Az idei nyár „újdonsága” a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény hatályba lépése volt, amely igencsak felkorbácsolta civil vizeken hullámokat. Az új szabályozásról azért is fontos beszélni, mert kisebb szervezeteket is érinthet!

Az első kérdés, amit tisztázni szükséges, hogy az új szabályozás értelmében mely szervezetek minősülnek külföldről támogatott szervezetnek? Ide tartozik az egyesület és alapítvány, amely a törvényben meghatározott juttatásban/támogatásban részesül.

A törvény hatálya viszont nem terjed ki az alábbi szervezetekre:

• arra az egyesületre és alapítványra, amely nem minősül civil szervezetnek;
• a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó egyesületre;
• a vallási tevékenységet végző szervezetre;
• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre, valamint az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítványra.

Az érintett támogatások köre is meghatározásra került. A törvény értelmében támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszeresét. Ez az összeg a Pmt.-ben jelenleg 3 600 000 Ft, melynek a kétszereséről, vagyis 7 200 000 forintról van szó.

Ami a támogatás megítélésében nehézséget okozhat, hogy sokszor a közvetve érkező támogatásokról nincs információnk, gyakran még a szervezetek maguk sincsenek tudatában a pénz konkrét forrásának! Mostantól tehát végképp kiemelt szerepet kap, hogy a támogatási szerződéseket – azok mellékletével együtt – a civil szervezet önmaga, és a szakember (jelen estben a civil szervezet könyvelője) is átolvassa, és az abban foglaltak szerint minősítse azt!

A másik nehézség az „egyéb vagyoni jellegű juttatás” fordulatban van, amelyről – szintén – gyakran nincs információja a könyvelésnek, a civil szervezet pedig nem is érzi fontosságát a forrás „lekövetésének”. Előfordulhat például, hogy a bálás ruha közvetve külföldről érkezik a könyvelt nagycsaládos egyesülethez. Nem egyszer – éppen e miatt – ezek a juttatások be sem kerülnek a civil szervezet könyveibe.

Könnyebbség viszont, hogy nem tartoznak bele a külföldről kapott támogatások halmazába az uniós támogatások, amennyiben azokhoz a civil szervezet külön jogszabály alapján a költségvetési szerveken keresztül jut. Az ún. szponzorációs szerződés keretében kapott összegek sem számítandók bele a fenti értékhatárba, tekintettel arra, hogy azok nem minősülnek klasszikus támogatásnak.

A 2017. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a civil szervezetnek folyamatosan vizsgálniuk kell az érkező támogatásokat, ugyanis 15 napon belül bejelentési kötelezettségük van a külföldiről támogatott szervezetté válásukról, amint az általuk kapott támogatások összege eléri a 7 200 000 forintot. A bejelentést az illetékes Törvényszék felé kell teljesíteni. Ennek benyújtása “Egyéb kérelem” formájában történik jelenleg a PK-32 jelű nyomtatványon, amely az alábbi linken érhető el: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-eljaras-nyomtatvanyok/032. A nyomtatványhoz célszerű csatolni a törvény 1 sz. mellékletében részletezett meghatározott adattartalmú bejelentést is.

A minősítést a törvény nyári hatályba lépésével egyidejűleg valamennyi civil szervezetnek el kellett végeznie, illetve attól kezdve folyamatosan monitoringozni szükséges a külföldről érkező támogatásokat.

Amennyiben a bejelentés megtörténik, a civil szervezet felkerül a külföldről támogatott civil szervezetek listájára, amely az alábbi linken található: http://civil.info.hu/kulfoldrol-tamogatott-civil-szervezetek. Az adott civil szervezet mindaddig ezen a listán marad, amíg a minősítése fennáll, amelyet évente a beszámoló benyújtásával egyidejűleg kell újra elvégezni, és a fenti adattartalommal ismét adatot kell szolgáltatnia. Mi történik akkor, ha a szervezet nem teljesíti ezen kötelezettségét?

* * *

A választ és számos részletkérdést is megtudhatsz a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében szeptember 7-én tartandó előadásomon, amelyre augusztus 31-ig kedvezményesen jelentkezhetsz. Katt ide:

Gazdálkodj okosan civil módra! Az alapítástól a megszűnésig