A kiküldetések feltételei A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az ennek végrehajtására vonatkozó…
Tisztában vagy a nyugdíjra jogosító szolgálati időddel? – VIDEÓ
Számítás, kereseti igazolás, arányos szolgálati idő
A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve egyéni és társas vállalkozó esetében megfizették.
Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatóak, ellenben a nyugdíjjárulék levonásának ténye nem, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.
A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. A járulékfizetés nélkül figyelembe vehető szolgálati időt (például régebbi katonai szolgálat) a jogszabály tételesen felsorolja.
A szolgálati időt naptári naponként kell számolni és 365 napot kell egy évnek tekinteni. A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján veszik figyelembe. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai által nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azokat a nyugdíjigénylő:
a.) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
b.) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c.) egyéb hitelt érdemlő módon (például tanúvallomás) bizonyítja.
A nyugdíj alapjául szolgáló kereseti (jövedelmi) adatok igazolására sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ezt csak okirattal lehet bizonyítani. Elsősorban a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell e kereseteket (jövedelmeket) számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi-, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolással, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen a járulékokkal összefüggő foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset (jövedelem) kifizetést, elszámolást igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással lehet igazolni.
1997. január 1-jétől érvényes szabály, hogy amennyiben a biztosítottnak (például egy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állónak) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete (jövedelme) a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként (arányos szolgálati idő).
Ez a szabály nem vonatkozik a szakképző iskola tanulóra, az álláskeresési támogatásban részesülőkre, viszont 2008. január 1-jétől az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályokat a mezőgazdasági őstermelő esetében is alkalmazni kell.
Ilyen esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy:
a.) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék köteles kereset (jövedelem) és az erre az időszakra számított minimálbér összegét,
b.) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék köteles kereset (jövedelem) kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd
c.) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával (ha az így kapott szám nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni).
https://youtu.be/Q5yQsDAub88
Legyél Te is vállalkozásod vagy ügyfeled TB specialistája!
Találkozzunk személyesen és vitassuk meg együtt kérdéseidet a PENTA UNIÓ Zrt. által szervezett alábbi konferenciákon:
2015.09.08. – TB Műhely I.- A nyugdíjtörvény alkalmazása
2015.09.24. – TB Műhely II.- Egyéni és társas vállalkozások járulékfizetési rendszerének buktatói
1 hozzászólás
Tisztelt dr. Futó Gábor Úr!
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Adategyeztetési eljárás eredményeképpen hozott nyilvántartásban, a fiammal, (született: 1984.11.15.-én) gyesen töltött idő nem szerepel. A szülést megelőzően 1977.09.14-től 1983.07.15-ig, valamint 1983.07.20-tól 1984.03.27-ig
álltam munkaviszonyban,majd 1986.04.25-én ismét munkába álltam. Sajnos a gyesen töltött időről semmiféle okirattal nem rendelkezem. A Magyar Államkincstár telefonon történő tájékoztatása szerint semmiféle adat nem áll rendelkezésükre a fentiekkel kapcsolatban, így valószínű,hogy elveszítem az egy év pár hónapot.
Kérem, szíveskedjen tájékoztatni ha más módon tudom igazolni a gyesen töltött időt.
Segítségét előre is köszönöm
Üdvözlettel: Jákli Ottóné
Értékelés, hozzászólás