Mit kell tudni a munkáltatónak a munkába járás térítéséről? – Kopányiné Mészáros Edda

A munkáltató térítési kötelezettsége és annak adózási következményei

Mit kell tudni a munkáltatónak a munkába járás térítéséről? - Kopányiné Mészáros Edda

A munkáltatóknak nem csak elvárásai, hanem kötelezettségei is vannak a munkavállalóikkal szemben. Ez alatt nem csak a munkabér kifizetését kell érteni, hanem egyéb juttatásokat is, amelyek egyike a munkába járás költségtérítése.

Jogszabályi alapok

A témával kapcsolatban három jogszabály rendelkezéseire kell figyelemmel lenni:

  1. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.),
  2. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet),
  3. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény).

A munkába járás jogi alapját az Mt., a részletszabályait a Rendelet, az adókötelezettséget pedig az Szja törvény határozza meg.

A munkába járás fogalma

A Rendelet meghatározza a munkába járás fogalmát, ami nem olyan széles körű, mint a hétköznapi értelemben vett fogalom.

Például, ha egy munkahely Gödöllőn van, és az egyik munkavállaló Gödöllőn, a másik Kistarcsán lakik, akkor a fenti jogszabályok szerint az utóbbi munkavállalónak kell biztosan munkába járás jogcímén térítést fizetni.

A munkába járás típusai

A munkába járás fogalmi meghatározását a Rendelet tartalmazza, amely értelmében ez lehet napi munkába járás és hazautazás.

Napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.

Hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Hazautazásnak minősül, ha a magánszemély Budapesten dolgozik, albérletben lakik, de szinte minden hétvégén hazautazik Zalaegerszegre, ahol az állandó lakhelye van.

Nem tekinthető munkába járásnak, ha a munkavállaló nem a munkahelyére utazik. Például a szentendrei munkavállalót a budapesti munkáltatója Kecskemétre küldi dolgozni. Ekkor hivatali, üzleti útról van szó. Ha hazafelé a munkáltató Budapesten bemegy a munkahelyére, akkor a napi utazása a következők szerint kezelendő:

  • Szentendre-Kecskemét: hivatali, üzleti út;
  • Kecskemét-Budapest: hivatali, üzleti út;
  • Budapest-Szentendre: napi munkába járás.

A Rendelet tartalmazza azt is, hogy mely esetekben kötelezett a munkáltató térítést fizetni, és milyen mértékben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Rendelet szerinti feltételek teljesülnek, akkor a munkáltatónak mindenképpen kötelessége legalább a Rendelet szerinti minimális térítést megadnia a munkavállaló részére.

Az Szja törvény az adóztatásról rendelkezik, azaz azt mondja ki, hogy a Rendelet szerinti munkába járásra adott térítés adókötelezettsége hogyan alakul.

A munkába járás térítésének lehetőségei

A munkába járás térítése történhet menetjegy, bérlet, valamint ezekről szóló számla alapján. Megfelel a feltételeknek, ha a jegyet, bérletet a munkáltató veszi meg, de az is, ha a munkavállaló. Ez utóbbi esetben van lehetőség a jegy, bérlet vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján a költségtérítésre.

A másik lehetőség, ha a munkáltató kilométerenként legfeljebb 30 forintot fizet. Ebben az esetben nem kell vizsgálni, hogy a munkavállaló milyen közlekedési eszközzel jut el a munkahelyére.

Például négy munkavállaló megegyezik, hogy együtt mennek egy másik településen lévő munkahelyükre, minden héten váltanak, hogy ki viszi a csapatot az autójával. Ekkor mindegyik munkavállalónak jár munkába járásra tekintettel a térítés, függetlenül attól, hogy kinek az autójával utaznak.

A kilométerenkénti 30 forint térítése csak azokra a napokra fizethető, amikor a munkavállaló a munkahelyére utazott, azaz hétvégei pihenőnapra, szabadságra, otthoni munkavégzés stb. esetén nem.

Fontos, hogy a kétféle térítési forma ugyanazon időszakra nem adható „adómentesen”.

Példa: A munkavállaló vármegye bérlettel utazik a munkahelyére, ezt téríti a munkáltatója. Munkatorlódás miatt egyik hétvégén be kell mennie a munkahelyére dolgozni. Mivel hétvégén nagyon nehézkes a tömegközlekedés, ezért a saját autójával utazik. A munkába járásra tekintettel a munkáltató csak adókötelesen fizetheti ki a kilométerenkénti 30 forintot, miután az adott időszakra a munkavállalónak már fizetett térítést vármegye bérlet formájában.

Az Szja törvény értelmében a Rendelet szerinti munkába járáskor alkalmazott jegy, bérlet ára 100 százalékának vagy a kilométerenkénti 30 forintnak a térítése nem keletkeztet adókötelezettséget, azaz a jövedelem számításánál nem kell azt figyelembe venni.

Nem kell munkába járásra tekintettel térítést fizetni, ha a felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató csoportos személyszállítással oldja meg a munkahelyre történő utazást.

Természetesen annak sincs akadálya, ha a munkáltató nem a Rendelet szerinti munkába járást kívánja megfinanszírozni, például egy Budapesten lévő vállalkozás a budapesti munkavállalóinak budapesti helyi bérletet ad. Ekkor azonban ez a juttatás már munkaviszonyból keletkező, nem önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet, tehát az összevont adóalap részeként adóköteles lesz.

***

5percAdó konferenciaajánló:

A munkába járás és az ahhoz kapcsolódó térítések meghatározása sokszor okoz problémát a munkáltatók számára. A PENTA UNIó Zrt. 2024. 08. 29-i, Munkába járás térítése >> című konferenciáján Kopányiné Mészáros Edda gyakorlati példák segítségével mutatja be, hogy mikor kell és mikor nem kell térítést fizetni a munkavállaló részére, illetve, hogy mivel és hogyan lehet elszámolni a munkába járást, milyen jegyek, bérletek felelnek meg a feltételeknek, mikor lehet kilóméterenkénti térítést adómentesen fizetni.

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése