Az átalányadózás, mint adótervezési alternatíva – 1. rész

1. A fontosabb változások

Az átalányadózás szabályrendszerében bekövetkezett jogszabályi módosítások komoly dilemma elé állították az egyéni vállalkozókat. A pozitív jogszabálymódosítások érintették a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és a tb járulékfizetési kötelezettséget is. A mezőgazdasági termelés folytató őstermelők számára is újabb előnyös adózási lehetőség rajzolódik ki, hiszen a mezőgazdasági tevékenységek megbonthatók aszerint, hogy melyik tevékenységet szeretné őstermelőként és melyik tevékenységet szeretné egyéni vállalkozóként végezni. A méhészeti terméket is készítők számára pedig hármas kedvezményrendszer jelenik meg a személyi jövedelemadóban.

A fő változás azonban az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályait érintette:

• megváltoztak az átalányadózás bevételi korlátjai,
• az elismert költséghányadok tekintetében nem kerül megkülönböztetésre a kiegészítő tevékenységet folytató (ez esetben nyugdíjas) a főfoglalkozású és a többes jogviszonyos egyéni vállalkozótól,
• a minimálbér függvényében adómentes jövedelmi sáv került meghatározásra,
• változtak a szociális hozzájárulási adó szabályai,
• a Tbj. szabályrendszerében módosításra került a járulékfizetési kötelezettség és a családi járulékkedvezmény igénybevételi lehetőségének szabályozása.

A módosítások következtében – tevékenység és jövedelem függvényében – az átalányadózás komoly alternatívája lehet a kisadózó vállalkozások tételes adójának. Különösen abban az esetben alternatíva az átalányadózás, ha a kisadózó vállalkozó gyakran állít ki számlát kapcsolt vállalkozásnak, külföldi kifizetőnek, vagy nem rendszeresen megjelenő csekély bevétellel rendelkezik. Felhívnám a figyelmet arra, hogy az adótervezés kapcsán nem csak a személyi jövedelemadó összegét kell összehasonlítani a Katv. hatálya alatt keletkező adó tömegével, hanem figyelembe kell venni a szociális hozzájárulási adó és a tb járulék fizetési kötelezettséget is.

2. Az átalányadózás választása

Az átalányadózás a személyi jövedelemadó bevallásban lehet választani, legkésőbb 2022. május 20-áig. Ez a választás a 2022. évre vonatkozik. Az Szja tv. hatálya alá tartozó, működő vállalkozás esetében tehát nem lehet év közben választani az átalányadót. Ez a lehetőség az szja szabályokat nem borítja fel, hiszen a személyi jövedelemadó tekintetében éves elszámolásról van szó, bár az adóelőleget negyedévente kell, vagy az új szabályok miatt éppen nem kell fizetni. Az átalányadózás választása esetén azonban a szocho és járulékszabályokat már az átalányadózásra vonatkozó szabályrendszer szerint kell teljesíteni 2022. január 1-jétől.

A vállalkozás indításakor is lehetséges átalányadózás választása a webes ügysegéden keresztül.

Ez a lehetőség a kezdő egyéni vállalkozóknak igen kedvező.

A Katv. hatálya alá tartozó kisadózó egyéni vállalkozó év közben is áttérhet az Szja tv. hatálya alá és az áttéréskor választhatja az átalányadózást. Ezt a NAV-nak be kell jelenteni.

Év közben nem lehet kilépni az átalányadóból alapesetben, mert az átalányadót adóévre lehet választani. De ki lehet esni, ha meghaladja az értékhatárt az átalányadózó vagy számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot kapott és a határozat véglegessé vált.

Ha valaki kiesik az átalányadóból, akkor visszamenőleg átkerül a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá, attól az időponttól, amikor átalányadós lett. Tehát például, ha valaki januártól átalányadós és júniusban kiesik az átalányadóból, akkor január 1-jétől kerül át a tételes költségelszámolás alá. Vajon hová, melyik adónembe esik vissza az a kisadózó aki évközben választotta az átalányadót és abból kiesik? Kiesés esetén újraválasztható-e az átalányadózás és ha igen mikor? Hát ez jó kérdés!

3. Az átalányadózó egyéni vállalkozók adóelőleg-alapja

Az Szja tv. 47. § (4a) bekezdése értelmében 2022. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét (1 200 000 forint) nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét, azaz 1 200 000 forintot, meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni. Arra nagyon figyelni kell, hogy az adóalap nem azonos a bevétellel.

4. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye és az átalányadó

Az átalányadózás szabályai érdekesen alakulnak, ha a vállalkozó 25 év alatti fiatal. Ebben az esetben az átalányadóalap teljes összege – az életkor miatt – mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól. Az életkori mentességi korlátot azonban figyelni kell. Tovább bonyolódik a helyzet, ha a 25 év alatti fiatal 2022. valamely hónapjában (év közben) betölti a 25. életévét. Hogyan kell számolni ebben az esetben?

A 25 év alatti fiatal vállalkozók esetében az életkor függvényében adott mentességet, az átalányadóalap mentességet és a további adóalap-kedvezményeket egyszerre szükséges figyelembe venni.

* * *

2022. január 1-jétől lényegesen megváltoztak az egyéni vállalkozókra vonatkozó átalányadózási szabályok. Az új szabálymódosítás következtében a kis bevétellel rendelkező vállalkozók esetében az átalányadózás komoly alternatívát jelentenek a kisadózó vállalkozások tételes adóval szemben. Konferenciánkon a cikkben tárgyalt kérdéseket is körbejárjuk. Mintapéldákon keresztül gondolkodunk a szabályok alkalmazásáról. Jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2022.0 március 9-én megrendezésre kerülő konferenciámra most még kedvezményes áron! >>Az átalányadózás mint adótervezési alternatíva