A Magyar Közlöny 2023/79. számában megjelent a Kormány 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelete (továbbiakban: kormányrendelet). A kormányrendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho törvény) szabályait módosítja. A rendelkezés értelmében az új szabályokat a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kell alkalmazni. Az új rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.

A törvénymódosítás a lakossági megtakarításokat sújtja, ugyanis szociális hozzájárulási adóval terhelik a kamatjövedelmeket. Az adóköteles jövedelmeket 2023. július 1-je után 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.

A lakossági megtakarítások hozamai három nagy csoportba sorolhatók: osztalék típusú hozam, árfolyamnyereség és kamatjövedelem. Arra azonban nagyon ügyelni kell, hogy nem a pénzügyi jogban megjelenő fogalmakra kell fókuszálni. Nem az a fontos, hogy egy jövedelmet kamatnak nevezünk-e (ld. kamatozó kötvény kamata) vagy sem. A személyi jövedelemadózást szabályozó 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) egyértelműen definiálja, hogy mi tekintendő kamatnak, osztaléknak, árfolyamnyereségnek.

Az osztalék-típusú jövedelmek évek óta és jelenleg is szocho kötelesek. A szociális hozzájárulási adót pedig a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez nem vonatkozik a kamatjövedelmeket terhelő szociális hozzájárulási adóra.

Az új szabályozás a kamatjövedelmeket is megadóztatja. A 15 százalék személyi jövedelemadó mellett plusz 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.

A Kormányrendelet a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetését a személyi jövedelemadóztatáshoz köti. Emiatt rendkívüli módon figyelni kell arra, hogy a személyi jövedelemadóztatásban melyik bevétel tekintendő kamatjövedelemnek, melyik képez adóalapot, és melyiket mentesítették az adóztatás alól.

Négy kérdés merül fel:

1. Mi tekinthető kamatjövedelemnek az Szja törvény alapján?
2. Melyek azok a kamatjövedelmek, amelyek adómentesek, vagyis nincs személyi jövedelemadó alapjuk?
3. Az új szocho-fizetési kötelezettség tekintetében figyelembe vehető-e a szocho-alap korlát vagy az szja-köteles kamatjövedelem teljes összege után szociális hozzájárulási adót kell fizetni?
4. Vannak-e átmeneti szabályok, azaz melyik kamatra mikor jelenik meg a szocho fizetési kötelezettség?

A Kormányrendelet 1. §-a értelmében a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az Szja törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelmének személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után. Az új szabályozás egy kivételt engedélyez. Az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után nincs szocho fizetési kötelezettség. Az Szja törvény 65. § (1) bekezdése értelmében kamatjövedelem többféle formában megjelenhet. A kamat lehet „klasszikus kamat”, hozam, de árfolyamnyereség is.

A kamatjövedelem megszerzésének időpontjára az Szja törvény 65. § (4) bekezdésének a szabályai az irányadók. 

Az Szja törvény 65. § (3) bekezdése tartalmazza azokon a jogcímeken keletkezett bevételeket, amelyeket nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni. Az új szabályozás értelmében ezeket a bevételeket nem terheli szociális hozzájárulási adó. 

• Az egyik ilyen bevétel a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelem. 
• A másik domináns bevétel, amelyet nem kell kamatként kezelni az egyéni vállalkozói pénzforgalmi számla után keletkezett, bevételként elszámolt kamat, amennyiben a vállalkozó a tevékenységét nem szünetelteti. 
• Talán még egy kivételt képező bevételt érdemes említeni, ez pedig törvény külön rendelkezései szerint tartós befektetésből (TBSZ) származó jövedelem.

Megjegyzendő, hogy az Szja törvény több kivételt és kitételt is tartalmaz.

Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet 2023. július 1-jén lép hatályba, az ez után keletkező – személyi jövedelemadó alappal is rendelkező – kamatjövedelmek után jelenik meg a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. Az egyes jogcímeknél (takarékbetét kamata, biztosítói kifizetések stb.) a részletes előírásokra ügyelni kell.

A Kormányrendelet értelmében a természetes személyek szocho köteles kamatjövedelmeire a Szocho törvény 1. § (5) bekezdésének a)-d) pontjában pontjában említett jövedelmekre, vagyis 

a) a vállalkozásból kivont jövedelemre [Szja tv. 68. §],
b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre [Szja tv. 65/A. §],
c) az osztalékra [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalapra [Szja tv. 49/C. §],
d) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre [Szja tv. 67. §] vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 

A kormányrendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a szocho köteles kamatjövedelmekre azonban nem vonatkozik a szocho-alap korlát, így annak eléréséről sem lehet nyilatkozatot adni. 

***

 A PENTA UNIÓ Zrt. idén is egész évben szervez továbbképzések, áprilistól egészen decemberig. Válassz előadók, helyszínek és időpontok közül! Jelentkezz most, biztosítsd be 2023-as kreditpontjaid és tedd fel kérdéseid a Penta előadóinak! >> Idén is PENTA továbbképzését választom!