Előző cikkemben a Számviteli törvény legújabb – őszi – módosításának IFRS vonzatait vettük górcső alá.

Az alábbiakban áttekintjük a tavaly nyári – a 2015. évi CI. törvény foglalt – módosításokhoz kapcsolódó átmeneti szabályokat és egyéb rendelkezéseket.

Üzleti vagy cégérték

A 2015. évi CI. törvény jellemzően az üzleti vagy cégérték megváltozott új szabályaihoz kapcsolódóan nem tartalmazott teljeskörűen átmeneti szabályokat.

Így többek között nem rendelkezett arról, hogyha a részesedés már nincs a könyvekben, akkor a 2016. évi nyitó adatban szereplő üzleti vagy cégértéket hogyan kell kezelni számviteli szempontból. A törvénymódosítás erre vonatkozóan tartalmaz most kiegészítő szabályozást, miszerint, hogyha a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékhez, illetve negatív üzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan részesedés már nincs kimutatva, akkor az üzleti vagy cégértékre, illetve a negatív üzleti vagy cégértékre az állománybavételkor hatályos szabályokat lehet alkalmazni.

Továbbá az sem került meghatározásra, hogyha a könyvekben nyitó adatként negatív üzleti vagy cégérték szerepel, de nagyobb összegben, mint a részesedés könyv szerinti értéke, akkor a részesedés könyv szerinti értéke erejéig lehet csak a részesedés bekerülési értékét csökkenteni, a fennmaradó különbözetet hogyan kell elszámolni. A törvénymódosítás szerint amennyiben a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értéke kisebb, mint a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke, úgy az összevezetés után fennmaradó negatív üzleti vagy cégértékre az állománybavételkor hatályos szabályokat lehet alkalmazni.

Az üzletág-, üzlethálózat-, telephelyvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását is módosította a 2015. évi CI. törvény, itt is hiányzott az átmeneti szabály, hogy a 2016-os üzleti év nyitó adatában szereplő ilyen üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenését hogyan kell elszámolni. A törvénymódosítás szerint a törvénymódosítás hatálybalépését megelőző napon keletkezett üzletág-, üzlethálózat-, telephelyvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégértékre, amely a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között szerepel, valamint a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott aktív tőkekonszolidációs különbözetre is az állománybavételkor hatályos szabályokat lehet alkalmazni.

Kapott osztalék elszámolása

A 2015. évi CI. törvényben szereplő törvénymódosítás után az osztalékfizetéshez kapcsolódó fedezeti szabályokban dupla fedezet volt, ezt is korrigálja a törvénymódosítás. A törvénymódosítás új előírása az eredménykimutatásban szereplő, kapott osztalék elszámolási szabályát változtatja meg úgy, hogy a pénzügyi műveletek bevételei között kapott osztalékként a jövőben a mérlegkészítés időpontja helyett a mérlegfordulónapig befolyt, illetve ismertté vált osztalékot lehet csak elszámolni.

Beszámolók közötti áttérés

A törvénymódosítás egységessé teszi az egyes beszámolótípusok közötti áttérés időpontjait.

Az eddig hatályos szabályozás szerint mikrogazdálkodói beszámolóra a harmadik üzleti évben már áttérhetett az olyan vállalkozás, amely a mikrogazdálkodói beszámoló alkalmazásához előírt három mutatóérték közül legalább kettőnek megfelel két egymást követő évben. A Számviteli törvény eddig hatályos 97. § (2) bekezdésének előírása szerint az éves beszámolót készítő vállalkozó esetében akkor engedte meg az egyszerűsített éves beszámolóra való áttérést, hogyha az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá került két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől lehetett egyszerűsített éves beszámolót készíteni (azaz a negyedik évben volt lehetőség egyszerűsített éves beszámolóra áttérni).

A törvénymódosítás egységesíti az áttérés szabályait aszerint, hogy a két egymást követő üzleti évi megfelelés esetén már a harmadik évben lehetséges legyen az áttérés bármely beszámolási forma választása esetén, ha egyébként a feltételeknek megfelel a vállalkozás. Így egységessé vált az áttérés lehetősége bármely beszámoló készítés esetében. Ez azt is jelenti, hogyha a vállalkozás 2014-2015. évi beszámoló adataiból az új megemelt – egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó – mutatószámok alapján mind a két évben kettő alatta van, akkor a vállalkozás már a 2016. évről is egyszerűsített éves beszámolót készíthet (az egyszerűsített éves beszámolóra történő áttérés új szabályai a 2015-ös üzleti évben is alkalmazhatóak).

Egyéb módosítások

Ezen túlmenően a törvénymódosítás előírja, hogy a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát az eredménykimutatás „Egyéb kapott (jár) kamatok és kamatjellegű bevételek” során kell elszámolni.

A módosítás ezen túlmenően egyértelműen rögzíti, hogy egyesülés vagy beolvadás esetén a követelések, kötelezettségek és időbeli elhatárolások mellett az egymással szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékokat is ki kell szűrni a vagyonmérlegek-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek összeállítása során.

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a számviteli változások és aktualitások, akkor jelentkezz január 20-ig kedvezményesen a Számviteli változások 2016; és a nyitási feladatok címmel 2016. január 27-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!