Ahogyan azt már korábbi cikkünkben is említettük, az EKÁER rendszer már két és fél éve napi feladatot jelent a termékfuvarozással érintett társaságok számára, az irányadó szabályozás gyakorlatba történő átültetése gyakran még ma is nehézséget okoz. Jelen cikkünkben összefoglaljuk az általunk tapasztalt, az EKÁER rendszer használata során jelentkező leggyakrabban előforduló problémákat, hibákat.

Jogszabály értelmezési kérdések

A jogszabály értelmezésével kapcsolatban sajnos még mindig előfordulnak bizonytalanságok, így ebből fakadóan gyakori, hogy valaki feleslegesen kér EKÁER számot, vagy éppen pont fordítva: nem kér EKÁER számot, mert meg van győződve róla, hogy azt a partnerének kell megtennie.

A Közösségi tranzakciókon kívül, belföldi szállítás esetén EKÁER számot csak abban az esetben kell kérni, amikor a termék:

• első adóköteles,
• közúti fuvarozással járó
• értékesítése

történik. Ebben az esetben fontos, hogy mindhárom feltétel együttes megléte vizsgálandó.

Ha például őstermelőtől vásárolunk, abban az esetben a fuvarra nem kell EKÁER számot kérni, hiszen az őstermelő értékesítése áfa tekintetében nem adóköteles. Ilyen esetben viszont figyelnünk kell arra, hogy az ezt közvetlenül követő értékesítés már EKÁER köteles lesz.

Továbbá, ha a belföldi viszonylatban lebonyolított későbbi értékesítés már nem minősül közúti fuvarral járó, első belföldi értékesítésnek, akkor pedig szintén szükségtelen lesz az EKÁER szám igénylése.

Ha egy nagybani piacon egy vállalkozástól beszerzett terméket, még a nagybani piac területén továbbértékesítjük, nem keletkezik EKÁER kötelezettség, még akkor sem, ha a nagybani piac területén az árut elszállítják az egyik raktárból egy másik raktárba, tekintve, hogy a nagybani piac útjai nem minősülnek közútnak. További példa, ha egy tüzép értékesít és kiszállít a részünkre olyan építőanyagokat, amelyet korábban maga is egy másik hazai vállalkozástól szerzett be oly módon, hogy ahhoz közúti fuvarozás kapcsolódott, ekkor szintén nem keletkezik EKÁER jelentési kötelezettség, hiszen az első belföldi adóköteles értékesítés már megtörtént.

A fentieken túl a súly és értékhatár számításával kapcsolatban is merülhetnek fel jogértelmezési problémák, amelyek egy társaság mindennapi EKÁER gyakorlatában rendszerszintű hibákhoz vezethetnek.

Amennyiben például egy berendezés gyártásához annak egy értékesebb alkatrészét a későbbi vevő bocsátja az eladónak ingyenesen rendelkezésre, hogy azt a részére értékesítendő termékbe beépítse, akkor a késztermék értékesítésekor az ingyenesen rendelkezésre bocsátott termék értékét nem kell összeszámítani az értékesített berendezés ellenértékével.

Vagyis a mentességi határ számításakor a szállított termékek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) szerinti ellenértékét kell figyelembe venni, ez pedig nem tartalmazza a korábban ingyenesen rendelkezésre bocsátott alkatrész értékét.

Szintén gyakran előforduló hibaforrás, ha kockázatos és nem kockázatos termékeket ugyanazon fuvarral szállítják. Fontos kiemelni, hogy ilyenkor a mentességi határértékeket külön-külön kell vizsgálni, ugyanakkor – amennyiben az eladó szállít – egy EKÁER szám mellett indítható a kockázatos és nem kockázatos termékeket tartalmazó fuvar. Amikor pedig a vevő szállít, mindenképp két EKÁER szám megképzése lesz szükséges, ugyanis a kockázatos termékek esetében a feladónak kell azt megképeznie, míg a nem kockázatos termékek esetében pedig ez a kötelezettség a vevőre száll át.

Speciális fuvarozási módok

A bonyolultabb fuvarozási struktúrák esetén gyakran előfordul, hogy a vállalkozások adminisztráció csökkentés okán akkor is kérnek EKÁER számot, amikor arra nincs szükség.

Például közösségi tranzit fuvarok esetén, ahol Magyarországon csak logisztikai célú átrakodás történik, a fuvarozó mind a Közösségen belülről történő behozatalra, mind pedig az átpakolást követő, közösségen belüli kiszállításra is EKÁER számot kér, míg megfelelően dokumentált tranzitfuvar esetén erre nem lenne szükség.

Az opcionális EKÁER szám igénylés ugyan nem jár bírsággal, azonban EKÁER számok felesleges megképzése óriási adminisztrációs terhet jelent, amit érdemes elkerülni.

Gyűjtőfuvarok esetén is visszatérő probléma, hogy a vállalkozások a magyarországi címeken történő lerakodást nem tudják valós időben módosítani a rendszerben. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egy esetleges közúti ellenőrzéskor az EKÁER rendszerben már annak a tömegadatnak kell szerepelnie, ami a járművön is megtalálható. Azaz hiába magyarázza az adózó, hogy azért van csak fel annyi áru a teherautón, mert a gyűjtőfuvar miatt a felét már máshol lepakolta, ha ez nincs még lejelentve az EKÁER rendszerben, az bírságolásra adhat okot.

Adminisztrációs hibák

Tapasztalataink szerint a legtöbb EKÁER probléma – többnyire a logisztikai partnerrel folytatott kommunikációs nehézségekből adódóan – adminisztratív jellegű. A leggyakrabban előforduló adminisztrációs hibák:

• a megfelelő információk hiányában helytelen adatok kerülnek feltüntetésre az EKÁER rendszerben (pl. helytelen rendszám);
• az EKÁER szám igénylése nem történik meg Közösségen belüli beszerzéskor a fuvar Magyarországi határátlépéséig, illetőleg Közösségen belüli értékesítéskor a fuvar elindításáig;
• az EKÁER szám nem kerül 15 napon belül lezárásra;
• a rendszámváltozás nincs jelentve a rendszerben;
• az áru értékének meghatározására nem a törvényben előírt árfolyamot használja a vállalkozás.

Minthogy az EKÁER rendszerben nincs lehetőség az önellenőrzésre, az EKÁER szám lezárása után a rendszerbe bevitt adatok már nem módosíthatóak. Emiatt az ilyen jellegű hibákat, eltéréseket az adóhatóság egy-egy utólagos ellenőrzés keretében is könnyedén feltárhatja.

Amire mindenféleképpen figyelni érdemes!

Kritikus kérdés az információk beszerzése, főleg a külföldi partnerektől, de akár a szállítmányozó cégektől is. A nem megfelelő és folyamatos információáramlás jó eséllyel vezet adminisztratív hibához az EKÁER rendszerben.

Tekintve, hogy az EKÁER szám igénylésre kötelezettet a kapcsolódó jogkövetkezmények alól nem mentesíti az, ha helyette és nevében más adózó járt el, ilyen esetekben fontos a felelősségi körök lefektetése és tisztázása. Amennyiben nem mi kérjük meg az EKÁER számot, hanem valakit megbízunk erre, (pl.: a szállítmányozó jár el helyettünk), akkor javasolt a szerződésünkben is kikötni, hogy milyen felelősséget vállal a partner, ha nem, vagy nem megfelelően teljesíti az átvállalt EKÁER kötelezettségeket.

Végül kiemelt jelentőséggel bír a munkavállalók megfelelő felkészítése, oktatása is. Ha hiányos az érintett munkatársak tudása, a jóhiszeműen kialakított gyakorlat sokszor megfelelő kommunikáció mellett is jelentős EKÁER bírságot tud okozni a vállalkozásnak.

* * *

Amennyiben a munkád során kérdésed merül fel az EKÁER rendszerrel kapcsolatban, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen  a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében szeptember 26-án megrendezésre kerülő EKÁER a gyakorlatban, bírságolási és ellenőrzési tapasztalatok című konferenciámra, ahol személyesen is megvitathatjuk a rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatainkat.