Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Ev.tv.) szerint az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak minősül.

Az Ev.tv. 18. §-a alapján az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti, melyet a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kell elektronikus úton bejelenteni. Az egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése végén a tevékenység folytatását is be kell jelentenie.

Amennyiben az 5 év eltelt és az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. A vállalkozói igazolvány kiváltása ma már nem kötelező, de akinek van ilyen, annak azt le kell adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentése mellett.

Az alábbiakban vizsgáljuk meg, hogy a tevékenység szünetelésének milyen társadalombiztosítási következményei vannak.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 8. § f) pontja szerint szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. A szünetelés azzal jár, hogy ez idő alatt az egyéni vállalkozó nem szerez biztosítási időt, nyugdíjra jogosító szolgálati időt.

A biztosított (tehát nem a kiegészítő tevékenységet folytató) egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra a szünetelés időtartamára egyéni vállalkozóként már nem jogosult, ezért a szünetelés első napjától (annak egész időtartama alatt) jelenleg havi 6.930, napi 231 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni (ha csak erre nincs más egyéb jogosultsági jogviszonya). Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2016. évi összege havi 7.050, napi 235 forint lesz.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (állami adóhatóság) kell fizetni. A magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóság felé. A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.

A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időszakra, amelynek tartama alatt egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Ha szünetelés egy naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, akkor a járulékalapok minimuma szempontjából egy–egy naptári napra a társadalombiztosítási minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Ez a társadalombiztosítási minimálbér a 105.000 forintos minimálbér, ha azonban az egyéni vállalkozó főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget középfokú szakképzettséget igényel, akkor a 122.000 forintos garantált bérminimum. Ezt nevezzük társadalombiztosítási minimálbérnek. [A nyugdíjjárulékot egyébként minimum a társadalombiztosítási minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot pedig annak 150 százaléka után kell fizetni.]

A kiegészítő tevékenységet folytató (ilyennek minősül a saját jogú nyugdíjas és az olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte) egyéni vállalkozó – a nyugdíjjárulék mellett – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, melynek összege 2015. évben havi 6.930, napi 231 forint.

Nem kell azonban megfizetni ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti. Ha ez nem tart a hónap teljes időtartama alatt, akkor kell a napi összeggel számolni. Ellenben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ez esetben járulék fizetése nélkül is fennmarad! Életbe lép ugyanis a Tbj. 16. § (1) bekezdés b) pontja, miszerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult a saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugdíjban (ilyen az özvegyi nyugdíj is) részesülő személy.

Hát hogyan? A nem dolgozó, nem vállalkozó nyugdíjasok után a központi költségvetés fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot az Egészségbiztosítási Alapba. Igaz ennek összege csak havi 5.790 forint! Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó, akkor a jogalkotó vele fizetteti meg a 6.930 forintot. De, mint látjuk a tevékenység szünetelésének időtartama alatt ilyen fizetési kötelezettség nem keletkezik.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016