2019. január 1-jétől új rendelkezés lépett életbe (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 17. § (3a) bekezdés), miszerint az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (bevétel – költség = jövedelem) megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbe vevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját, így különösen a közüzemi szolgáltatások díját (építményadó, idegenforgalmi adó nem tartozik ide).

Fontos, hogy a fenti könnyítés az igénybevétellel arányosan áthárított díjra vonatkozik, így ezt továbbra is igazolni kell, azaz a nyilvántartás egy része szűnt meg a fenti szabály bevezetésével.

Mit jelent ez pontosan az adóhivatal szemszögéből?

A rendelkezés azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek az ingatlan használatával függenek össze. Így például a társasház által kötött biztosításra és a társasházi takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre a kedvező szabály nem alkalmazható. Nem merülhet fel továbbá az új szabály alkalmazása a bérlőre áthárított társasházi közös költségre vonatkozóan, még abban az esetben sem, ha az tartalmaz rezsi-elemeket (például vízdíj, szemétdíj), így a bérlő által a bérbeadónak megfizetett közös költség ingatlan bérbeadásból származó bevételnek minősül, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség.

Mikor nem alkalmazható a kedvező szabály?

Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodik meg, a fenti kedvező szabály alkalmazására nincs lehetőség, mivel ezekben az esetekben nem történik meg a szolgáltatás díjának az igénybevétellel arányos áthárítása a bérlőre. Ebben az esetben az egy összegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan bérbeadásból származó bevételnek számít, mellyel szemben elszámolhatók a felmerült költségek.

Az új szabály abban az esetben sem alkalmazható, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatók felé, mert ebben a bérbeadó nem a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval.

Hogyan kell alkalmazni a kedvező szabályt?

Ha a bérbeadó magánszemély, a bérbe vevő pedig kifizetőnek minősül, akkor a magánszemélynek nyilatkoznia kell a rezsiköltségek díjáról (számla esetén külön kell feltüntetnie a rezsiköltségek összegét), így a kifizető, adóelőleget nem von le és a 08-as bevalláson sem szerepelteti a kifizetést, mivel a rezsiköltség a magánszemély bevételének nem része.

Szintén változás: 2019. január 1-jétől a lakás bérbeadásból származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia abban az esetben, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen (akár külföldön lévő ingatlan esetén is, szerződés alapján és kifizetést igazoló bizonylat alapján) 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. (Szja tv. 46. (4) bekezdés c) pont)

Mi a szabály, ha külföldi magánszemély belföldi ingatlan bérbeadásáról van szó?

Az adózási módok (adószámos magánszemély, magánszemély, egyéni vállalkozás, szálláshely szolgáltatás) választásának lehetősége, valamint az adóbevallási kötelezettségek teljesítése (adott esetben a tevékenység jegyzőhöz történő bejelentése) ugyanúgy vonatkozik a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyre amennyiben Magyarországon fekvő ingatlanát adja bérbe, mint a belföldi illetőségű magánszemélyre, hiszen az ingatlan hasznosításából keletkező jövedelme az ingatlan fekvése szerinti államban adóztatható. Külföldi magánszemély esetén először adóazonosító jelet, majd szükség esetén adószámot kell igényelni és az adóelőleg fizetési kötelezettségét is teljesítenie szükséges. Ez a rendelkezés nem azt jelenti, hogy csak Magyarországon kell adózni a bérbeadásból származó jövedelem után, külföldi ország az adóalap számításakor beszámíthatja az így keletkező jövedelmet.

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. március 18-án Ingatlan bérbeadás és szálláshely szolgáltatók adózása címmel megrendezésre kerülő előadásomat. Konferenciámat ajánlom azon magánszemélyeknek, társaságoknak, amelyek az ingatlan hasznosításának különböző formáit szeretnék megismerni, különösen az ingatlan bérbeadás és szálláshely szolgáltatás témakörében szeretnék kihasználni az adózási lehetőségeket.