Korábbi cikkeimben bemutattam az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélkezési gyakorlatát az utazásszervezési szolgáltatások minősítése vonatkozásában és a nonprofit státusz kapcsán leggyakrabban felmerülő áfa kérdéseket illetően (1. rész és 2. rész).

Az említett cikkekben feldolgozott és elemzett ítéletek többsége előzetes döntéshozatali eljárás keretében született. Erre tekintettel jelen cikksorozatban az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának legfontosabb ismertetőjegyeit és az ezen eljárás keretében született ítéletek jelentőségét ismertetem, különös tekintettel az adózási kérdésekben lefolytatott eljárásokra.

A cikksorozat 1. részében az EUB 2016-2020 időszakban folytatott igazságszolgáltatási tevékenységének adatait és az előzetes döntéshozatali eljárás általános jelentőségét mutatom be.

1.1 Az EUB igazságszolgáltatási tevékenysége (2016-2020)

Kiindulásként néhány statisztikai adat segítségével szemléltetem, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások milyen szerepet töltenek be az EUB igazságszolgáltatási tevékenységében.

Az EUB honlapján  2021 nyarán publikálta a 2020. évre vonatkozó Éves jelentését, mely – többek között – tartalmazza az igazságszolgáltatási tevékenység áttekintését. Az alábbiakban hivatkozott statisztikai adatok, illetőleg ábrák forrása az EUB által közzétett Éves jelentés | Igazságszolgáltatási tevékenység megnevezésű kiadványok.

Az alábbi kettő táblázat szemlélteti, hogy a 2016-2020 időszakban az EUB-hoz beérkezett ügyek, illetőleg a lezárt ügyek közül milyen arányt képviselnek az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek és azon belül az adózás tárgyában előterjesztett kérelmek.

1. táblázat – Az EUB-hoz érkezett ügyek (2016-2020)

(Forrás: Saját szerkesztés)

2. táblázat – Az EUB által befejezett ügyek (2016-2020)

(Forrás: Saját szerkesztés)

Megállapítható tehát, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások kiemelkedő szerepet töltenek be az EUB igazságszolgáltatási tevékenységében. A 2016-2020 időszakban a beérkezett- és a befejezett ügyek döntő többsége (több mint 60%-a) ebbe az eljárástípusba tartozott.

A vizsgált időszakban az összes benyújtott előzetes döntéshozatalra irányuló kérelemnek a 10-14%-át az adózási tárgyú keresetek alkották. Első pillantásra ez az arány alacsonynak tűnhet, azonban a benyújtott keresetek az ügy tárgya alapján mintegy 40 különböző csoportba kerülnek besorolásra (pl. adózás, állami támogatások, fogyasztóvédelem, energia, tőke szabad mozgása stb.). A 2020-ban beérkezett előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” (95 db benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem) és a „Szállítás” (83 db benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem) után a harmadik lejelentősebb az Adózás témaköre (61 db benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem) volt.

A 10-14%-os arány tehát az egyik legjelentősebb csoporttá emeli az adózást.

Befejezett ügyek esetében az ítélettel, véleménnyel vagy ügydöntő végzéssel lezárt adózás tárgyú ügyek aránya 9-14%. Ezzel az arányszámmal az adózás tárgyú ügyek a befejezett ügyek között is az egyik legjelentősebb csoportot alkotják. Arra vonatkozóan sajnos nem áll rendelkezésre adat, hogy ebből milyen arányt képeznek az előzetes döntéshozatali eljárásban lezárt ügyek.

Az alábbi diagramból látható hogyan alakult az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztése tagállamonként a 2016-2020 időszakban.

1. ábra – Érkezett ügyek – Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tagállamonként (2016–2020)

(Forrás: EUB Éves jelentés 2020 | Igazságszolgáltatási tevékenység 221.o)

A vizsgált ötéves periódusban egyértelműen Németország volt a legaktívabb az általa benyújtott 564 db előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel. Magyarország a 104 db előterjesztett kérelemmel a 11. volt a tagállamok között.

1.2 Az előzetes döntéshozatali eljárás jelentősége általánosságban

Mi az oka az előzetes döntéshozatalai eljárások fentiekben bemutatott kiemelkedő szerepének?

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikkének értelmében az EUB hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a Szerződések értelmezésének, továbbá az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényességének és értelmezésének kérdésében.

Előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a tagállami bíróságok jogosultak benyújtani az előttük folyamatban lévő ügyekben felmerült, előzőekben említett jogforrások értelmezése, érvényessége kapcsán.

A tagállami bíróság kérheti az előzetes döntéshozatalt, amennyiben álláspontja szerint az ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére. A tagállami bíróság köteles kérni az előzetes döntéshozatalt, amennyiben ilyen kérdés olyan eljárás során merül fel, melyben született határozat ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség.

Amint az az előzetes döntéshozatali eljárás nevéből is következik az EUB nem dönti el a tagállami bíróság előtt folyamatban lévő ügyet, melyben az előterjesztett kérdések felmerültek. Az előzetes döntés meghozatala során az uniós bíróság érdemben kétféle funkció végzésére jogosult: a jogkérdésben szereplő uniós jogi norma értelmezésére, illetve szűkebb körben, a származtatott, másodlagos uniós jogi normák érvényességének felülvizsgálatára.

Mindebből következik, hogy az EUB

• az uniós jogot nem alkalmazhatja az ügy tényeire;
• nem vizsgálhatja a belső jog és az uniós jog összeegyeztethetőségét;
• nem értelmezheti a tagállam belső jogát.

Az előzetes döntéshozatal során az EUB értelmezési funkciója tehát kizárólag az uniós jogi normákra terjed ki. Az uniós jog absztrakt értelmezése azonban nem lehetséges, így kialakult az ún. „hasznos válasz” doktrínáján alapuló felfogás. Ennek értelmében az EUB-nak az előzetes döntéshozatali eljárásban nem kell az adott kérdéshez kapcsolódó valamennyi lehetséges tényállásra értelmezést adnia, hanem a konkrét ügy tényein alapuló jogértelmezésre kell szorítkoznia, melyet a kérdést előterjesztő tagállami bíróság a későbbiekben, az ügy eldöntése során hasznosítani tud; tekintettel arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróságot az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntése során köti az EUB értelmezése, továbbá tartalmilag hasonló kérdés esetén az előzetes döntéshozatali eljárásban született ítélet más nemzeti bíróságokra is kötelező.

Amint az a fentiekben bemutatott statisztikai adatokból látható, az EUB ezen értelmezési funkciója különösen nagy szerepet játszik adózási kérdésekben, ugyanakkor jelentős különbség van a közvetett adók és a közvetlen adók vonatozásában kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások számában.  A cikksorozat 2. részében az előzetes döntéshozatali eljárások jelentőségét az adózásban és az eljárások keretében született ítéletek hatályával kapcsolatos tudnivalókat foglalom össze.

* * *

Válogass a Penta honlapján már elérhető tavaszi konferenciáinkból! Nem bízunk semmit sem a véletlenre: ÉLŐ ONLINE előadásainkon akár otthonról is részt vehetsz és felteheted kérdéseid is! >> Érdekel a tavaszi konferencianaptár