A minap ismét szembesültem vele, hogy mennyi téves, részleges információ kering az adományigazolás kapcsán a köztudatban, és mennyi mindenről nincs információ, vagy ha van is, a szervezetek egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Az adományozó társaságok oldaláról nagyon nem mindegy, kell-e egy-egy tétel után ÁFA-t fizetni, avagy sem. Rendre szembesülök azzal, hogy nem állítanak ki igazolásokat a szervezetek, mert tőlük azt nem kérték. Azt gondolom erről, hogy az igazolások kiállítása egy magára valamit adó civil szervezet számára nem lehet kérdés, hiszen adományozóit nem kívánja hátrányos helyzetbe hozni. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy az adományozással érintett cégek könyvelőit, vezetőit, gazdasági szakembereit sem értem, miért nem követelik meg az adományhoz kapcsolódóan a szabályszerű igazolás kiállítását. Az ő oldalukról van elsősorban súlya a dolognak, hiszen adott esetben adóalap- és/vagy adókedvezménytől eshetnek el, netán úgy keletkezik áfa fizetési kötelezettségük, hogy nem is tudnak róla!

Az adományigazolások vizein evezve két szempontot kell nagyon alaposan figyelembe venni, az egyik az ÁFA, a másik pedig a társasági adó kérdésköre! Mindkét adónem szempontjából alapvető fontossággal bír az a tény, hogy az adott szervezet közhasznú jogállással rendelkezik-e, avagy sem.

Nézzük meg először az általános forgalmi adó szempontjából az adományok kérdéskörét! Az ÁFA, mint olyan, a természetben adott adományok esetében merülhet fel, pénzbeli adomány esetében ÁFA érintettségről nem beszélhetünk! Sajnos a gyakorlatból származó tapasztalatom az, hogy eztmég kevésbé kezelik, ha egyáltalán kezelik, a civil szervezetek. Sajnos az is tapasztalat, hogy a juttató, azaz adományozó sem követeli meg a szükséges igazolások kiállítását, annak ellenére, hogy ez neki esetenként akár áfa hiányt is generálhat!

Az áfa törvény fogalmai alapján:  Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek  a közcélú adomány, és nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány nyújtása!

Közcélú adomány fogalmának meghatározását a az áfa törvény fogalmai között,  törvény végén találjuk, ennek alapján:

közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét, és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;

A fentiek alapján általános forgalmi adó szempontjából az ingyen nyújtott szolgáltatások és/vagy ingyenes termékátadások esetében az ÁFA mentesség a megfelelő tartalmú igazolás birtokában érvényesíthető! Ha és amennyiben ilyen – fentiekben részletezett – adattartalmú igazolás nem kerül kiállításra, véleményem szerint az adományozónak ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik!

Fontos figyelemmel lenni arra, hogy az ÁFA törvény fogalomrendszere szempontjából a közcélú adomány meghatározása nevesíti a közhasznú szervezetet, ezért ilyen adattartalmú igazolás kiállítására kizárólag csak a közhasznú jogállással rendelkező szervezet jogosult! A közhasznú jogállással nem rendelkező szervezetek esetében ilyen adattartalmú igazolás nem állítható ki, így tehát esetükben – igazolással vagy anélkül – áfa fizetési kötelezettség merülhet fel az adományozónál!

Amennyiben közhasznú szervezetnek adományoz egy cég, és a megfelelő adattartalmú igazolás – igazodva a cég áfa bevallási státuszához – a bevallás benyújtására nyitva álló határidő előtt kiállításra és átadásra kerül, akkor áfát ezen a jogcímen nem kell bevallani!

Azokban az esetekben, amikor ugyan közhasznú jogállású a civil, akinek az adományt juttatják, de nem állít ki igazolást, vagy nem megfelelő adattartalmú igazolást állít ki, akkor az áfa bevallási kötelezettsége véleményem szerint beáll!

Meglátásom szerint éppen ezért nagyon fontos, és a számviteli elvekkel is egyezik, hogy az adományok fogadását adományozási eseményenként HALADÉKTALANUL kísérje igazolás kiállítása, minden esetben, még akkor is, ha a szervezet nem közhasznú jogállású, hiszen a juttatónak ezzel is tisztában kell(ene) lennie!

Az ÁFA vizeiről átevezve a társasági adó vizeire, társasági adó szempontjából, ha a szervezet közhasznú jogállással rendelkezik, akkor a társasági adó törvény értelmében a juttató adományt ad a civil szervezetnek, függetlenül attól, hogy az adományt természetben vagy pénzben nyújtotta!

Tao törvény 4 § 1 /a alapján : „adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás; „

A társasági adótörvény szerint:

Az adózás előtti eredményt  csökkenti adományozónál a TAO tv.7 § 1 bek.  alapján a

“z)  a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, továbbá a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, ……..vagy a felsőoktatási intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összeg”,

 Ugyanakkor a TAO törvény 7 § (7) bekezdése kimondja, hogy akkor és csak akkor lehet élni az adózónál  az adóalap csökkentéssel, hogy  ha rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját! Pontosan emiatt kiemelten fontos, hogy az adományigazolások kiállításra kerüljenek, az adományozástól számított lehető legrövidebb időn belül! Többször látom, hogy az adományigazolást csak jelentős fáziskéséssel állítják ki, ami azért nem helyes, mert gondoljuk bele abba, hogy ha egy cég életében változás áll be, pl. végelszámolás stb., akkor nem mindegy, hogy az adóalapok levezetésénél hogyan is veszik figyelembe ezen tételeket!

Egyre több esetben kötnek a cégek és civil szervezetek ún. tartós adományozási szerződéseket, lévén hogy ehhez magasabb – 40%  – adóelőny tapadhat, ha az összes törvényben előírt paraméter teljesül.  Itt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ezen szerződések írásban köttessenek meg a felek között, csak pénzbeni adomány esetén értelmezhető a tartós adomány, mint olyan, és nagyon fontos paraméter, hogy akkor és csak akkor lehet érvényesíteni a magasabb adókedvezményt, ha azt szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben adja az adományozó! Amennyiben bármely paraméter sérül, nem vehető figyelembe az ebből származó adókedvezmény, sőt, visszamenőlegesen is korrigálni kell a már igénybe vett kedvezményeket ilyen esetekben, sokszor kifejezetten magas pótléktétellel együtt!

Eddig a közhasznú jogállással rendelkező szervezetek szempontjából néztük meg az adományozás kérdéskörét, most nyergeljünk át a közhasznú jogállással nem rendelkező szervezetekre! A TAO törvény 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

” az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett; “

Ennek értelmében tehát közhasznú jogállással nem rendelkezőnek nem adományt adunk, ugyanakkor a részükre adott összegek akkor és csak akkor lesznek elismert költségek a nyújtónál, ha kiállítja a civil szervezet a megfelelő adattartalmú igazolást a partner cég részére!

* * *

A 2021. szeptember 21-én megrendezésre kerülő konferenciámon a fentiek mellett sok egyéb civil témával kapcsolatos kérdésre is válasz adok. A teljesség igénye nélkül: mikor hogyan csináljuk helyesen a civil oldaláról, milyen adományigazolásokat és milyen esetekben adjunk, vagy ne adjunk ki, mikor adomány az adomány? Jelentkezz Tantermi és Élő online konferenciámra ma még kedvezményesen>> Civil vizeken, avagy hogyan fésüljük össze a számvitelt, adózást a mindennapokkal