A Parlament elé beterjesztett T/625 és T/627. számú törvényjavaslatok értelmében a munkáltatók által a munkavállalók részére nyújtott juttatások köre és „adóztatása” is módosításra kerül. A változtatások nem jogszabályi pontosításokat, hanem érdemi változásokat eredményeznek:

• juttatási elemek besorolása,
• adóalap megállapításának változtatása,
• az eho terhelés eltörlése,
• a szociális hozzájárulási adó megjelenése.

Érdemes tehát előre felkészülni és átgondolni a 2019. január 1-jétől alkalmazandó munkáltatói juttatások körét.

A T/625 törvényjavaslat kissé átstrukturálja a munkáltató juttatások személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti besorolását. A törvényjavaslat 13.§ alapján változik az Szja tv. 71. §-ában található béren kívüli juttatások köre is és az Szja tv. 70. §-ában található egyes meghatározott juttatások közé tartozó juttatások köre is.

Béren kívüli juttatások (2019)

Az Szja tv. 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatások kategóriájához  jelenleg négy juttatási elem tartozik. Ezek közül a pénzbeli juttatás éves kerete 100.000 forint, amely időarányosan értendő. A pénzbeli juttatásra és a SZÉP-kártya alszámlákra utalt összegre együttesen 450.000 forint (költségvetési szervek esetében évi 200.000 forint) évi rekreációs keret vonatkozik, amely szintén időarányosan értendő.

T/625 törvényjavaslat értelmében 2019. január 1-jétől az éves rekreációs keret meghatározása értelmét veszíti, hiszen a béren kívüli juttatások közül kikerül egy igen közkedvelt cafetéria elem, mégpedig a munkáltató által adható pénzbeli juttatás. Amennyiben a munkáltató pénzbeli juttatásban részesíti a munkavállalót, akkor az bérként adóztatandó lenne szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, személyi jövedelemadó és egyéni járulékfizetési kötelezettség mellett.

A törvényjavaslat 14. §-a alapján béren kívüli juttatás marad:

• Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225.000 forint,
• Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150.000 forint,
• Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75.000 forint.

A Széchenyi Pihenő Kártya juttatások értékhatáron belüli része után kizárólag személyi jövedelemadót kellene majd fizetni. A keretösszeg évi 450.000 – költségvetési szervek esetében évi 200.000 – forint összegben kerül meghatározásra. Az adó alapja a juttatás értéke. A változás következtében csökkennek a munkáltatói terhek.

A T/625 törvényjavaslat 12. §-a módosítja a béren kívüli juttatások adóalapját is. Jelenleg az Szja tv. 69. § (29) bekezdése alapján a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa. A törvényjavaslat szerint 2019. január 1-jétől az 1,18-szoros szorzó eltörlése kerülne. Ettől kezdve a béren kívüli juttatások adóalapját a jövedelem képezi.

A Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók.

Tegyük fel, hogy a munkáltató 2018-ban is és 2019-ben is 450.000 forint Széchenyi Pihenő Kártya juttatást ad, és az átutalt összeg megfelel az Szja tv. 71. §-ában meghatározott feltételeknek.

Adatok forintban

Egyes meghatározott juttatások (2019)

Az egyes meghatározott juttatásokat érintő változások egy része csupán egy jogszabályhelyi átdefiniálást jelent (más bekezdésbe kerül), a változások másik része érdemi módosítás. Utóbbiakat érintő feltételváltozások:

• A munkáltató jelenleg évi három alkalommal adhat a minimálbér 10%-áig nyújthat csekély értékű ajándékot, amelyek értékét egybeszámítani nem lehet. 2019. január 1-jétől a három alkalom egy alkalomra változna, vagyis egyes meghatározott juttatásként csak évente egyszer adható csekély értékű ajándék. A többi ajándék bérként adóztatandó.

Változatlanul nevesítésre kerülő egyes meghatározott juttatás marad:

• üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés,
• cégtelefon magáncélú használata, amennyiben a munkavállalónak ezt nem kell megtérítenie,
• önkéntes biztosító pénztárba befizetett célzott támogatás,
• az adómentesnek nem minősülő reprezentáció és üzleti ajándék,
• a csekély értékű ajándék (minimálbér 25 %-áig),
• magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
• reklámcélú juttatás.

A T/625 törvényjavaslat 18. § 9. pontja alapján 2019. január 1-jétől már nem minősülnek egyes meghatározott juttatásnak az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében található juttatások  (pl. helyi közlekedési bérlet). Ennek oka, hogy az Szja tv. 89. §. (6) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.

Az egyes meghatározott juttatások adóalapja nem kerül módosításra. Az jelenleg is és 2019. január 1-jétől is a jövedelem 1,18-szorosa lesz.

A munkáltatói juttatásokat érintő további változás, hogy a Parlament elé beterjesztett T/627. sz. törvényjavaslat értelmében 2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. Ennek a döntésnek a munkáltatók által nyújtott (nyújtandó), jelenleg 14% és 19,5% eho terhet viselő juttatások eho terhelése megszűnik. Ennek következtében:

• megszüntetésre kerül a béren kívüli juttatások 14%-os eho-ja, de helyébe lép a szociális hozzájárulási adó,
• az egyes meghatározott juttatásokat terhelő 19,5% eho helyett 19,5% szociális hozzájárulási adót kell majd fizetni.

Tegyük fel, hogy a munkáltatónak 2018-ban is és 2019-ben is 500.000 forint reprezentációs költsége merül fel.

Adatok forintban

A változások következtében módosulni fog a 08-as adatszolgáltatás is, hiszen változik a juttatási elemek Szja tv. szerinti besorolása, valamint az egyes juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás helyett szociális hozzájárulási adót kell majd bevallani.

Arra azonban továbbra is figyelni kell, hogy a 2018. december 31-ig nyújtott munkáltatói juttatások esetében még a 2018-as szabályokat kell alkalmazni, tehát a 2019. január 12-éig benyújtandó 08-as adatszolgáltatásban még a jelenlegi jogcímeket és közterheket kell bevallani.

Ha a javaslatok változtatás nélkül elfogadásra kerülnek, akkor különösen figyelni kell abban az esetben, ha a munkáltató a munkabérek kifizetésével együtt nyújtja a cafetéria juttatásokat. Ebben az esetben a decemberi munkabér általában következő hónap elején kerül utalásra (kifizetésre). Ennek határideje 2019. január 10. Ugyanakkor, ha 2019. január elején nyújtja a cafeteria juttatást, azt már a 2019. február 12-éig benyújtandó 1908-as nyomtatványon kell bevallani. A személyi jövedelemadó fizetendő összegét ez nem befolyásolja, eho-t már nem kell vallani, viszont a 70. § alá eső juttatások esetében (Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások) eho helyett már szocho-t kell majd fizetni. Csak óvatosan majd! Nehogy adóhiány keletkezzen.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem