A magyar adótörvények által biztosított, bizonyos esetekben méltányosabb adózás miatt előfordul a gyakorlatban, hogy egy-egy önálló, többféle tevékenységet végző nagyobb vállalkozás helyett kisebb cégekből álló, eltérő tevékenységi körű cégcsoportot hoznak létre a vállalkozók.

A cégcsoport felállításából több előny is származhat:

• az egyes vállalkozásoknál eltérő tulajdonosi kör vonható be,
• a különálló cégek eltérő adózás alá vonhatók be (tao, kiva, eva),
• a létszám megosztásával a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége elkerülhető,
• egy-egy vállalkozás gyengébb teljesítménye nem rontja le a másik vállalkozás teljesítményét, pénzügyi kockázati megítélését (bankkölcsön, értékpapír kibocsátás stb.)
• a cégek egymással üzleti kapcsolatba kerülése esetén csoportos áfa alanyiság választható stb.

Mindezen előnyök tovább fokozhatók, amennyiben a cégcsoport kihasználja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) által lehetővé tett csoportos társasági adóalanyiságot. Természetesen a csoportos adóalanyiság választásának feltételeket szab a Tao. Ezek közül az egyik az igen szoros összefonódás, hiszen résztvevő csoporttagok között legalább 75%-os arányú (közvetlen, közvetett) szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony kell, hogy fennálljon.

Miért is választaná egy cégcsoport a csoportos adóalanyiságot? Mi oka lenne erre? A válasz igen összetett.

Nézzünk néhány előnyt:

• Elkerülhető – a mindenki számára nyűgnek tekintett és adókockázatot jelentő – csoportos társasági alanyok egymás közötti ügyleteinek transzferár nyilvántartása. Jelentős adminisztrációs feladat spórolható meg.
• Nem jelenik meg cégcsoporton belül az egymás közötti ügyletek viszonylatában a transzferárazás, tehát nem kell foglalkozni a Tao. által előírt adóalap korrekciós tételekkel. Ez szintén munkaidő kímélő és adókockázat csökkentő tényező. Érdemes megemlíteni, hogy az egyre „divatosabbá” váló cash pooling (közös számlavezetés és likviditáskezelés) esetén sem kell foglalkozni a hozamok és a finanszírozási költségek transzferárazási kérdéskörével. Ez nagy előny, mert a pénzügyi folyamtok transzferárazási kérdéseinek megoldása nem egyszerű.
• A cégcsoport bármely tagjánál esetlegesen előforduló veszteség csoportszinten válik elszámolhatóvá, persze a Tao. általi elszámolási korlátozások mellett.
• Megjelennek közösen érvényesíthető adókedvezmények (persze nem mindegyik az).
• Megjelenik a közösen érvényesíthető adójóváírás is az adóról való rendelkezés alapján.

Mindezek mellett felvetődik az adóhitel igénybevételének lehetősége is.

Felhívnám a figyelmet, hogy a csoportos társasági adóalanyiság választása esetén az egyedi adóalap megállapítása nem kerülhető el. Az önálló vállalkozásoknak le kell vezetniük a saját társasági adóalapjukat. Ezt nyilatkozat formájában el kell küldeni az állami adóhatóság részére és a kijelölt csoportképviselő részére is. A csoportképviselő az egyedi adóalapok alapján fogja elkészíteni a csoportos társasági adóbevallást.

Az adókedvezmények, a megosztások, a de minimis támogatások, és az adóhitel kérdéskörének jogi szabályozása nem egyszerű. Még önálló vállalkozások esetében is problémát jelenthet, nemhogy a csoportos társasági adóalanyoknál. Érdemes tehát elgondolkodni e kérdéskörön.

* * *

Amennyiben téged is érint a cégcsoportok új adótervezési lehetősége – a csoportos társasági adóalanyiság, akkor szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. április 4-én tartandó előadásomat, ahol a cikkben említett kérdésköröket szeretném körbejárni. Jelentkezni még kedvezményesen tudsz >> Csoportos társasági adóalanyiság