Cikksorozatunk második részében folytatjuk a T/625. számú törvényjavaslat (az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról), számviteli vonatkozásait. A javaslatok többsége – ha azokat az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadja – 2019. január 1-jén lépne hatályba.

A törvényjavaslat IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan tervezett módosító rendelkezéseit foglaljuk össze.

IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozó rendelkezések

Ki jogosult IFRS-ek szerinti beszámolót összeállítani?

A hatályos szabályozás alapján az a gazdálkodó, aki az IFRS-ek szerint állítja össze beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt bízhat meg, aki regisztrált IFRS mérlegképes könyvelő vagy IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

A törvényjavaslat szerint azok a szüneteltető státuszban lévő, IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek megfelelő igazolással rendelkező könyvvizsgálók is jogot kapnak erre, akik rendelkeznek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel.

Osztalékfizetésre rendelkezésre állóforrás meghatározása az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében

A számviteli törvény szerint az IFRS-ek szerint beszámolót készítő gazdálkodónak saját tőke megfeleltetési táblát kell készítenie, amely tartalmazza – többek között – az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely a saját tőke egyeztető tábla alapján meghatározott eredménytartalékból és adózott eredményből tevődik össze, csökkentve annak összegét a befektetési célú ingatlanok értéknövekedésével és növelve annak adójával.  A számviteli törvény ezzel a rendelkezéssel nem az osztalékfizetés forrását határozza meg, hanem a saját tőke megfeleltetési tábla egy elemének tartalmát definiálja.

Az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás meghatározása alapvetően nem számviteli, hanem jogi kérdés. Erről a számviteli törvény is e szerint rendelkezik, és ezek a szabályok nem csak a magyar szabályok szerint beszámolót készítőkre vonatkoztathatók, hanem az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre is.

A saját tőke megfeleltetési táblában a vonatkozó rendelkezések alapján meghatározott eredménytartalék nem zárja ki azt, hogy az IFRS-ek szerint beszámolót készítők az általános szabályok szerint határozzák meg osztalékfizetésük forrását és emiatt (és más okból is) osztalékfizetésük alapjául szolgáló összeg eltérjen az megfeleltetési tábla és a pénzügyi kimutatás eredménytartalékának összegétől.

Mindezek alapján tehát az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében az osztalékfizetés forrásaként figyelembe vehető a fordulónap után meghatározott, kapott osztalék, ha az a beszámoló közzétételre történő engedélyezésének időpontja előtt ismertté vált.

Eredménytartalék és átértékelési tartalék meghatározása a saját tőke megfeleltetési táblában, az IFRS-ek szerint beszámoló készítők esetében

A módosítások egyértelművé teszik, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni eredménytartalékként, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeket is. E mellett eredménytartalékként indokolt figyelembe venni az IFRS-ekre való áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeget, továbbá az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel.

A javasolt pontosítással elkerülhető az, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint eredménytartaléknak minősülnek.

Az IFRS-ekre áttérők esetében nem csak az áttérés utáni beszámolás időszaka alatt keletkezett, hanem az áttérés előtt keletkezett értékelési tartalékba tartozó tételeket is ekként kell kimutatni. Ezzel elkerülhető az, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint értékelési tartaléknak minősülnek.

A kiegészítő megjegyzésekben közzéteendő információk köre az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében

Az IFRS-ek nem rendelkeznek az üzleti jelentés készítésének kötelezettségéről, de a számviteli törvény előírása szerint az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében a számviteli törvény rendelkezései az irányadók az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében is azzal, hogy ha a törvény speciális bemutatási vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, akkor azon rendelkezéseket a beszámolóját IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó is köteles alkalmazni. Ebből következően az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozó is köteles üzleti jelentést, összevont (konszolidált) üzleti jelentést készíteni.

Bizonytalanságot okozott az, hogy melyek azok az információk, amelyeket a számviteli törvényből következően az IFRS-ek szerint beszámolót készítőknek a kiegészítő megjegyzésekben kötelező közzé tenniük, ezért a törvényjavaslat ezt egyértelműen meghatározza a következők szerint:

a) adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslat,
b) a könyvvizsgálati kötelezettség ténye,
c) könyvvizsgáló által a tárgyévben felszámított díjak
d) IFRS szakterületre regisztrált vagy IFRS minősítéssel rendelkező személy nyilvános adatai,
e) többségi befolyással rendelkező tag adatai,
f) azon gazdasági társaságok adatai, amelyekben a gazdálkodó többséggel vagy minősített többséggel rendelkezik,
g) beszámoló aláírójának adatai,
h) a gazdálkodó honlapjának elérhetőségei,
i) azt a tényt, ha a beszámolót könyvvizsgáló valamilyen okból nem ellenőrizte vagy arról a záradék megadásának elutasítása típusú véleményt bocsátott ki.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozókra, illetve azok bizonyos körére – az IFRS-eket alkalmazók többsége is ide tartozik –, az üzleti jelentésben egyéb közzétételi kötelezettségek is fennállnak (vállalatirányítási nyilatkozat, nem pénzügyi kimutatás), indokolt az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti jelentése mellett az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámoló üzleti jelentésére is kiterjeszteni az internetes honlapon történő közzétételt.

A módosító rendelkezések 2019. január 1-jétől lépnének hatályba, amennyiben az Országgyűlés változatlan tartalommal azokat elfogadja.

Cikksorozatunk következő részében az IFRS szerint beszámolót készítők adózására vonatkozó várható, még el nem fogadott törvényjavaslatait foglaljuk össze.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Ha munkád során már elköteleződtél az IFRS-ek mellett vagy éppen küszöbön az áttérés a nemzetközi szabályok alkalmazására, akkor kérdezz bátran és gondolkodjunk együtt az IFRS Szakemberek Klubjában! Legyél Te is Klubtag! Jelentkezz! >> IFRS Szakemberek Klubja