyenek egy – egy sor, vagy tétel jelentőségével.

Sajnos típushibaként van jelen, hogy ezen sorok kitöltése egyszerűen elmarad, holott a közhasznú jogállást meghatározó mutatók megképzésénél ennek rendkívüli jelentősége van. Ezen állhat vagy bukhat egy-egy civil szervezet közhasznú jogállása, ami kőkemény felelősségi kérdéseket is felvet.

Köztudott tény, hogy a kétszer hármas mutatópáros közül legalább egynek-egynek meg kell felelni a beszámolóban – folyamatosan – a közhasznú jogállás fennállása alatt!

Nézzük át, konkrétan hogyan is kapcsolódik össze a beszámoló a közhasznúsági melléklettel!

Megfelelő erőforrással rendelkezik a szervezet, ha az alábbi három tétel közül legalább egynek megfelel:

Előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot, VAGY
2. Két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív, VAGY
3. A személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő a társadalmi támogatottsága a szervezetnek, ha az alábbi három tétel közül legalább egy paraméternek megfelel:

1. Az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri az 54.§ nélkül számított összes bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!) VAGY
2. Közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában) VAGY
3. Közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. törvénynek megfelelően.

Az első két pontnál egyértelműen láthatóak az eredménykimutatással a kapcsolódások. A harmadik pont több kérdést is felvet. Először is fontos kijelenteni, hogy az önkéntes kérdésben sokszor tévúton járnak a szervezetek. Ebben a mutatóban kizárólag a Köt. hatálya alatt foglalkoztatott közérdekű önkéntes szerepeltethető! Közérdekű önkéntest fogadó szervezet rendelkezik minisztériumi regisztrációval, az önkéntesekkel szóban és/vagy írásban (javaslom ez utóbbit) szerződést köt, az önkéntesekről vezetett nyilvántartásba felvezeti őket, majd dokumentálja, hogy mennyi időt foglalkoztatja az adott önkéntest. Fontos, hogy erről a könyvelőt is tájékoztassa, hiszen információ hiányában esetleg egy teljesíthető mutatószám kitöltése elvész. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok lehetőséget adnak a közérdekű önkéntesek munkaideje alapján a könyvelésben való szerepeltetésére is, mely véleményem szerint több, mint célszerű. Annál is inkább, mert a mutatókban is jelentkezik az így lekönyvelt tétel, és egyre több pályázatnál lehet elszámolni az önkéntesek munkaóráit, mint önerőt.

Ha kiderül, hogy minden követ megmozgatva sem felel meg a szervezet a közhasznú jogállás feltételeinek, akkor első körben változásbejegyzési eljárás keretében töröltetnie kell a közhasznú jogállását. A törlés nagyon fontos, hiszen több tekintetben is mérvadó lehet a jogállás (hogy csak kettő nagyon fontosat említsek: társasági adónál a mentes rész megállapítása, illetve az igazolások kiállítása esetén, ha a közhasznú jogállás elveszett, akkor az felvethet egyéb – akár áfa, akár társasági adó – kérdéseket is). Nem biztos, hogy ezek a gondok a szervezetnél magánál merülnek fel, de úgy gondolom, a civil szervezetek felelőséggel tartoznak a nekik forrásokat juttatók irányába is. Arról már nem is beszélve, hogy milyen forrás- és presztízsvesztéssel járhat, ha nem megfelelő adattartalmú igazolás kiállítására kerül sor, és ez utóbbira később fény derül.

* * *

Amennyiben civil szervezet vezetője, gazdasági szakembere vagy, esetleg civil szervezetet könyvelsz és érdekel, hogy hogyan működj hatékonyan, hogyan néz ki egy költségvetés, hogyan kell elfogadni a beszámolót, ahhoz, hogy az letétbe helyezhető legyen, és számos egyéb a mindennapi működés során felmerülő kérdésről ejtünk szót a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. március 25-én megrendezésre kerülő konferenciámon, melyre még kedvezményesen várom jelentkezéseteket>> Civil szervezetek mindennapjai, avagy működésről hatékonyan