Kellemes kedd reggelt!  A kávétokat kortyolgatva nézzük is át mi is vár ránk ezen a tavaszi héten. 

Felkészülés a bérszámfejtésre

A héten az étlapon elsősorban a bérszámfejtés és az ehhez kapcsolódó feladatok szerepelnek előételként. Benyújtandók legkésőbb jövő hét pénteken az alábbi bevallások:

• xx58-as bevallások egyéni vállalkozások körében
• xx08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT)

Még nem határidős, de már foglalkozhatsz vele

• Szja bevallások benyújtása 
• Helyi iparűzési adó bevallások benyújtása
• Beszámoló készítés és a hozzá kapcsolódó bevallások

Ügyvezetők tájékoztatása a beszámoló egyes adatairól

Könyvelőként, a zárással egyidejűleg célszerű lehet egyes adónem gazdaságossági számításait elvégezni, megfontolás tárgyává tenni az év közben is kezünkben lévő választási lehetőségeket, pl. a KIVA választását. Fontos ilyenkor tájékoztatni az ügyvezetőket, cégeket a saját helyzetükről, számukra érthető módon. Tapasztalatom szerint szeretik, ha elmagyarázzuk, mit is mesél a főkönyv, hiszen a mesét ők írják, mi csak a befejezésben segíthetünk! Én igyekszem megmutatni nekik a sarkalatos főkönyvi számokat, pl. pénztár, tagi kölcsön és társai, és egy idő után szépen meg is tanulják. Támogatom őket minden évben a “Főbb adatok mérlegkészítéskor” nevű egyszerű táblázattal, melyben a legfőbb gazdálkodást érintő adatokat kiemelem nekik, jelezve, ha valahol kiemelt figyelmet érdemlő tétel szerepel (pl. magas házipénztár állomány, tagi kölcsön állomány, alultőkésítés stb.). A nyomtatvány szerepe kettős, egyrészt egyszerű, érthető információ a cégnek, másrészt – mivel aláíratom ezt is – dokumentáció nekem a tájékoztatási kötelezettségem teljesítéséről!

Adóoptimalizálás társasági adó szempontjából

Társasági adó szempontjából is megfontolásra érdemes pl. a fejlesztési tartalék képzés kérdésköre, ugyanakkor itt az ügyfelet célszerű kellőképpen tájékoztatni és az ez irányú döntést papíralapon dokumentálni. A fejlesztési tartalék alkalmazása ott lehet optimális,  ahol alacsony értékcsökkenési kulccsal lehet leírni az adott tárgyi eszközt, mert a fejlesztési tartalék nem más, mint egy adójogi szempontból előrehozott értékcsökkenési leírás. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy most bár “jól esik” a kevesebb adókötelezettség, a jövőben hiányozhatnak ezen összegek az adóalapból. A másik hátulütője az, hogy ha számolunk vele, akkor azt négy éven belül mindenképpen fejlesztésre, beruházásra kell költeni, különben vissza kell fizetni kamatostul. Fontos tudni, hogy a fejlesztési tartalék önellenőrzéssel már nem állítható be, hiszen ez egy döntési helyzet, melyet később nem tudunk megváltoztatni. E tekintetben a számvitelben le kell követni a fejlesztési tartalék képzést, lekötött tartalékként kezelve azt a beszámolóban! Amennyiben ez a tétel kimarad, akkor a fejlesztési tartalékból eredő adóelőny nem vehető figyelembe! 

Érdemes minden évben a társasági adóalap módosító tényezőket ismételten átfutni, nehogy kimaradjon egy két jogcím, illetve elessen az adott cég bizonyos jelentős kedvezményektől, adóalap csökkentő lehetőségtől. 

Civil szervezetek és a társasági adó

Civil szervezetek esetében a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat akkor, és csak akkor tehető, ha egy fillér vállalkozási bevétel nem keletkezett az adóévben, természetesen ebben az esetben a nulla értékadatú társasági adóbevallás benyújtása is elképzelhető és helyes megoldás. Felhívom a figyelmet, hogy azokban az esetekben, amikor ingatlannal kapcsolatos tevékenysége, ebből a tevékenységből származó bevétele, illetve költsége, ráfordítása elszámolásra került a civil szervezetnek – akár egyéb vállalkozási tevékenység híján is -, akkor sem tehet TAONY nyilatkozatot, ekkor már mindenképpen lesz társasági adóalap levezetési kötelezettsége! 

Ebben a mindennap új jogszabályt hozó időszakban tartsatok ki, az elektronikus ügyintézés szellemének áldása legyen velünk!