A munkáltatóknak nem csak elvárásai, hanem kötelezettségei is vannak a munkavállalóikkal szemben. Ez alatt nem csak a munkabér kifizetését kell érteni, hanem egyéb juttatásokat is, amelyek egyike a munkába járás költségtérítése.

Jogszabályi alapok

A témával kapcsolatban három jogszabály rendelkezéseire kell figyelemmel lenni:

1. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.),
2. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet),
3. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény).

A munkába járás jogi alapját az Mt., a részletszabályait a Rendelet, az adókötelezettséget pedig az Szja törvény határozza meg.

A munkába járás fogalma

A Rendelet meghatározza a munkába járás fogalmát, ami nem olyan széles körű, mint a hétköznapi értelemben vett fogalom.

Például, ha egy munkahely Gödöllőn van, és az egyik munkavállaló Gödöllőn, a másik Kistarcsán lakik, akkor a fenti jogszabályok szerint az utóbbi munkavállalónak kell biztosan munkába járás jogcímén térítést fizetni.

A munkába járás típusai

A munkába járás fogalmi meghatározását a Rendelet tartalmazza, amely értelmében ez lehet napi munkába járás és hazautazás.

Napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.

Hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Hazautazásnak minősül, ha a magánszemély Budapesten dolgozik, albérletben lakik, de szinte minden hétvégén hazautazik Zalaegerszegre, ahol az állandó lakhelye van.

Nem tekinthető munkába járásnak, ha a munkavállaló nem a munkahelyére utazik. Például a szentendrei munkavállalót a budapesti munkáltatója Kecskemétre küldi dolgozni. Ekkor hivatali, üzleti útról van szó. Ha hazafelé a munkáltató Budapesten bemegy a munkahelyére, akkor a napi utazása a következők szerint kezelendő:

• Szentendre-Kecskemét: hivatali, üzleti út;
• Kecskemét-Budapest: hivatali, üzleti út;
• Budapest-Szentendre: napi munkába járás.

A Rendelet tartalmazza azt is, hogy mely esetekben kötelezett a munkáltató térítést fizetni, és milyen mértékben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Rendelet szerinti feltételek teljesülnek, akkor a munkáltatónak mindenképpen kötelessége legalább a Rendelet szerinti minimális térítést megadnia a munkavállaló részére.

Az Szja törvény az adóztatásról rendelkezik, azaz azt mondja ki, hogy a Rendelet szerinti munkába járásra adott térítés adókötelezettsége hogyan alakul.

A munkába járás térítésének lehetőségei

A munkába járás térítése történhet menetjegy, bérlet, valamint ezekről szóló számla alapján. Megfelel a feltételeknek, ha a jegyet, bérletet a munkáltató veszi meg, de az is, ha a munkavállaló. Ez utóbbi esetben van lehetőség a jegy, bérlet vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján a költségtérítésre.

A másik lehetőség, ha a munkáltató kilométerenként legfeljebb 30 forintot fizet. Ebben az esetben nem kell vizsgálni, hogy a munkavállaló milyen közlekedési eszközzel jut el a munkahelyére.

Például négy munkavállaló megegyezik, hogy együtt mennek egy másik településen lévő munkahelyükre, minden héten váltanak, hogy ki viszi a csapatot az autójával. Ekkor mindegyik munkavállalónak jár munkába járásra tekintettel a térítés, függetlenül attól, hogy kinek az autójával utaznak.

A kilométerenkénti 30 forint térítése csak azokra a napokra fizethető, amikor a munkavállaló a munkahelyére utazott, azaz hétvégei pihenőnapra, szabadságra, otthoni munkavégzés stb. esetén nem.

Fontos, hogy a kétféle térítési forma ugyanazon időszakra nem adható „adómentesen”.

Példa: A munkavállaló vármegye bérlettel utazik a munkahelyére, ezt téríti a munkáltatója. Munkatorlódás miatt egyik hétvégén be kell mennie a munkahelyére dolgozni. Mivel hétvégén nagyon nehézkes a tömegközlekedés, ezért a saját autójával utazik. A munkába járásra tekintettel a munkáltató csak adókötelesen fizetheti ki a kilométerenkénti 30 forintot, miután az adott időszakra a munkavállalónak már fizetett térítést vármegye bérlet formájában.

Az Szja törvény értelmében a Rendelet szerinti munkába járáskor alkalmazott jegy, bérlet ára 100 százalékának vagy a kilométerenkénti 30 forintnak a térítése nem keletkeztet adókötelezettséget, azaz a jövedelem számításánál nem kell azt figyelembe venni.

Nem kell munkába járásra tekintettel térítést fizetni, ha a felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató csoportos személyszállítással oldja meg a munkahelyre történő utazást.

Természetesen annak sincs akadálya, ha a munkáltató nem a Rendelet szerinti munkába járást kívánja megfinanszírozni, például egy Budapesten lévő vállalkozás a budapesti munkavállalóinak budapesti helyi bérletet ad. Ekkor azonban ez a juttatás már munkaviszonyból keletkező, nem önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet, tehát az összevont adóalap részeként adóköteles lesz.

***

5percAdó konferenciaajánló:

A munkába járás és az ahhoz kapcsolódó térítések meghatározása sokszor okoz problémát a munkáltatók számára. A PENTA UNIó Zrt. 2024. 08. 29-i, Munkába járás térítése >> című konferenciáján Kopányiné Mészáros Edda gyakorlati példák segítségével mutatja be, hogy mikor kell és mikor nem kell térítést fizetni a munkavállaló részére, illetve, hogy mivel és hogyan lehet elszámolni a munkába járást, milyen jegyek, bérletek felelnek meg a feltételeknek, mikor lehet kilóméterenkénti térítést adómentesen fizetni.