Az adóévi adó, az előlegfizetési időszak adóelőlege, bevallás és annak módja

A vállalkozó fő szabályként az Art. 2. melléklet II/A/1/a) pontja alapján, illetőleg a Htv. 39/A. §-a (tételes adóalap) szerinti adózásra áttérőként, vagy bevallásra kötelezettként a megelőző adóévi iparűzési adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bevallást köteles benyújtani. A naptári évvel azonos üzleti éves vállalkozók a 2025. adóévről 2026. május 31-ig teljesítik bevallás-benyújtási kötelezettségüket.

A vállalkozó [székhelye, Htv. szerinti telephelye(i) településenként] az adóévi iparűzési adó bevallásával – kivéve a soron kívüli, a különös szabályok alá eső [Art. 52-53. §], valamint a Htv. szerinti záró bevallások (pl. telephely megszüntetése, székhely áthelyezése, egyéni vállalkozói tevékenyég naptári évben egybefüggően 180 napot meghaladó szüneteltetése) eseteit – egyidejűleg

a.) a bevallás-benyújtás törvényi határidejét követő második hónap 1. napjától kezdődő (keresztféléves, 12 hónapos) adóelőleg-fizetési időszakra első és második előlegrészletként,

b.) a Htv. 39/A. §-a adózási módot választó adózó az áttérés évében kezdődő adóév – amely azonos az adóelőleg-fizetési időszakkal – ötödik hónap utolsó napjára (tipikusan 2025. május 31.)

adóelőleget köteles megállapítani és bevallani. Az a) pont esetén két adóelőleget, míg a b) pont esetén egy adóelőleget a 25HIPAK_M-EL nyomtatvány A) blokkjában kell rögzíteni.    

A gazdálkodó szervezet fogalmába (Dáptv. 8. § 24. pont) tartozó vállalkozó a megelőző adóévi iparűzési adóról és a folyó évben kezdődő előlegfizetési időszak adóelőlegéről a bevallást a NAV által biztosított elektronikus felületen 25HIPAK nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával teljesíti [Htv. 42/D. § (1)]. A 2020-2024. adóévre korábban benyújtott iparűzési adóbevallás(ok) kijavítására, önellenőrzéssel való helyesbítésére szintén a NAV rendszerében van lehetőség. 

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély (mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság tagja, feltéve, bevétele az éves minimálbér 50%-át meghaladta [Htv. 52. § 26. pont b) alpont]) az adóévi bevallását papír alapon is benyújthatja. A 25HIPAK nyomtatvány a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóságtól beszerezhető, vagy a NAV rendszerében kitöltést követően kinyomtatható.    

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének adójogi aspektusai

A Htv. 35. § (2) bekezdés második fordulata alapján az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

Az anyagi jogi szabályozáshoz két eljárási jogszabályhely is kapcsolódik a jogalkalmazás során. Egyrészt az adóév fogalma, „az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik” [Art. 7. § 3. pont első fordulat], másrészt „az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye” – „az egyéni vállalkozó, … a tevékenységének szüneteltetése … időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek … teljesítése alól mentesül,” [Art. 15. § (1) bekezdés].

Az anyagi jogszabályhely értelmében, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége szünetelésének időtartama [pl. Evectv. 1-36 hónap] naptári éven belül egybefüggően

• nem éri el a 181 napot, akkor tevékenysége szüneteltetése alatt Htv. szerinti vállalkozói jogállása és iparűzési adóalanyisága, valamint adóéve fennáll,
• meghaladja a 180 napot, akkor a 181. naptól nem minősül Htv. szerinti vállalkozónak és iparűzési adóalanynak, így adóéve a 180. napot követően megszűnik. 

Az alábbi esetekkel szemléltetjük fenti jogszabályhelyek együttes értelmezését, az egyéni vállalkozó tevékenységét

a.) a 2025. naptári év I. és III. negyedévében szüneteltette

Ekkor a tevékenység szünetelésének egyes időszakai külön-külön (I. negyedév 90 nap, III. negyedév 92 nap) a 2025. naptári év egészében fennálló vállalkozói jogállást és iparűzési adóalanyiságot nem befolyásolták. 

b.) 2025.04.01. – 2025.09.30. közötti időszakban (6 hónapra, 183 naptári nap) szüneteltette

Ezen esetben a naptári éven belül a szünetelés időszakának 180. naptári napjáig (2025.09.28-ig) az iparűzési adóalanyiság és adóév fennállt. Ezen „első” adóévről [2025.01.01.-2025.09.28.] „záró” bevallás 2026. május 31-ig nyújtandó be [Art. 2. mell. II/A/1/a) pont]. Ekkor a tevékenység szüneteltetésének 181-183. napjaira nincs iparűzési adóalanyiság és adóév, az nem értelmezhető.   

Az egyéni vállalkozói tevékenység ismételt folytatásával, azaz, a tevékenység szünetelése megszüntetését követő naptól a Htv. szerinti vállalkozói jogállás és iparűzési adóalanyiság, valamint (naptári éven belül) a „második” adóév 2025. október 1-jével kezdődött. Ezen adóévről [2025.10.01. – 2025.12.31.] a bevallást szintén a következő év május 31-ig kell benyújtani.

c.) 2025.10.01-től 2026.05.31-ig szünetelteti

Ezen esetben a tevékenység szünetelésének két naptári évet érintő időszakait külön-külön kell megítélni. Az egyéni vállalkozó a 2025.01.01. – 2025.12.31. közötti időszakra, mint teljes adóévre az iparűzési adóalanya, ezen adóévi adóról a bevallás 2026. május 31-ig nyújtandó be.

A 2026. naptári évben a tevékenység szünetelésének (2026.01.01. – 05.31.) időtartama összesen 151 naptári nap, amely a feltételként szabott 181 naptári napot nem éri el, ezért a 2026. teljes naptári évre fennál az iparűzési adóalanyiság és adóév. 

d.) 2026.03.01-től szünetelteti, s a szüneteltetés időszaka alatt 2026.06.30-án megszünteti

Ekkor a 2026. naptári éven belül az iparűzési adóalanyiság és az adóév 2026.01.01. – 2025.06.30. közötti időszakra („aktív 59 nap, passzív 122 nap”), összesen 181 naptári napra áll fenn. Ezen adóévről – mivel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik – soron kívüli (záró) iparűzési adóbevallást kell benyújtani a kiváltó eseményt követő 30 napon belül [Art. 52. § (1) bekezdés e) pont és (2) bekezdés], azaz 2026. július 30-ig.

Megjegyzem, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének kezdő, és (szünetelés megszűnése előtti) utolsó napjáról az önkormányzati adóhatóság a NAV napi adatszolgáltatásából értesül [Htv. 42/E. § (1)], ez kiváltja a vállalkozó bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettsége [Art. 18. §, 44. §] székhelyre, NAV-hoz külön bejelentett Htv. szerinti telephelyre való teljesítését.

A Htv. 39/A. §-a szerinti adózási módra való áttérés adóévére átmeneti szabály

A Htv. 39/A. § alkalmazásában kisvállalkozó az, akinek/amelynek a 12 hónappal azonos adóévi bevétele – az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozás esetén az Szja tv. szerinti bevétel, a Kata tv. hatálya alá tartozó vállalkozás esetén a Kata tv. szerinti bevétel, míg más vállalkozások esetén az Szt. bevétel értendő – nem haladja meg a

a) 25 millió Ft-ot (általános bevételi értékhatár),

b) az Szja tv. szerinti kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió Ft-ot (speciális bevételi értékhatár).

A vállalkozó eljárási kötelezettségeire az általános adóalap-megállapítási szabály [Htv. 39. § (1)] vagy kiva-alanyként a rá irányadó egyszerűsített adóalap-megállapítási rendelkezés [Htv. 39/B. § (1)] alkalmazásról a Htv. 39/A. §-a (tételes adóalap) szerinti adózásra való áttérés adóévében átmeneti szabályok irányadók. 

Ha a vállalkozó a 2026. évben kezdődő adóévében tér át a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás alkalmazására, akkor a 2026. adóév

a.) harmadik hónap 15. napjáig korábban bevallott vagy változás-bejelentésben (pl. új telephely nyitásaként, székhelye áthelyezéseként az új székhelyre) bejelentett adóelőleg megfizetésre köteles,

b.) adóelőlegének összege, ha a megelőző adóévi bevétele

       ba) nem volt több az általános bevételi értékhatárnál (25 millió Ft) vagy a speciális bevételi értékhatárnál (120 millió Ft), az előző adóév bevételének a három bevételi sáv egyikéhez tartozó tételes adóalap [Htv. 39/A. § (2)] és az adórendelet szerinti adómérték szorzata,

       bb) meghaladta az általános vagy a speciális bevételi értékhatárt, az előző adóévi adójával azonos összeg,

c.) során új telephelyet nyit, székhelyét másik településre helyezi át, az adóelőleg megállapításához – feltéve, megelőző adóévi bevétele az általános vagy a speciális bevételi korlátot meghaladta – az adóelőleg vetítési alapjának számítása során a legmagasabb adóalap (8,5 millió Ft) összegéből kiindulva azt korrigálnia kell a településen való adókötelezettsége keletkezésétől számítva az adóévből hátralévő naptári napok és az adóévi naptári napok számával.

Példa

Egy kisvállalkozó 2026. április 20-án új telephelyet nyit. A 12 hónappal azonos adóévre irányadó tételes adóalap 8,5 M Ft x 256 nap (működés naptári napjai) / 365 nap (teljes naptári év) = 5 961 644 Ft (törtadóév adóalapja). Ezen időarányos adóalap és az önkormányzat rendelet szerinti adómérték szorzata a bejelentkezési nyomtatványon bevallandó adóelőleg összege.

Adóalap-megosztásra vonatkozó számításoknál nincs kerekítés

A Htv. Melléklete – 39. § (1) bekezdés, vagy 39/B. § szerinti adómegállapítás esetén – valamennyi adóalap-megosztási módszernél érvényesítendő, technikai rendelkezéseket is tartalmaz, így

• az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével, azzal, hogy ezen szabályt (2024. január 1-jétől) nem kell alkalmazni, ha kizárólag a kerekítési szabályok alkalmazásának kötelezettségéből eredően keletkezik eltérés [3. pont],
• az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni [5. pont].

A Melléklet 3. pont hatályosulásaként a vállalkozónak kizárólag a kerekítési szabályok alkalmazása miatt előálló különbség tekintetében nem kell alkalmaznia a Melléklet 5. pontját, azaz nem feltétel, hogy az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő legyen a vállalkozó adóalapjának összegével. 

* * *

5percAdó ajánló

Amennyiben szeretnéd rendszerezetten áttekinteni a 2025. üzleti év zárásához kapcsolódó legfontosabb adózási és számviteli tudnivalókat, beleértve az iparűzési adó bevallásához kapcsolódó szabályokat, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk a 2025. üzleti évet című ÉLŐ online konferenciáján 2026.03.30-án, ahol Botka Erika, dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila gyakorlati példákon keresztül mutatják be az évzárás legfontosabb kérdéseit.