A 2022-es üzleti év zárása jelen gazdasági környezetben – 2. rész

Árfolyamhatások - árfolyamkülönbözetek elszámolása, időbeli elhatárolás alkalmazásának lehetősége

árfolyamhatások

Cikkünk előző részében a 2022. év zárási feladataihoz kapcsolódva a leltározásra – ezen belül is a készletek évvégi leltározására, a készletérték-különbözetek elszámolási módjára -, a külső gazdasági környezetből adódó bizonytalansági tényező okozta hatások számviteli kezelésére, valamint az infláció számviteli hatásaira tértünk ki. A cikk második részében az árfolyamhatások kimutatása kerül ismertetésre.  

Árfolyamhatások

A devizás tételek árfolyamkülönbözetének elszámolása különösen érzékeny kérdés az eredmény szempontjából, hiszen az árfolyamok alakulását a vállalkozások nem tudják befolyásolni. 

Év végén több eszköz értékelésekor is kötelező a mérlegkészítéskor érvényes értékviszonyok alapján értékelni a tételeket, azonban a devizás tételek esetében mindenképpen a fordulónapi árfolyamot kell alkalmazni, még akkor is, ha a mérlegkészítés időpontjáig a vállalkozás szempontjából az év végi állapothoz képest kedvezőbben alakultak az árfolyamok.

A devizás tételek értékeléséhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek megállapítása és elszámolása egyszerű, de ezen túlmenően néhány speciális rendelkezés és elszámolási lehetőség is kapcsolódik hozzá.

1. Az eszközök bekerülési értéke részeként elszámolandó árfolyamkülönbözetek

A számviteli törvény szerint: a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettségnek, a devizaszámlán devizakészlettel nem fedezett, az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy -veszteség, az eszköz bekerülési értéke részeként számolandó el.

Kérdésként merülhet fel, hogy ezen szabály-alkalmazás szempontjából mi minősül devizakészletnek? 

Például, ha a devizában meghatározott beruházási hitelt már folyósította a bank és azt a vállalkozás csak a beruházásra használhatja fel, de a beruházást még nem kezdték el és emiatt a folyósított hitel összege még a vállalkozás bankszámláján van (valószínűleg elkülönítve, hiszen felhasználási célja meghatározott), akkor ez a helyzet megfelel a devizakészlettel való fedezettség kritériumának.  

Ha egy vállalkozás devizában előleget adott a beruházást lebonyolító/kivitelező számára és emiatt beruházásra adott előlegként tárgyi eszközök között kimutatandó követelése keletkezik, akkor az nem minősül „devizaszámlán meglévő devizakészlet”-nek, mert nem pénzeszköz, hanem egy olyan követelés, amely annak a kötelezettségnek ellenében merül fel, ami később keletkezik, tehát igaz ugyan, hogy az egy fedezet, azonban nem devizakészlet.

2. Elhatárolható árfolyamveszteségek

A devizás tételek árfolyamveszteségének elhatárolása nem kötelező, hanem választható lehetőség a számviteli törvény alapján. Elhatárolható árfolyamveszteség kapcsolódhat beruházási (azaz hosszú lejáratú) és rövid lejáratú hitelekhez.

A számviteli törvény szerint a beruházáshoz, vagyoni értékű jogok beszerzéséhez, forgóeszközökhöz  kapcsolódó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összegét, az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként lehet elszámolni, majd a törlesztő részlettel arányosan feloldani. Az így kimutatott árfolyamveszteséget csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után elszámolt árfolyamnyereséggel is. A valós kép érdekében ezzel egyidejűleg az elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartama és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell képezni.

A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott eszköz várható élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Továbbá az elhatárolt összeg és a céltartalék különbözetére lekötött tartalékot is kell képezni, ami osztalékfizetési korlát.

Meg kell szüntetni az elhatárolást, ha a hitelt visszafizették, illetve ha a kapcsolódó eszközt bármely okból ki kellett vezetni (eladták, leselejtezték, megsemmisült stb).

Ha a devizahitel futamideje lejárt, és azt nem fizették vissza, határidő meghosszabbítása miatt, akkor a szerződésmódosítással nem keletkezik új devizahitel, és így változatlan marad az eredeti folyósítás időpontja.

Ha a devizahitelt több részletben folyósítják, és azok futamideje azonos, akkor ezeket a folyósításokat a számviteli nyilvántartásokban elkülönítetten indokolt nyilvántartani, a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözeteket külön-külön kimutatni.

A rendelkezésre tartás nem minősül folyósításnak. A szerződés megkötésének időpontját tehát nem lehet folyósítási időpontnak tekinteni. Ha a rendelkezésre tartási jutalékot devizában határozták meg, akkor azt a mérlegfordulónapon értékelni kell, de annak árfolyamvesztesége csak akkor határolható el, ha a deviza rendelkezésre tartása beruházáshoz kapcsolódik.

Rulírozó devizahitelek esetében szükséges a folyósításonkénti nyilvántartás, a törlesztésekkel együtt. A fordulónapon meghatározható, hogy a még nem törlesztett folyósításokhoz kapcsolódóan elhatárolt árfolyamveszteség összegére milyen arányban kell céltartalékot képezni.

A kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolása megoldás lehet például a tőkevesztés rendezése érdekében. Azonban a következő években a kötelezettségek pénzügyi rendezésekor a realizált árfolyamkülönbözet mindenképpen megjelenik az eredményben, ami az árfolyamok változásának irányától és mértékétől függően akár nagyobb lehet, mint az ellenében feloldandó céltartalék, amelynek fennmaradó összegét minden évben újra kell számítani. Mindezt vegyük számításba az elhatárolásról szóló döntéskor, ha a jövőben növekvő árfolyamokra számítunk, mert lehet, hogy akkor csak átmenetileg oldottuk meg a tőkevesztés problémáját.

***

A PENTA UNIÓ Zrt. 2023-ban is egész évben szervez továbbképzéseket, áprilistól egészen decemberig. Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül! 

Jelentkezz most, biztosítsd be 2023-as kreditpontjaidat és tedd fel kérdéseid a PENTA előadóinak!  >> Idén is a PENTA továbbképzését választom! 

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM