A fesztiválok, falunapok, városnapok, egyéb szabadtéri rendezvények, azaz a kitelepülések igazi szezonja a nyár, aminek lassan sajnos a vége felé járunk, bár a szeptember még erősen hozzátartozik ehhez az időszakhoz. Ennek ellenére még mindig sokan nincsenek tisztában egy, az idei évtől megváltozott nagyon fontos szabállyal. Ez a szabály pedig nem szól másról, mint arról, kötelező-e az online kassza használata a vendéglátósok kitelepülésekor?

Vegyük azt az esetet példaként, hogy egy borozó kitelepül egy, a város főterén rendezett fesztiválra, a várostól bérelt kis árusító helyre, egy fix faházba.

Amennyiben ez a fesztivál 2016 nyarán került volna megrendezésre, úgy a borozó megtehette volna, hogy nem visz online kasszát a kitelepülésre, hanem minden vendégének nyugtát, vagy számlát ad. 2017-ben azonban már nem adott ez a lehetőség, nem választhatja a nyugtaadást, kötelezően online kasszát kell használnia ezen a rendezvényen. Miért is?

2017. évtől több ponton, továbbá értelmezésében is változott a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet. Ebből az értelmezésbeli változásból eredően 2017-től a vendéglátós (a pénztárgép használatára kötelezett adóalany) már nemcsak az üzletében kötelezett a pénztárgép használatára.

Amennyiben a fenti példában szereplő borozó tevékenysége a TEÁOR’08 47.8 (piaci kiskereskedelem) besorolás alá tartozna – azaz árut adna el – akkor nem lenne kötelező az online pénztárgép, mivel a TEÁOR’08 47.8 nem szerepel a pénztárgép rendelet 1. mellékletében. A borozó azonban nem árut ad el, hanem vendéglátó tevékenységet végez – italszolgáltatást nyújt, bort mér ki, fröccsöt készít, kávét főz -, ami a TEÁOR’08 56.3 (italszolgáltatás) alá tartozik. A TEÁOR’08 56.3 pedig szerepel a pénztárgépes rendelet 1. mellékletében, így számára az online pénztárgép használata kötelező.

Ez alól egyetlen kivétel van, a mozgó szolgáltatásnyújtás, mivel a pénztárgépes rendelet e tevékenységet kiemeli a kötelezett TEÁOR’08 56.1 (éttermi-, mozgó vendéglátás), és 56.3-ból. Mit is jelent a mozgó szolgáltatásnyújtás?

A mozgó szolgáltatásnyújtás legfőbb feltételei, hogy a szolgáltatást nyújtó folyamatosan változtatja a helyét, nem szolgál fel, nem biztosít ülőhelyet. A legismertebb mozgóárusok például a perecárus, vagy a fagylaltos kocsi. A borozó nyilván nem perecet, vagy fagylaltot szeretne árulni.

A példában szereplő borozós akkor nem lehet mozgóárus? De igen. Amennyiben a borozó nem a fix faházból árul, hanem egy kis árusító kocsit fel-le tologatva a belvárosban, a főtéren kínálja borait, nem szolgál fel, és nincs egy kerthelyiség rászerelve a kocsira, azaz nem biztosít ülőhelyet, úgy az mozgó szolgáltatásnyújtásnak minősül. Feltéve persze, ha minderre megkapja az engedélyt. Egyéb esetben viszont online kassza nélkül sajnos nem tud kitelepülni.

Így például ha egyetlen, de a kitelepülésre is alkalmas online pénztárgép áll rendelkezésére, úgy választania kell az üzlet nyitva tartása, vagy a rendezvényen történő részvétel között, hisz egyidőben a kettő nem tud működni.

Más a helyzet, ha például nem borozóról, hanem borászatról beszélünk. Amennyiben a borászat települ ki a fix árusító faházba, és kitelepülése során kizárólag termelői borkimérést végez, úgy számára nem kötelező az online pénztárgép használata.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a vendéglátós vállalkozások speciális szabályai, akkor jelentkezz augusztus 12-ig kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében szeptember 12-én A vendéglátós vállalkozások számviteli és adózási specialitásai nem csak könyvelőknek címmel megrendezésre kerülő konferenciámra, ahol személyesen is meg tudjuk vitatni felmerülő kérdéseidet.