A klasszikus bankműveleteket áttekintve nem nehéz megállapítani, hogy bankban tartani a pénzt szinte csak veszteséget okoz. A hitel relatíve drága, a bankbetét hozama nullához konvergál, ha pedig nagy összegű betétlekötésben gondolkodunk, akkor negatív bankkamattal (őrzési díj) kell kalkulálni. Ettől a készpénztartás is gazdaságosabbnak látszik. Természetesen a harmadik klasszikus bankári műveletek, vagyis a számlavezetés és a kapcsolódó fizetési módok is modernizálódnak.

Vajon megszámolta-e már valaki, hogy egy adóutalás, egy villanyszámla kifizetése, egy munkabér átutalás hányféle típusú bankköltséget indukál? Eleve veszteség, fogy a megtakarítás, elkopik a tőke. Mindehhez társul a pénzügyi tranzakciós illeték, amely egyaránt sújtja a magánszemélyt és a gazdálkodót. A pénzügyi tranzakciós illeték megdrágítja az amúgy sem olcsó banki szolgáltatásokat. A pénzforgalmi intézmények bevallják, befizetik, majd ügyfeleikre áthárítják ezt a költséget. Ez alól csak a havonta két alkalommal történő díjmentes készpénzfelvétel képez kivételt.

A Pti. alapján a pénzforgalmi szolgáltatásnak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás minősül. A pénzforgalmi szolgáltatásokat a Hpt. 6. §-ának 87. pontja definiálja.

Ennek értelmében pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül:

• a fizetési számlára történő készpénzbefizetést és készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
• a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
• a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása,
• a készpénzátutalás.

A pénzforgalmi szolgáltatónak minősül a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtását szabályozó 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany, vagyis

• az a hitelintézet,
• elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
• Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,
• pénzforgalmi intézmény,
• Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.

Pénzforgalmi szolgáltatónak kell tekinteni a külföldi székhelyű hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőt és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepét is.

Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési művelet.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. CXVI. törvényt (Pti.) módosította az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (Mód tv.). A módosítások egy része 2018. szeptember 1-jén hatályba lépett. A módosítások másik része 2018. december 1-jén fog hatályba lépni. A módosítások további részei 2019. január 1-jén lépnek hatályba. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról a parlament elé terjesztett T/2931. számú törvényjavaslat (továbbiakban: Törvényjavaslat) tovább módosítja a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozását.

A Pti. 3. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amelyek nem keletkeztetnek pénzügyi tranzakciós illetéket. A Mód tv. 145. §-a kibővíti az esetkört. 2018. december 1-jétől nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás esetén. A törvényjavaslat két újabb esetkört tartalmaz. A törvényjavaslat 83. §-a értelmében 2019. január 1-jétől nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni:

• a természetes személyek kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet esetén, továbbá
• az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer önkormányzati ASP rendszer keretében biztosított szolgáltatásaihoz kapcsolódó elszámolási számla terhére megvalósított fizetési művelet esetén. Az ASP rendszerhez csatlakozott önkormányzatok számára a Kincstár fogja biztosítani az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer szolgáltatásaihoz szükséges fizetési feltételeket, a Kincstár lesz az EFER elszámolási számla tulajdonosa.

A pénzügyi tranzakciós illeték alapjának meghatározását a Pti. 6. §-a tartalmazza. A Mód tv. 146. §-a értelmében 2019. január 1-jétől nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni abban az esetben, ha az átutalás természetes személy fizetési számlájáról történik és a fizetés összege alkalmanként nem haladja meg a 20 ezer forint összeget. Amennyiben az utalási összeg meghaladja a 20 ezer forintot, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték alapja a 20 ezer forintot meghaladó összeg. Ez a mentesítés nem vonatkozik arra az esetre, ha a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról történik az utalás.

A törvényjavaslat 84. §-a alapján kisebb pontosításra kerül a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés illetékalapja. A módosítás értelmében, ebben az esetben a pénzügyi tranzakciós illeték alapja a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt, ennek hiányában a kedvezményezett részére megfizetett összeg. A változás hatályba lépése 2019. január 1.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértékéről a Pti. 7. §-a rendelkezik. A mód tv. 147. §-a alapján 2018. szeptember 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett, és ha a kincstár a fizetési műveletet az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (továbbiakban: Áht.) meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosokon kívül más kincstári számlatulajdonos részére hajtja végre.

A törvényjavaslat 85. §-a alapján 2019. január 1-jétől tovább pontosítja a Pti. 7. § (1) bekezdésének b) pontját. A törvényjavaslat értelmében a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az illetékalap 0,3 százaléka lesz, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, vagy a kincstár kötelezett. Kivételt képez:

• a Pti. 7. § (1) d) pontja, amelynek értelmében a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett,
• a Pti. 7. § (1) g) pontja, amelynek értelmében a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett, és ha a kincstár a fizetési műveletet az Áht.-ban meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosokon kívül más kincstári számlatulajdonos részére hajtja végre.

A kincstár által vezetett számlákról és a számlavezetési feltételeiről az Áht. 79. – 80. §-ai rendelkeznek.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

• Budapest I. – november 21 – 22.
• Székesfehérvár – november 21 – 22.
• Pécs – november 26 – 27.
• Nagykanizsa – november 26 – 27.
• Debrecen – december 3 – 4.
• Miskolc – december 3 – 4.
• Győr – december 6 – 7.
• Budapest II. – december 10 – 11.
• Szolnok – december 10 – 11.
• Budapest III. – 2019. január 9 – 10.