Változó adójogi környezetünkben gyakran felmerül az adó és számviteli szakemberek, a cégvezetők, ügyvezetők, vállalkozók gondolataiban, hogy vajon melyik adónemet érdemes választani a rendelkezésre álló lehetőségek közül. Melyik adónem esetén lehet törvényesen mérsékelni az adót finanszírozási forrást vagy nagyobb osztalékot szerezve ezáltal.

Nem könnyű eligazodni a jogszabályok dzsungelében, hiszen egy-egy adójogi kérdés megfejtéséhez és az adótervezéshez nem elegendő csupán egyetlen törvény ismerete. Számtalan kapcsolódó törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet ismerete szükséges ahhoz, hogy a lehető legjobb döntés születhessen.

„Az adótervezés a jövedelem alakításának tudománya, amely során –meghatározott térbeli és időbeli koordináták között-az adóalanyok vagy potenciális adóalanyok komplex költségvetési kapcsolatait optimalizáljuk az adóalanyok aspektusából.”

Az adótervezés során figyelembe kell venni a nemzeti adószabályozást, a kettős adóztatást elkerülő egyezményeket, továbbá a disztkriminatív területekre (alacsony adóztatás) vonatkozó előírásokat. Különösen figyelni kell a kapcsolt vállalkozások, leányvállalatok, fióktelepek, telephelyek alapítására. A probléma két irányból vizsgálandó:

• magyar vállalkozás kíván külföldön tevékenykedni,
• külföldi vállalkozás (szervezet) kíván Magyarországon megtelepedni.

 A kisvállalati adó szempontjából – a jelenlegi szabályozás alapján mindkettő érdekes.

Egy vállalkozás adóoptimalizálása – amiről a kisvállalati adó választása is szól – kétféle megközelítésből is elindítható:

• Egyik megközelítésben a jelenlegi működés áttekintésével feltárhatóak azok a pontok, ahol adót lehetne spórolni néhány kisebb változtatással, vagy egy adott elszámolási rendszer felállításával.
• A másik megközelítésben az adóoptimalizálás azt szolgálja, hogy a vállalkozás jövőbeni terve, célja, ötlete kerül alapos vizsgálat alá annak érdekében, az a lehető leghatékonyabb adózási formában valósulhasson meg. Ennek egyik lehetséges módja az adónem váltás.

A kisvállalati adó, ismert nevén kiva népszerűsége növekszik. Egyre több adózó dönt úgy, hogy az adókötelezettségeit nem a „hagyományos” módon – a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás megfizetésével – teljesíti, hanem a kedvező adóalap-megállapítási szabályairól ismert kisvállalati adó hatálya alá tér át.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy megéri vagy nem éri meg a kisvállalati adót választani. Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, mert ismerni kell hozzá a vállalkozás:

• költségstruktúráját, ezen belül a személyi kifizetések arányát (jövőbeli elképzeléseket),
• a társasági adó alatt megszerezhető adókedvezményeket,
• a társasági adó hatálya alatt keletkezett kötelezettségeket (pl. fejlesztési tartalék miatt),
• a vállalkozás beruházási terveit,
• a vállalkozás tőkeműveleteit, különös tekintettel az osztalékfizetési elképzelésekre stb.

Ami feltétlenül fontos az az, hogy a társasági adó és a kisvállalati adó összehasonlítása kapcsán minden időpontban figyelni kell legalább az alábbiakra:

• kiváltott adónemek és ezek adómértékei,
• sajátosságok a helyi adóztatás területén,
• a társasági adóalanyok adózás előtti eredményt csökkentő tételei,
• a társasági adókedvezmények, adónem váltás után is fennmaradó kötelezettségek.

 Sokszor olvasni olyan adónemek közötti összehasonlítást, amikor csak és kizárólag az adókulcsok összevetésére kerül sor. Vannak esetek, amikor ez elegendő, de sok esetben nem. A társasági adóalanyok és a kisvállalati adóalanyok adóterhelésének összehasonlítása során legalább az alábbiakat figyelembe kell venni:

• a fizetendő társasági adó, szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és az iparűzési adó összege
• a fizetendő kisvállalati adó és az iparűzési adó összege.

A 2021. október 7-én megrendezésre kerülő, Kiva A-tól Z-ig – TANTERMI és ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS című konferenciánk keretében a kisvállalati adó speciális szabályainak bemutatásával fogom a munkátokat segíteni. Jelentkezz a konferenciára most még kedvezményes áron >>Jelentkezés