Az IASB 2024. május 9-én bocsátotta ki az IFRS 19 Subsidiaries without Public Accountability: Disclosures azaz IFRS 19 Nyilvános elszámoltathatóság nélküli leányvállalatok: közzétételek című standardot. (A standard hivatalos magyar fordítása még nem áll rendelkezésre, emiatt a cím fordítása nem hivatalos.)

A standard célja

Az új standard célja, hogy meghatározza azokat a közzétételi követelményeket, amelyeket egy gazdálkodó más IFRS-ek közzétételi követelményei helyett alkalmazhat. Mindez azt jelenti, hogy a standardot alkalmazó gazdálkodónak a többi IFRS előírásait is alkalmaznia kell az értékelés, mérés stb. tekintetében. Kivéve a közzétételi előírásokat, mert a más IFRS-ek közzétételi követelményei helyett az IFRS 19 követelményei irányadók számára, amennyiben ezen standard alkalmazása mellett dönt. Azonban, ha az IFRS 19-et alkalmazó gazdálkodó az IFRS 8 Működési szegmensek, az IFRS 17 Biztosítási szerződések vagy az IAS 33 Egy Részvényre jutó eredmény standardokat alkalmazza, akkor rá is vonatkozik az ezekben a standardokban szereplő összes közzétételi követelmény.

Az IFRS 19-et alkalmazó gazdálkodó új, vagy módosított standardra való áttérésével kapcsolatos közzétételi követelményei alóli mentesülésének eseteit mindig az új, vagy módosított IFRS standard határozza meg.

Ki alkalmazhatja az IFRS 19-et?

A standard annyiban különleges, hogy alkalmazását az arra jogosult leányvállalatok választhatják, azaz nem lesz mindenkire hatályos.

Egy gazdálkodó csak akkor dönthet úgy, hogy ezt a standardot alkalmazza konszolidált, vagy egyedi pénzügyi kimutatásaiban, ha a beszámolási időszak végén:

1. leányvállalat,
2. nem minősül nyilvánosan elszámoltathatónak, és
3.  van egy olyan végső vagy közbenső anyavállalata, amely az IFRS-ek szerint összeállított, nyilvánosan hozzáférhető konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít (tehát nem alkalmazza az IFRS 19-et).

Egy gazdálkodó egység akkor minősül nyilvánosan elszámoltathatónak, ha:

1. értékpapírjaival vagy tőkeinstrumentumaival nyilvános piacon kereskednek, vagy ilyen eszközöket nyilvánosan (belföldi vagy külföldi tőzsdén vagy tőzsdén kívüli piacon) bocsátanak ki, vagy
2. fő tevékenységként nem saját eszközt kezel (például bankok, hitelszövetkezetek, biztosítók, értékpapír kereskedők, befektetési alapok és befektetési bankok megfelelnek ennek a kritériumnak).

Magyarországon az előbbiekben nevesített vállalkozások közérdeklődésűnek minősülnek.

Hatálybalépés

A standard a 2027. január 1-jén, vagy azt követően induló éves időszakokra alkalmazható. Mivel ez egy távoli időpont, még nem ment keresztül az EU befogadási procedúrájának egyik fázisán sem, ezért is nem áll még rendelkezésre a standard magyar nyelvű fordítása.

Az IFRS 19 alkalmazására vonatkozó választás vagy annak visszavonása

Az a gazdálkodó, amely az új standard alkalmazását választja egy beszámolási időszakban, később ezt visszavonhatja.

Egy gazdálkodó dönthet úgy, hogy többször alkalmazza az IFRS 19-et, mert például egy korábbi időszakban már alkalmazta, de az nem a közvetlenül megelőző időszak volt és dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban ismét alkalmazza. 

Például az alkalmazásra jogosult „X” gazdálkodó úgy döntött, hogy 20X1-ben alkalmazza az új standardot, de 20X2-ben már nem alkalmazta azt, mert „Y” anyavállalata felhagyott az IFRS-ek alkalmazásával. 20X3-ban „X”-et felvásárolta „Z”, amely az IFRS-ek szerint készíti beszámolóját. Ekkor „X” jogosult az IFRS 19 ismételt alkalmazására 20X3-ban, feltéve, ha megfelel a jogosultsági feltételeknek.

Ha az IFRS 19-et a közvetlenül megelőző időszakban nem alkalmazták, de a tárgyidőszakban igen, akkor a gazdálkodó köteles összehasonlító információkat (azaz az előző időszakra vonatkozó információkat) szolgáltatni a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokban szereplő összes összegre vonatkozóan, kivéve, ha az IFRS 19 vagy más standard mást is megenged, vagy mást ír elő.

Ha egy gazdálkodó az előző beszámolási időszakban alkalmazta az IFRS 19-et, de úgy dönt, hogy a tárgyidőszakban nem alkalmazza azt, vagy már nem jogosult rá, és emiatt az összes többi standard előírásai szerint állítja össze beszámolóját, beleértve a közzétételeket is, akkor köteles összehasonlító információkat bemutatni az előző időszakra vonatkozóan, kivéve, ha egy másik standard másként rendelkezik.

A vezetés megfelelőségi nyilatkozata

Azon gazdálkodó vezetése, amelynek pénzügyi kimutatásai megfelelnek az IFRS-eknek és – választás esetén – az IFRS 19 követelményeinek is, köteles kifejezett és fenntartások nélküli nyilatkozatot tenni erről a megfelelésről a kiegészítő megjegyzésekben. Az IFRS 19-et alkalmazónak ezen nyilatkozat részeként ki kell jelentenie, hogy alkalmazta az IFRS 19-et.

A közzétételek

A standard 21-276 szakaszai standardonként külön-külön határozzák meg azokat a részletes közzétételeket, amelyeket a standardot alkalmazónak követnie kell. Ezek a közzétételek a más standardokban meghatározottak csökkentett változatai. A többi standardhoz képest az új standard harminc esetben csökkentett közzétételi követelményeket ír elő, azonban három standard (IFRS 8, IFRS 17 és IAS 33) közzétételi követelményeit az IFRS 19-et alkalmazóknak is teljeskörűen követniük kell.

Az IAS 26 Accounting and Reporting by Retirement Benefit Plans azaz IAS 26 Nyugdíjazási juttatási tervek elszámolása és jelentéstétele standardot alkalmazó gazdálkodók nem teljesítik a „nyilvános elszámoltathatóság hiánya” feltételt, ezért nem jogosultak az IFRS 19 alkalmazására. A szabályozási környezet miatt azonban az IAS 26 standard Magyarországon nem alkalmazandó.

***

Érdekel az IFRS-ek világa, de még nem rendelkezel végzettséggel? Ne maradj le, kezdd el az IFRS mérlegképes könyvelő tanfolyamot még a nyár folyamán! >> Jelentkezem az IFRS mérlegképes könyvelő képzésre!

Ha pedig IFRS mérlegképes könyvelőként szeretnéd biztosítani éves szakterület-specifikus  krediteidet, akkor válaszd a PENTA UNIÓ Zrt. IFRS szakos E-LEARNING képzését! >>